Menü Bezárás

Ahol „nemcsak a víz gyógyít”, a lélek is erősödik

2021. június 27-én egy 44 főből álló lelkes kis csapat útra kelt, hogy felfedezze Lakitelek szépségét, azokat a kulturális erőforrásokat, amelyekkel ez az alföldi nagyközség bír, ahol a hagyományőrzés, a kultúra ápolása, a nagy elődeink iránti tisztelet mindennap jelen van.

A „Közösségépítő Kultúránk Rendezvénysorozat Lakitelek” program a Nemzeti Művelődési Intézet szervezésében történt. Úticél: Lakitelek, indulási hely: Nagybarca, Tollas Tibor szülőfaluja.

Lakiteleknek különleges atmoszférája van. Szemet gyönyörködtető természeti adottságai mellett történelmi emlékei, kulturális értékei figyelemre méltóak és az itt élők vendégszeretetével párosulnak.

Először a Hungarikum Liget impozáns épületét, a Nemzeti Művelődési Intézet székházát csodálhattuk meg. Az építmény harmonikusan illeszkedik az alföldi tájba. A homlokzatán található szalagszerű díszítőelem, a fríz Makoldi Sándor festőművész elképzelése alapján készült, és az intézmény tevékenységét is meghatározó szellemiség és értékrend – teremtéstörténet, magyarságtörténet – ölt testet rajta. A tetőteraszon található az Emlékezet Tornya a Magyarság Harangjával. A belső termek látványosságai, a szerves magyar műveltség lenyomatai építészetben, képzőművészetben, népi kézműves alkotásokban jelennek meg, elvarázsolják az odalátogatókat.

Délelőtt a Déryné programnak köszönhetően vidám színházi előadás szórakoztatott mindannyiunkat.

A székház és a Hungarikum Liget megtekintésén túl a Szent István-kápolna, a Kölcsey Ház, a Hungarikumok Háza nyújtott feledhetetlen élményt.

Ismét átélhettük a lélekemelő, ünnepi pillanatot, amikor Tollas Tibor költőre, Nagybarca szülöttjére emlékeztünk. A Hungarikum Ligetben a Lakitelek Népfőiskolán, amelynek a költő is alapítótagja volt, emlékszobájában felidéztük szellemi örökségét, az emlékoszlopnál pedig tiszteletünk jeléül elhelyeztük az emlékezés koszorúját. Annál az emlékoszlopnál, amelynek párja a Tollas Tibor Emlékház kertjében áll.

Így folytatódik hát az eszterlánc újabb formát öltve. Eleink arcát mintázva érkezik az új ember, érkezünk mi, akik nem a világmindenség birtoklására, de önmagunk meghódítására törekszünk egymást erősítve, lélekben gazdagítva, mert köt minket az ősök eszterlánca.

Tollas Tibor Varázskör című versében vall összetartozásunkról: „Testvérként kötöz – fákat a gyökér –, / az ősök eszterlánca.”

Ennek az összetartozásnak a felemelő érzését élhetjük át valahányszor a költőre, szellemi hagyatékára emlékezünk.

Orosz Margit

Vélemény, hozzászólás?