Menü Bezárás

Párizsban, a világban és itthon: „Zenélni jó és felemelő érzés” – Bemutatjuk Hadady László oboaművészt

Hadady László Békésszentandráson született 1956-ban. A szülei tanyasi tanítók voltak, így ő is az alföldi nagyközség külterületén töltötte kisgyermekkorát. Kedves emlék számára, hogy édesapja együtt focizott és biliárdozott az ott élő emberekkel, akiket mindig nagyra tartottak. Szülei ösztönzésére hatéves korától Debrecenben tanult, édesanyja ott élő nővérénél lakott. Nagynénje férje, Szabó Emil – aki igazi polihisztor volt, hét nyelven beszélt, Bartók Bélánál tanult zongorázni és Kodály Zoltánnál tanulta a zeneszerzést – a gyermeket zeneiskolába íratta.

Hadady László maga is zongorán kezdett zenélni, de az „annyi a zongorista, hogy Dunát lehet velük rekeszteni” érvvel rávették, hogy más hangszert válasszon. Kimagasló tehetsége hamar megmutatkozott. Tanára, Kányási József még a szüleit is megkereste, hogy elmondja nekik, milyen nagy hibát követnek el, ha fiukat nem adják zenei pályára. „Egy 13-14 éves gyermek persze nem akar zenész lenni, én is építészmérnöki pályára készültem, de soha, egyetlen pillanatra sem bántam meg, hogy másképp alakult a sorsom, sőt” – nyilatkozta Hadady László egy interjúban.

A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kurtág György kamarazenetanár és zeneszerző volt rá a legnagyobb hatással. Oboaművészi és tanári diplomáját 1979-ben vette át. 1976 és 1980 között a Ferencsik János vezette Magyar Állami Hangversenyzenekar, 1980-tól pedig harminc éven át a világhírű Pierre Boulez párizsi kamarazenekara, az Ensemble Intercontemporain szólóoboásaként játszott. 1985-től a tíz évvel korábban alapított Nielsen Fúvósötös tagja volt. Szólistaként angol, francia, német, argentin és magyar zenekarokkal szerepelt. Rendszeresen fellépett a Párizsi Opera Zenekarával, a Francia Rádió Szimfonikus Zenekarával, játszott a New York-i Filharmonikusokkal, a Bambergi Szimfonikusokkal, a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, a Budapesti Fesztiválzenekarral. 1993-ban Londonban és Párizsban a Londoni Filharmonikus Zenekar (Philharmonia Orchestra) kísérte Elliot Carter oboaversenyén. 1995-ben két koncerten lépett fel Chicagóban a Chicago Symphony Orchestra meghívására. Negyvenöt évre visszatekintő művészi pályája során a világ hatvan országában több mint kétezer koncertet adott. A világ legjobb zenészei között tartják számon. Az oboisták „Stradivariján”, Lorée Royalon-on játszik. Biztosan nehéz elhinni, de minden koncert fontos. Alapvetően mindegy, hogy öt vagy több ezer ember ül a nézőtéren, hiszen – bár erről szinte senki sem beszél – zenélni jó és felemelő érzés. Csodálatos látni az arcokon, megérezni, amikor a közönség a lelkébe fogadja azt, ami az én lelkemből árad a Jóisten kegyelméből. Hála Neki, ezt évek, évtizedek óta majdnem minden fellépésemen megérzem. Ez egy sokkal magasabb, bensőségesebb szint, mint a futtatott sztárok magamutogatása – magyarázza a művész.

Megannyi közönség előtt állása közül felemlítünk egy számunkra nagyon kedveset: 2012. június 3-án Bécsben a szalézi szerzetesek Don Bosco Gasse 14. szám alatti plébániájának (Katholische Pfarheim) dísztermében az Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesületének 25 éves jubileumi gálaünnepségén Hadady László oboa- és angolkürtművész legismertebb népi és hazafias énekeink dallamcsokrával örvendeztette meg a nagyszámú közönséget (lásd fenti képünkön).

Párizsba érkezését követően a művész nyelviskolába nem járt, de két-három év múltán már viszonylag jól boldogult a francia nyelvvel – bár, mint mondja, az akcentusát ma is rögtön észreveszik. Új hazájáról ezt állapította meg: „Megkövetelték, hogy a legjobbat adjam, s ha sikerült, azt mindig elismerték.”

1990-ben megszerezte a Francia Állami Tanári Diplomát is (C.A.) és 1995 óta a Párizsi Zeneakadémia kamarazene- és pedagógiatanára. Egy kiváló zeneszerző műveit ötszáz év múlva is játsszák, egy előadóművésznek a felvételei talán megmaradnak. A tanítástól azonban kaptam valami újat: ha egyszer lehunyom a szemem, előtte le tudom írni azoknak a nevét, akiknek jó irányba fordult az élete a közös munkának is köszönhetően” – olvashattuk a Békés megyei hírportálnak adott egyik nyilatkozatában.

Fontosabb szólófelvételei között említhetjük a Berio: Chemin IV. (Sony/CBS) és a Sequenza VII. (Deutsche Grammophon) albumokat. Bach oboaversenyek CD-jét Pierre Boulez így ajánlja: „Mindig izgalmas kaland felfedezni egy ismeretlen vagy kevésbé ismert repertoárt. Ezek az oboaversenyek a zeneirodalom egyik örök témájára emlékeztetnek – az átiratokra. A barokk koncepcióban az egyik hangszer virtuozitása könnyedén áttevődött egy másikra, így a mű megváltozott az eredetihez képest, más jelleget kaphatott. Ha ez a virtuozitás egy igazolt tehetség, az oboista Hadady László révén garantált – volt alkalmam meggyőződni rendkívüli képességeiről, hiszen hosszú évek óta együtt zenélünk –, ennek a ritka repertoárnak a bemutatása a legjobb kezekben van. Ha nem ismerjük ezeket az alkotásokat, most egy olyan avatott vezető irányításával fedezhetjük fel, mint Hadady; de ha ismerjük őket, akkor is élmény vele tartani, és egy időben élvezni a műveket és előadójukat.” Hadady László virtuóz játéka a Bartók Rádió hullámhosszán is gyakran felcsendül.

A művész erősen kötődik a Párizsi Magyar Katolikus Misszióhoz, Gődény Márta zongoraművésszel együtt már több alkalommal szerveztek, francia barátaik közreműködésével, jótékonysági hangversenyt a Misszió támogatására. Ilyen volt legutóbb, 2020. március 5-én a nagy sikerű Beethoven-hangverseny is, amelyhez a párizsi Balassi Intézet biztosította a helyszínt. „Az est a jelenlévők számára felejthetetlen élményt jelentett és méltó ünneplés volt a nagy német zeneköltő születésének 250. évfordulójára. A Magyar Katolikus Misszió hívei nevében hálásak vagyunk kiváló művészeinknek, akik az est teljes bevételét a Misszió fenntartásához ajánlották fel” – számolt be Gonthierné Romhányi Anna, a Gazdasági Tanács alelnöke. Hadady László a Párizsi Magyar Katolikus Misszió kápolnájában is gyakori vendég, és ilyenkor a szentmisén játékával is megörvendezteti a híveket. E sorok írójának 2019. november 3-án megadatott a szerencse, hogy tanúja lehessen egy ilyen alkalomnak, amikor is Hadady László a szentáldozás után az önkéntes alapon kántori szolgálatot teljesítő Vizy Károly mérnök-zongoraművésszel közösen csodálatos Ave Mariát adott elő (lásd alábbi képünkön).

A Békés megyei születésű művész Párizsban töltött évtizedei alatt nyári szabadságainak nagy részét szülőhelyén, Békésszentandráson töltötte. „Nagyokat fürdünk, focizunk, a Holt-Köröst pedig sehol a világon nem lehet elfelejteni” – mesélte egy helyütt. De most már nem csak nyaranta éli meg a hazaérkezés örömét és élményét: 2018-ban családjával együtt végleg hazaköltözött Magyarországra. Természetesen Párizsba azóta is visszajár, ellátja ottani kötelezettségeit, de immár ismét itthon van az otthona. Isten hozta idehaza, kedves Művész úr!

Varga Gabriella