A budapesti székhelyű Keresztény Jövőnkért Alapítvány kuratóriuma, konkrét igényjelzés alapján, ez év (2024) májusában úgy határozott, hogy falifeszület-gyűjtési akciót szervez a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Idősek Otthona részére. Történt ugyanis, hogy két évvel ezelőtt az otthon egyik lakójának a távozása nagyon megrázta a közösséget, és akkor felmerült a gondolat: jó lenne minden szobában egy-egy feszület, hogy a rá tekintőnek a testi és lelki nehézségek közepette erőt adjon, segítsen számára a hitbe kapaszkodni. A munkaközösség tagja, Marthy Elza által közvetített ötletet az alapítvány két vezetője, Vencser László és Varga Gabriella nyitottsággal fogadta és rögtön meg is kezdődött a jótékonysági feszületgyűjtés, aminek eredményeképpen szűk három hónap alatt ötven fali kereszt és legalább ugyanennyi más kegytárgy – szobor, rózsafüzér… – gyűlt össze. Az adományt 2024. augusztus 11-én az otthon kápolnájában ünnepelt szentmise keretében vette át a Keresztény Jövőnkért Alapítvány vezetőitől Magyari Vencel igazgató. A szentmisén Msgr. Csiszér Albert András pápai prelátus, tb. főesperes, nyugalmazott plébános, az otthon lakója koncelebrált.
Szentbeszéde kezdetén Vencser László felidézte Szent Kereszt felmagasztalása ünnepének (szeptember 14.) eredetét. E szerint az visszanyúlik a IV. századra, amikor Ilona császárnő támogatásával 320-ban Jeruzsálemben megtalálták Krisztus keresztjét. Ezt követően Nagy Konstantin császár elrendelte, hogy a Golgota-hegyén épüljön fel a Szent Sír-templom, amelyet 335. szeptember 13-án fel is szenteltek. A szentelést követő napon, 14-én ünnepélyes hódolatra felállították a keresztet. Ennek nyomán bontakozott ki Jeruzsálemben és a bizánci egyházban az évente szeptember 14-én megtartott Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe. A VII. század óta ezt a napot ünneplik a római katolikus egyházban is. Az akkori, IV. századi esemény tette lehetővé, hogy vallásos életüket a keresztények nyilvánosan gyakorolják és ne a megtűrtek státusában éljenek. Ennek köszönhető, hogy a XXI. században is szabadon ünnepelhetjük közösen az Eucharisztiát, tehetünk tanúságot hitünk mellett. „Reméljük, hogy ezt még hosszú időn át gyakorolhatjuk és a körülmények következtében nem leszünk ismét megtűrtek” – tette hozzá Vencser László.
Beszédét így folytatta: „Jézus keresztje az élet forrása. Ha minden szobában ott lesz egy feszület, mindenkinek lesz lehetősége feltekinteni az élet forrására. A kereszt nem egy közönséges fadarab, hanem egy eseménynek a szimbóluma, ami valamit üzen. Üzeni nekünk, hogy nem vagyunk magunkra, van valaki, aki minket támogat. Amikor a keresztet tiszteljük és előtte hódolunk, hívő emberként azt imádjuk, akit ünneplünk, magát Jézus Krisztust. A kereszt tanítja, hogy megváltott emberek vagyunk, ezért amikor a keresztre tekintünk, egyéni keresztjeinket könnyebben el tudjuk fogadni és hordozni. A kereszt ugyanis életünk része. Jézus ezt vállalta és teljesítette küldetését. Krisztus követőiként, Hozzá hasonlóan nekünk is türelemmel kell viselnünk keresztjeinket. Senki nem keresi azokat, mégis jelen vannak az életünkben. Nem tudunk tőlük elmenekülni, hanem el kell azokat fogadnunk és vinnünk kell a vállunkon. Erősnek kell lennünk, mert csak így tudjuk keresztjeinket hordozni. Ha bízunk Istenben, akkor zúgolódások nélkül képesek leszünk viselni keresztjeinket. Szükségünk van bizalomra, Istenbe vetett hitre, hogy minden kereszt javunkra tudjon válni. Ha sikerül ezeket vállalnunk, akkor annak keserűségét részben már le is győztük. Így tudja a keresztény ember teljesíteni küldetését és megvalósítani a Mennyei Atya akaratát. Ebben Jézus példája segítségünkre lehet. Ő háromszor esett el a kereszt hordozása közben, de minden alkalommal felállt és továbbment. Az úton ebben a helyzetben volt még ereje, hogy vigasztalja a jeruzsálemi asszonyokat. Nekünk is ismételten fel kell állnunk és továbbhaladva vinnünk kell keresztjeinket. Közben vigasztalnunk kell azokat, akik arra rászorulnak, és ahogyan Cirénei Simon segített Jézusnak vinni a keresztet, nekünk is segítenünk kell másoknak a kereszthordozásban. Aki másokat vigasztal, másoknak segít vinni a keresztet, megtapasztalja az öröm ajándékának valóságát. S ha majd visszatekintünk keresztjeinkre, megpróbáltatásainkra, szenvedéseinkre, akkor rájövünk, hogy mindegyiknek volt egy célja, Isten azokkal üzent valamit. Bizalomra van szükség, Istenbe vetett hitre, hogy minden kereszt javunkra válik. Legyen velünk Isten, és adjon erőt, hogy korunkban is tudjuk hordozni keresztjeinket, s tudjunk másokat is vigasztalni és nekik segíteni.”
