Menü Bezárás

Hatzack-Lukácsovits Magda keresztút-alkotása a nyárádtői római katolikus templomban

Hatzack-Lukácsovits Magda az erdélyi egyházművészet egyik kiemelkedő alakja, aki termékeny, alkotásokban bővelkedő életművével inspirálni tud másokat. Többek között ez a gondolat fogalmazódott meg bennem, amikor 2015-ben először láthattam munkáit egy székelyudvarhelyi kiállításon. Mint olyan személy, aki szintén művészetet tanult, és ugyanazon a művészeti egyetemen végzett, mint Magda, közel érzem magamhoz küldetését és szellemiségét, hogy a jelenben is közvetíteni tudjam a hitet a művészet által. Ez a tény is ihletett akkor, amikor tudatosan is elemezni kezdtem egy-egy festményét. Most egy olyan alkotásegyüttest mutatok be, amely Jézus szenvedéstörténetét ábrázolja sajátos megvilágításban és betekintést enged a művésznő életművébe.

A nyárádtői plébánia

Nyárádtőn az 1600-as évekig működő plébánia megszűnt és csak a XX. században alapították újjá. Az 1900-as években épülő templom Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök adományának volt köszönhető. A plébánia újraalapításának ideje 1974. Sajnálatos módon a kezdődő plébániai életet és tevékenységet a Nyárád folyó áradása megakadályozta, tönkretéve a templom belső berendezését. Az akkor ott szolgáló Ft. Csató Béla plébános úr felkérésére a belső felújítási munkálatokat Lukácsovits Magda művésznő vállalta el és 1977–1978 között el is végezte azt.

1978–1979 között pedig egy sajátos keresztút megalkotása mellett döntöttek. A kezdeti terv szerint a keresztúti állomások színes üvegablakokként funkcionáltak vona, de a későbbiekben mégis lemondtak erről az elképzelésről, a színes üveg ugyanis lesötétítette volna a templombelsőt, így a keresztutat két összefüggő részben a falon helyezték el.

A keresztút

A keresztút a szokásos 14 stáció helyett 16 eseményt jelenít meg, Jézus szenvedéstörténetét kiegészíti a feltámadással és a Szentlélek eljövetelével, az első pünkösddel. Ezen megjelenítés egy praktikus és egy teológiai okból kifolyólag történt így. A gyakorlati ok mögött a templom felépítése áll, a templomhajó ugyanis négy ablakkal rendelkezik, tehát az eredeti elgondolás szerint a keresztúti stációk arányos elosztása nem lett volna lehetséges. Végül a problémát egy teológiai eszmefuttatás oldotta meg, miszerint a megváltástörténet és a kinyilatkoztatás a Szentlélek eljövetelével vált teljessé. Jézus szenvedéstörténetét sem lehet helyesen értelmezni az Ő kegyelme nélkül. Így jelenhetett meg a feltámadás és a pünkösd ábrázolása, teljessé téve a kompozíciós és teológiai elgondolást is.

Sajátosnak tekinthető, hogy bár végül az ablakok helyett a falra rögzítve találták meg helyüket az alkotások, mégis minden tekintetben az üvegfestés technikájához igazodnak. Ennek tulajdonítható, hogy Magda más alkotásaihoz képest, amelyek főként pasztellszínekben bővelkednek és színharmónia jellemző rájuk, itt nagyobb teret kapnak az élénk színárnyalatok és színkontrasztok. A művésznő a kommunizmusban elérhető és technikailag is kivitelezhető munkamódszert szeretett volna használni, így színes fóliát vett igénybe, amelyeket precíz mérés és szabás után az üveg felületére helyezett.

A nyárádtői keresztút 16 stációja (Molnár Miklós Csaba fotóiból szerkesztve)

Az alkotásokon erőteljes a formák stilizálása, amit az üvegdíszítés tett szükségessé. Emellett észlelhetőek a Magda védjegyének számító erőteljes, tiszta formák és a kissé idealizált emberábrázolás. Az idealizálásnak a keresztény művészetben, főként a szentek ábrázolása esetében a gyökerekig visszamenő múltja van, így nem meglepő, hogy a művésznő, aki életét az egyházművészet felvirágoztatásának szentelte, ehhez a szabályrendszerhez igazodik.

Jézus alakja, az Ecce Homo jelenettől eltekintve, minden festményen fehér ruhában vagy lepelben jelenik meg, amely középpontba helyezi és kiemeli Őt. Ugyanígy a művész az utolsó festményen, a Szentlélek megjelenítésénél is ezt az eszközt használta. A fehér nemcsak vonzza a tekintetet, de egyúttal több fényt is enged be (gondoljunk az üvegalkotások eredeti funkciójára).

Az alkotások közül szeretnénk kiemelni a második stációt, amely erőteljes mély szimbolikát hordoz. A keresztény hagyomány részeként fennmaradt egy olyan elgondolás, amely szerint Jézus keresztfáját abból a fából faragták ki, amelyik Ádám sírján nőtt. Ezért van, hogy sok esetben megjelnik egy koponya a feszületábrázolásokon. Ezt a mondanivalót Magda is becsempészte kompozíciójába, nem véletlenül a második stációba. A második keresztúti állomás mozzanata ugyanis nem más, mint amikor Jézus vállára veszi a keresztet. A kereszthordozás megkezdése az Ádámra való utalással így egyetemes jellegűvé válik és az egész emberiségért történik Ádámtól egészen napjainkig. Jézus háttal jelenik meg előttünk, és indulásra kész, hogy visszavezessen minket az Atyához, mint egy második Ádám. A zöldellő fa egyben utal a bűnbeesésre is, amely szükségessé tette a megváltást. Emellett más jeleneteken is felfedezhetünk apróbb szimbólumokat, mint a dobókocka, amellyel sorsot vetettek Jézus köntösére.

