2022. január 22-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában a Spectrum Színház és a Maros Művészegyüttes közös produkciójával, a Tündöklő Jeromos című drámajátékkal megnyílt a Tamási Áron-emlékév. Az eseménnyel a Nemzetpolitikai Államtitkárság, Magyarország Csíkszeredai Konzulátusa és az emlékévet lebonyolító Magyarság Háza a magyar kultúra napja előtt is tiszteletét tette – adta hírül a Tamási Áron 125 Emlékév honlapja. – Az előadás előtt Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke köszöntőszavaiban elmondta: nagy megtiszteltetés, hogy Maros megye és annak egyik építészeti ékköve, a több mint százéves Kultúrpalota adhat otthont a Tamási Áron 125 Emlékév nyitóeseményének. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár rámutatott: Tamási Áron bátor kiállása az otthonról hozott értékrend mellett ma is példaértékű, a műveiben megörökített iránymutatása ma is eligazít minket az élet fontos kérdéseiben. Tóth László csíkszeredai főkonzul bejelentette, hogy a szervezők az est bevételével Kuczogi Veronika, a Maros Művészegyüttes ifjú tehetségének továbbtanulását támogatják.
Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a sajtó kérdéseire válaszolva hangsúlyozta: az emlékév jelmondatának üzenetét – „Nincs módunkban kitérni a hűség elől” – a Magyarság Háza a lehető legváltozatosabb formákban fogja eljuttatni a közönséghez, a világ legkülönbözőbb pontjain élő magyarokhoz.
A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható el.
Közös eredményeinket csak együtt, egységben, cselekvő nemzetként tudjuk megvédeni
Potápi Árpád János beszéde a Tamási Áron 125 Emlékév marosvásárhelyi megnyitóján
„…új hőskort kezdünk, ami […] a realitások hőskora lesz.”
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tamási Áron 1931-ben mondta az idézett szavakat, egy a Czímeresek című regényével kapcsolatosan adott interjúban. A regényt irányregényként ismerjük meg az interjúból, és megtudjuk azt is, hogy a kiadók nem merték fölvállalni a művet, ezért az csak szerzői kiadásban jelent meg. Ennek az új hőskornak az első jellemzője, hogy az ember kiáll az általa vallott és képviselt értékrend mellett. Második jellemzője az, hogy bátran cselekszik azért, hogy ez az értékrend formálja a világot. Ez elengedhetetlen, mert csak akkor vagyunk hatással a körülöttünk lévő világra, ha munkálkodunk is benne. Tamási Áron az írásain keresztül tette ezt, sőt teszi ma is. Az ő bátor kiállása az otthonról hozott értékrend mellett ma is példaértékű, és műveiben megörökített iránymutatása ma is eligazít minket az élet fontos kérdéseiben.
Iránymutatás és bátorság. Ha meg akarjuk ragadni Tamási Áron munkásságának a lényegét, akkor erre a két szóra biztosan szükségünk lesz. Írásainak hőseit is ilyen szempontból érdemes értelmeznünk. A leghíresebb figurája, Ábel is ennek a bátorságnak a jegyében cselekedett, akár az erdőben, akár a bankban dolgozott. Ahogy mondja is magáról a Hargitán: szegény embernek muszáj bátornak lenni! A fiatal Ábel szájából ez felér egy írói önvallomással.
Ábel életútja – mely Tamási Áron addigi életútját követte – egyúttal iránymutatás is, hiszen a világot bejárva érti meg végül, hogy haza kell térnie ahhoz, hogy valahol otthon lehessen. Ebben a hazatérésben egyesül Ábel iránymutatása és bátor cselekvése. Itt fölismerhetjük Tamási Áron bátorságát is, hiszen ki meri mondani, hogy az élet értelmét nem ott kell keresni, ahol ezt sokan kutatnák – a távoli nagyvárosban vagy külföldön –, hanem a szülőföldön és a szülőfölddel való bensőséges kapcsolatban. Ebből a kapcsolatból eredően alkotta meg Tamási Áron a maga történeteit.
Akárcsak az ő idejében, úgy ma és mindenkor fontos az, hogy cselekedeteinkkel építsük közösen megtartóvá szülőföldünket. A Magyar Kormány mindent megtesz a megtartó szülőföldért, mert Tamási Áronnal együtt valljuk, hogy a szülőföld örök érték. Közös eredményünk – ahogy Orbán Viktor miniszterelnök úr fogalmazott –, hogy „a Kárpát-medencéből ma erő sugárzik. Ez az erő [pedig] abból a felismerésből fakad, hogy magyarnak lenni jó, felemelő és ígéretes dolog”.
Tamási Áron a szavak erejével tett örök érvényű bizonyságot a szülőföld értékéről, mi pedig a magunk helyén, egymásról gondoskodó közösségeinkben tehetjük meg ugyanezt napról napra.
2010-ben „új hőskort” kezdtünk, amelyről tizenkét év után elmondhatjuk, a „realitások hőskora” lett. Az elmúlt tizenkét évben közösen felépítettük és megerősítettük a külhoni magyarság megtartó intézményeit. Az élet minden területén, a politikában, az oktatásban, a kultúrában, az egyházban, a sportban, a gazdaságban, minden korosztályban megerősítettük közösségeinket. Több mint háromszázezer gyermek számára tettük lehetővé a minőségi anyanyelvi oktatást a bölcsődétől a felsőoktatásig. Óvodák, iskolák építésével és fejlesztésével, felsőoktatási intézmények bővítésével, fejlesztésével, működésének biztosításával értük ezt el. Tettük ezt azért, mert a versenyképes tudás megszerzésével válik az elkövetkezendő nemzedék nemzetünk cselekvő tagjává.
A járványhelyzetben is bebizonyítottuk, hogy működőképes a nemzeti védőháló, mert minden magyar – éljen a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában – számíthat a Magyar Kormányra és egymásra.
Ezért a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága meghirdette, hogy legyen 2022 a cselekvő nemzet éve. Az elmúlt tizenkét évben közösen bizonyítottuk be, hogy cselekvő nemzet vagyunk, mert felépítettük erős intézményrendszerünket; cselekvő nemzet vagyunk, mert gondoskodunk közösségeinkről; cselekvő nemzet vagyunk, mert megtartóvá tettük szülőföldünket.
Közös eredményeinket csak együtt, egységben, cselekvő nemzetként, tudjuk megvédeni. Ez a bátor cselekvés volt Tamási Áron Ábelének egyik fontos ismertetőjele. A Tamási Áron-emlékévben legyen ez az ábeli lelkület mindannyiunkké. Védjük meg így – a cselekvő nemzet évében – eddigi eredményeinket, ami a nemzetpolitika szempontjából az új hőskor is.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!