A szentbeszéd végén Vencser László az évközi XIX. vasárnap olvasmányaira is utalt. Elmondta: az Úr gondoskodik rólunk, amint tette azt Illés prófétával, hogy eljusson a Hóreb-hegyére. Ez azért lehetséges, mert amint Jézus az evangéliumban tanítja, az Atya vonz minket. Szent Pál szavai szerint Krisztus keresztje figyelmeztessen minket, hogy tegyük azt, amit Ő tett: szeressük Istent és szeressük egymást – zárta szavait a szentmise főcelebránsa.
A homília után, a kegytárgyak megáldása előtt Varga Gabriella köszönetet mondott mindazoknak, akiknek a jóvoltából a gyűjtési akció sikerrel zárulhatott. Ez így hangzott:
Mindenekelőtt köszönjük Vencser László tanár úrnak, alapítványunk elnökének, hogy az ötletet, gondolatot felkarolta, sőt személyes tulajdonából ő maga is adományozott három feszületet a gyűjteménybe.
Köszönjük a ditrói születésű, Ausztriában, Burgenlandban élő Szőcs házaspárnak, Manyinak és Jánosnak, hogy első perctől kezdve jótékonysági akciónk mellé álltak és nagyon hatékonyan segítették azt.
Végtelenül hálásak vagyunk a feszületeket adományozóknak:
- a Linzben élő Vencser Lászlónak;
- a Ditróban élő Csibi Árpádnak;
- a Pest megyei Szentmártonkátán élő Héjja Istvánnak;
- a Gyergyóújfaluból és Ditróból elszármazott, Bécsben élő Molnár házaspárnak, Andrásnak és Ilusnak;
- a szentegyházi születésű, az ausztriai Kismartonban szolgáló Pál László püspöki helynök atyának és az általa vezetett magyar katolikus közösségnek;
- a kismartoni magyar katolikus közösség három családjának, akik pénzadománnyal járultak hozzá a jótékonysági ügyhöz, aminek köszönhetően új feszületeket is tudtunk vásárolni.
A faragott Mária-szobrot a gyergyószentmiklósi születésű, Düsseldorfban élő Lukács József, a Rajna-menti és Ruhr-vidéki, valamint a luxemburgi magyarok plébánosa adományozta.
A többi szobrot és kegytárgyat a már említett, Gyergyóújfaluból és Ditróból elszármazott, Bécsben élő Molnár András és felesége, Ilus adományozta.
Mint látható, a kegytárgyak négy országból gyűltek össze: Erdélyből, Magyarországról, Ausztriából és Németországból. Országokon átívelővé vált a jótékonysági gyűjtés.
Végül, de nem utolsósorban köszönjük Magyari Vencel igazgató úrnak és Sajgó Balázs lelkiigazgató úrnak, hogy felajánlásunkat elfogadták.
„Kívánjuk, hogy ezek a kegytárgyak is vezessék el a keresőket a hithez, a hívőket pedig erősítsék meg hitükben, végső soron pedig mindannyiukat segítsék hozzá ahhoz a felismeréshez és meggyőződéshez, hogy hittel sokkal könnyebb minden gonddal, nehézséggel szembenézni” – zárta szavait Varga Gabriella.
A kegytárgyakra Vencser László kérte Isten áldását, majd az egyik feszülettel jelképesen átadta az adományt Magyari Vencel igazgatónak.
„Itt nagyon jól képzett munkatársak vannak, harmincéves tapasztalattal mindenki beleteszi szívét-lelkét ebbe a munkába. Nagyon sokszor eljutunk egy olyan helyzetbe, amikor nem tudjuk, hogyan tovább. Ilyenkor mindig a hitünk visz előre, kértük, kérjük az Istent mindig, amikor bajban vagyunk, és azt mondjuk, legyen meg a Te akaratod. Abban reménykedem, ha ezeket a feszületeket a szobákban elhelyezzük, nemcsak akkor fordulunk Istenhez, amikor bajban vagyunk, hanem ránézünk és hálát adunk. Megköszönjük, Istenünk, hogy megsegítettél, köszönjük a munkánk gyümölcsét, a lényeget. Kérlek, az adományozóknak mondjátok el, hogy ezek a kegytárgyak jó helyre kerültek, a feszületet itt még szentnek tekintik” – fogalmazott az intézmény vezetője.
A megáldott kegytárgyak hamarosan a helyükre kerülnek. Jut belőlük minden olyan szobába, ahol eddig nem volt kereszt. „Nap mint nap szükségünk van a kereszt erejére, hogy érezzük, nem vagyunk magunkra hagyottak, ezért örvendtem a feszületgyűjtés ötletének. Néhány keresztre gondoltunk, főleg a demensosztály szobáiba, de ennél sokkal többet kaptunk” – mondta el a Gyulafehérvári Caritas újságírójának dr. Kiss Gabriella, az idősotthon szakmai igazgatója. A kegyszobrok helye is alakul. Kiss Gabriella vágya, hogy minden emeleten kialakítsanak egy „házi oltárt”, egy „csendes sarkot”, ahol a hit szimbólumai mellett virágok és padok lesznek, hogy oda elvonulhassanak idősek és hozzátartozók, az otthon munkatársai. Legyen egy hely, ahol a csendben lehet kérni, hálát adni és erőt gyűjteni.
A szentmise a Béke Fejedelme ének dallamával és szavaival zárult: „Béke fejedelme, szentséges Istenünk! / Úr Jézus szent Szíve, békéért esdeklünk. / Békét adj szívünknek, békét családunknak, / békét nemzetünknek, békét a világnak!…”
Varga Gabriella
Fotók: Kiss Gabriella, Varga Gabriella
Kapcsolódó tartalom:
Krisztus keresztje figyelmeztet: tegyük azt, amit ő tett. Ő szeretett – Gyulafehérvári Caritas (caritas-ab.ro)
Krisztus keresztje figyelmeztet: tegyük azt, amit ő tett | RomKat.ro
Fényképgaléria