Összességében ezen keresztút az erdélyi egyházművészet egy sajátos kincsének tekinthető, nemcsak kompozíciós egyedisége, de a festményekben elrejtett teológiai továbbgondolás miatt is.

Portik Noémi, M. Klarissza, ferences nővér

(Az írás megjelent az Életünk újság 2023. áprilisi számában, a Vasárnap hetilap 2023/12, 13, 14-es lapszámaiban, illetve a romkat.ro oldalon 2024. április 7-én.)


Amint Klarissza nővér is említette, a nyárádtői egyházközség plébánosa a Nyárád folyó áradásakor Csató Béla plébános volt; az 1944-ben született, jelenleg nyugállományban lévő és a székelyudvarhelyi Pastor Bonus Papi Öregotthonban élő pápai káplán, tb. kanonok, tb. főesperes 1974-től 1981-ig volt a Maros megyei település katolikus híveinek lelkipásztora. A következőkben az ő írását olvashatjuk a Lukácsovits Magda művésznőhöz fűződő emlékeiről.


A szentélynek az árvíz utáni berendezése is Lukácsovits Magda munkáját dicséri

Ismeretségem Lukácsovits Magdával nagyon régen kezdődött: akkor, amikor kezdő kispapként Bálint Lajos későbbi érsek (akkori futásfalvi plébános), Szabó Sándor későbbi püspöki gazdasági igazgató (akkori csíkszentsimoni helyi lelkész) és Harai János későbbi segesvári esperes-plébános (akkori csíkszentgyörgyi segédlelkész) társaságában Nagykárolyban megkerestem Magdát a futásfalvi templombelső rendbetétele végett. Akkor nem tudtam megfogalmazni (nem is akartam), mi hatott rám. Ma tudom: a művész öntudata és alázata, a gondolat, az eszme, a mondanivaló megjelenítése szellemi-lelki és fizikai munkájában.

A nyárádtői templom belseje árvíz előtt

Évek teltek el. Nyárádtőn voltam egyházközséget alapító plébános, amikor 1975-ben a materben és a filiákban (Lőrincfalván és Maroskeresztúron) minden egyházi épületet elöntött és kegyetlenül megrongált az árvíz. A nyárádtői templom rendbetételét fontolgattam és kerestem a megfelelő embert. Akkor járt nálam Bálint Lajos, már mint csíkszentdomokosi plébános. Az ő biztatására levélben kértem Magdát, tervezze meg a templom belső rendbetételét és egyben a liturgikus teret. Félénk és elfogódott hangú levelet írtam.

Az ő lelkes hozzáállásában elsősorban a művészi igényesség érvényesült, párosulva (már akkor) egy olyan mély liturgikus érzékkel, amely elkötelezetté tette Magdát arra is, hogy a II. Vatikáni Zsinat szellemében művészetében megjelenítse az áldozat és igeszolgálat méltóságát, valamint az egyház új önértelmezésének korszakalkotó megfogalmazását is.

A nyárádtői templom új liturgikus berendezése: Vázlat (tervezte Lukácsovits Magda) és kivitelezés.
(A Bálint Károly szobrász által művészien alkotott és Darvas-Kozma József plébános által később felállíttatott Szűz Mária-kőszobor nem tartozik az eredetileg tervezett és Márton Áron püspök úr által személyesen jóváhagyott térberendezéshez).

Maga Márton Áron püspök, Isten szolgája tüzetesen áttanulmányozta a tervet és a következő megjegyzést tette, miközben aláírta és lepecsélte a tervrajzot: „Ez a székesegyházba való, fiam.” „A kőberendezést az állandó árvízveszély indokolja” – válaszoltam.

Ekkor és az azután következő években rengeteget tanultam a Művésztől. Sokat, de nem eleget, mert a lélek rezdüléseinek kifejezése mindig újabb és újabb módon történik, s azt a rezdülést (isteni szikrát) kifejezni itt a földön – azt hiszem – mindig az alkotás kínja és révülete marad.

Így aztán a művészeti életet egy alkotó sem tudja befejezni, legfeljebb csak abbahagyni. De szabad-e és meg lehet-e tenni ezt? Azt hiszem, nem. Nem, mert az ember nem cserélhet lelket. Azzal a lélekkel kell a Lélekbe érni, amellyel itt a földön teleajándékozta őt az Isten.

Msgr. Csató Béla nyugalmazott plébános, Székelyudvarhely

(A szöveg forrása: Idmar Hatzak • Varga Gabriella • Erős Zoltán Levente (Szerkesztők): Fidem pinxit – A hitet festette. Lukácsovits Magda erdélyi festőművésznő életműve, Második kötet, Magyar kiadás, Értelmezések – Képelemzések – Méltatások – Grafikák, 1952–2010, Bauer-Verlag, Thalhofen, 2014)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük