Menü Bezárás

Deák Ernő: Útkeresés a jövőbe – Betakarított tanulmányok, értekezések, értékelések

Extra Hungariam mottóval a szerző azt akarta kifejezésre juttatni, hogy az öt fejezetre tagozódó írások magyarságról magyaroknak szólnak, de valamennyi Magyarországon kívül keletkezett.

Jelen kiadvány címe és alcíme kellőképpen magyarázatot ad a tartalomra, a fejléc pedig közvetlenül utal arra, hogy valamennyi írás Magyarországon kívül, történetesen Ausztriában keletkezett. A betakarítás eredetileg mezőgazdasági munkára vonatkozó kifejezés, és az évi termés begyűjtését, behordását jelenti. Mielőtt magyarázatot adnék minderre, megjegyzem, hogy az asztalfiókon túlra tervezett írások legkorábban a Bécsben megjelenő Egyetemi Ifjúságban és az Összefogás című ifjúsági, sokszorosított formában megjelenő folyóiratban lennének lelhetők az 1960-as évek első feléből. Sajtóbeli megjelenésre a Münchenben kiadott Nemzetőrben lehetne bukkanni ugyanezen időszaktól az 1970-es évek elejéig-közepéig. Amit érdemes megemlíteni, Csoóri Sándor Tenger és diólevél című kötetének ismertetése, de ez már 1982–1983-ban történt. 1979-ben három újságcikkel kapcsolódtam be a Bécsben megjelenő Magyar Híradóba; az egyik Az ausztriai magyar népcsoportról címmel az 1979. június 1-jei számban, a Pax Romana 21. kongresszusán tartott előadásom rövidített változatát tartalmazza, a második az 1979. augusztus 1-jei számban Remények és kétségek. Megalakult a magyar nemzetiségi tanács bejelentésével és jelentőségével foglalkozik, a harmadik Szovjet történész a román politikáról címmel az 1979. október 1-jei számban V. N. Vinogradov Románia belépése az első világháborúba című tanulmányát ismerteti a Tiszatájban közölt fordítás alapján.

Mérvadó volt számomra az 1967-ben alapított integratio című kétnyelvű európai kulturális folyóirat, ekkortól kezdve foglalkoztam rendszeresebben az írás művelésével. 1972-től évkönyvvé módosultan az Európa-Clubban elhangzott előadások szöveggyűjteményeként jelent meg. Mindjárt elsőként, külön szerepel a jelen kötetben is annak az előadásnak a szövege, amely az említett egyesület újjászervezésekor hangzott el, mintegy kifejezésre juttatva a nevében Európát viselő fiatal közösség célkitűzéseit. Ami összeállt abban a programtervnek is mondható beszédben, tartalmát, irányultságát tekintve világképpé terebélyesedve életreszólóan ösztönözte, serkentette cselekvő szándékomat, amit európai magyarságként jelölnék meg. Ugyancsak az integratio 74. kötetben található első, felsőőrségi benyomásaimat tartalmazó feldolgozásom Az idő sodrában – Őrségi jegyzetek címmel (1975), majd a II. Rákóczi Ferenc emlékének szentelt tanulmány (1977). Az integratio kiadványsorozat nyitányaként német nyelven látott napvilágot a Die Volksgruppen in Österreich című kötet 1979-ben. Mint már fentebb említettem, tulajdonképpen ezzel egyidejűleg vált folyamatossá magyar nyelvű publikációs tevékenységem.

Az 1980 márciusától létező Bécsi Napló cikkeim tárházának mondható. Mindjárt az első számban Az egyetértés útján címmel számolok be az ausztriai magyarok csúcsszervezetének megalakulásáról. Az 1980. októberi számban János király kézcsókja című írásomban az akkortájt Perjés Géza által tálalt, vélt szulejmáni ajánlatról és annak cáfolatáról tájékoztatom a lap olvasóit. Mint ahogy ez a két cikk, sok más írás sem került be a jelen válogatásba, ami azt jelenti, hogy eleve nem volt szándékomban valamennyi írásom számbavétele, helyesebben újbóli közzététele.

A kettősség nyomta rá bélyegét éveimre: egyrészt a szétszóródásban összegyűjteni, közösséggé alakítani, szervezni a Nyugaton, elsősorban Ausztriában élő magyarokat, másrészt távlatokat, célt keresve megfogalmazni azokat a gondolatokat és elveket, amelyek cselekedeteink, célkitűzéseink szellemi hordozóiként eligazítókként, irányelvekként csapódtak le írásban. Fél évszázad keresését, vívódását, érlelődését tükrözik az egyes tanulmányok, cikkek, írások, amelyek azzal az eltökélt szándékkal fogalmazódtak meg, hogy hazára leljünk a hontalanságban, amihez tudatformáló szellemi beágyazottság is szükséges. Minden részletbe menő taglalás helyett ennek a folyamatos útkeresésnek dokumentumai az egyes írások. Egyik jellegzetességként említhetők a folyamatos megfontolásból következő ismétlődések, pontosabban egyazon gondolatkör továbbgombolyításának folyamatában új adatok és érvek felsorakoztatásához korábbiak beépítése. Volt ennek egészen természetes oka, magyarázata is: ugyanazon tárgy(kör) előadása más-más körben, időpontban történt, ezért ott és akkor nem kelthette az ismétlés benyomását.

A kettősség meghatározóan alakította életvitelemet. Az egyik: szakmai tevékenységem eleve német nyelven folyt, kutatómunkám eredményei német nyelven jelentek meg. Ehhez hozzátenném, hogy a legtöbb magyar tárgyú vagy vonatkozású. Pályámnak ezt a részét nem érinti a mostani kiadvány. Emez a másik: a magyar nyelvű és tárgyú írásbeli megnyilatkozásaimat öleli fel vegyes összetételben: a tudományos igényű tanulmányok mellett megtalálhatók az esszére emlékeztető írások, újság-, folyóiratcikkek. Az összeválogatott, az évek folyamán különböző helyeken publikált írások gyűjteménye található ebben a kötetben. A régebbi szövegek számítógépes feldolgozását Ankhelyi Melinda végezte.

Az anyag súlypontok szerinti részekre bontása, rendezése után következtek az elmaradhatatlan lektorálási munkálatok, amit Csire Márta (Bécsi Tudományegyetem, Finnugor Tanszék) vállalt. Az ő kitartó és lelkiismeretes szakértelmének köszönhető valamennyi szöveg átfésülése és helyenként szükséges stiláris átalakítása. Az eredetiség megőrzése érdekében tartalmilag nem változtattunk a szövegeken, mert az egyes tévedések, tárgyi hibák egyébként is mindenkori felkészültségemre emlékeztetnek. Kiküszöbölésük nyilvánvalóan kritikai kiadás feladata lett volna vagy lenne. Mindamellett a szövegkiadásnál ügyeltünk az egységességre, például ugyanazon betűtípust használunk valamennyi szöveg kezelésében a címekkel kezdődően az idézetek beépítésén át az egyes nevek és kiadványcímek megadásáig.

Fontosnak tartottuk Csire Mártával az egyes írások után megadni az eredeti közlés helyét, a publikáció nevét és a megjelenés idejét. Ez egyúttal eligazításul is szolgál.

Kiemelten fejezem ki hálámat Csire Mártának, aki nélkül még tovább váratott volna magára a begyűjtött szövegek kiadása.

Böröndi Lajos barátságára gondolva nyomatékosan jegyzem meg a több évtizedes termékeny együttműködést. A mostani közös vállalkozás, a kiadás nyomdabeli előkészítése és gondozása is az ő érdeme. Köszönet érte.

A szerző
Bécs, 2019. február

Mosonvármegye Kiadó, 2019, 908 oldal. Ára: 20 EUR vagy 6000 HUF. Megrendelhető a kiadó vagy a Bécsi Napló címén: Böröndi Lajos, mosonvarmegyekft@gmail.com; becsi-naplo@aon.at