Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata az Alföld Idegenforgalmáért Alapítvánnyal közösen 2013 óta szervez évente egyházi tematikájú konferenciákat. Első alkalommal Mindszenty József bíboros-hercegprímást, 2014-ben Szent Pio atyát, 2015-ben Szent II. János Pál pápát, 2016-ban Kalkuttai Szent Teréz Anyát, 2017-ben Boldog Batthyány-Strattmann Lászlót, 2018-ban Szent Ritát és a Segítő Szenteket, 2019-ben pedig Szent István királyt állították a figyelem középpontjába. A 2020. évben a Covid-járvány megakadályozta az emlék-konferencia megszervezését, azonban 2021-től folytatták, mégpedig Szent Imrére és Szent Lászlóra emlékezve. 2022-ben az Árpád-ház női szentjeiről: Árpád-házi Szent Piroskáról, Árpád-házi Szent Erzsébetről és Árpád-házi Szent Margitról, 2023-ban Magyarországról mint Mária Országáról, 2024-ben pedig Werner Alajos lelkész, zenepedagógusról tanácskoztak. Az elmúlt napokban, 2024. szeptember 26-án és 27-én a szervezők és vendégeik „Mária által jutunk el az Édes Jézushoz!” (Regőczi István) mottóval az árvák megmentőjének, Az Isten Vándorának emléke előtt tisztelegtek egy kétnapos, rendkívül színvonalas programsorozat keretében.
Mint arról korábban szóltunk, 2024. szeptember 26-án, csütörtökön reggel 8 órakor Kecskeméten a Nagytemplomban szentmisével kezdődött az a kétnapos megemlékezéssorozat, amelyet az árvák megmentőjeként ismert Regőczi István atya életműve előtti tisztelgés jegyében szervezett Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Alföld Idegenforgalmáért Alapítvány. A szentmise főcelebránsa Finta József érseki helynök, a kecskeméti Főplébánia plébánosa volt. Koncelebrált Feczák László görögkatolikus szervezőlelkész (Kecskemét), Farkas István (Lupus) piarista paptanár, nyugalmazott dunaszigeti plébános, a Budakeszi-Makkosmária kegyhely lelkésze, Máthé György érsekvadkerti plébános és a szintén piarista Balogh Tamás atya, Regőczi István keresztfia. Ministránsi szolgálatot Vejkey Imre országgyűlési képviselő, a Parlamenti Imacsoport vezetője teljesített, orgonán Sümegi Csaba kántor működött közre. A szentmise után a résztvevők virággal és imádsággal hajtottak fejet Regőczi atya jóbarátja, Mindszenty József bíboros templom előtti szobránál. Itt Lupus atya abból az országfelajánló imából idézett, amellyel a hercegprímás 1946. augusztus 25-én Székesfehérvárott, ünnepélyes keretek között Szűz Mária Szeplőtelen Szívének oltalmába ajánlotta hazánkat.
A közös ima után a Kecskeméti Polgármesteri Hivatal dísztermében Áder János (volt) köztársasági elnök és Herczegh Anita, a Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért kuratóriuma elnökének fővédnökségével, Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke és Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP), Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere védnökségével megtartották a város 12. emlék-konferenciáját. Az ünnepi tanácskozás ezúttal az árvák megmentőjéről, Regőczi István atya örökéről szólt, aki egész életútját a nehéz sorsú, szegény, szenvedő gyermekeknek szentelte. A Varga Mónika moderálásával zajló rendezvény elején levetítették Tokovics Tamás kisfilm-összeállítását, amelyben az alkotó korabeli képek és nyilatkozatok, jellemző gondolatok révén láttatja Regőczi atya nagyságát és tettekben gazdag életútját. „Csodálatos, hogy a Gondviselés mindig segítségemre sietett. De a Gondviselés mindent előre lát, s legfeljebb egy negyedórát késik, hogy bizalmunkat annál jobban jutalmazza” – vallotta az árvák megmentője. Amikor pedig papi életének legnagyobb élményeiről kérdezték, így válaszolt: „A szentmisék, mert nincs csodálatosabb dolog ezen a világon, mint az édes Jézust leesdekelni az égből” – tudtuk meg ugyancsak a filmből.
Schupp Gabriella, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház ének- és színművésze a Mária evangéliuma rockoperából Mária áriájával örvendeztette meg a jelenlévőket, az imént látott filmmel együtt csodálatos nyitányát adva a méltó megemlékezésnek. A konferenciát Szemereyné Pataki Klaudia polgármester asszony nyitotta meg ezzel a kulcsmondattal: „A jövő záloga a gyermek.” Hangsúlyozta Regőczi István munkásságának példaértékűségét, s hozzátette, hogy az atya által képviselt szellemiség a mai napig velük van, hiszen a városnak is kiemelten fontosak a gyermekek, a városvezetés és az itt élők is elkötelezettek a gyermekek fejlődése iránt. A kecskeméti önkormányzat nemcsak képzési, hanem nevelési támogatást is biztosít a rászoruló gyermekeknek, átlagosan nyolcvan árvának nyújtanak ilyen jellegű segítséget. A Regőczi István Alapítvány támogatásához közgyűlési határozattal első szóra csatlakoztak – emlékeztetett a városvezető.
Herczegh Anita a Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért szervezet küldetését, tevékenységét és céljait ismertette. Elmondta: férjével, Áder János akkori köztársasági elnökkel 2021-ben azért hozták létre a nevezett alapítványt, hogy hosszú távú és személyre szóló segítséget nyújtsanak mindazoknak a gyermekeknek, akik a Covid-járvány idején elveszítették egyik vagy mindkét szülőjüket. „Amikor már sokadik alkalommal hallottuk, hogy várandós kismama veszítette életét a Covid idején, gyermekük pedig édesanya nélkül vagy árván maradt, a férjemmel létrehoztuk az alapítványt. Az első pillanattól kezdve egyértelmű volt, hogy Regőczi Istvánról nevezzük el, hiszen az atya egész életét az árva gyermekek védelmezésének és segítésének szentelte” – tekintett vissza a kezdetekre Herczegh Anita, a kuratórium elnöke. Elmondta: akkoriban 400-500-ra tették azon gyermekek számát, akik a járvány miatt édesapa vagy édesanya nélkül maradtak, ez a szám viszont idővel 1650-nél is többre nőtt. „Eleinte a pénzbeli segítség jelentette a legtöbbet, mára azonban a táborozási lehetőségekre, a jogi segítségnyújtásra és a mentálhigiénés, gyászfeldolgozó foglalkozásokra is hangsúlyt kell fordítanunk” – tájékoztatott a volt köztársasági elnök felesége. Megemlítette azt is, hogy a Covid elmúlásával a kezdeti anyagi támogatottságuk kissé lankadt, de ők a köztársasági elnöki ajándékok elárverezésével és más jótékonysági akciókkal kitartanak, az alapítvány ugyanis az árván maradt gyermekeket a felnőtté válásukig segíti. Herczegh Anita néhány konkrét sorstörténetet is megosztott a hallgatósággal. Például annak a hatéves kislánynak az esetét, aki ugyanazon a napon veszítette el az édesanyját és az édesapját is. Vagy annak a hatgyermekes édesanyának a történetét, aki a Covid idején a hetedik gyermekével volt várandós és a járvány miatt életét veszítette. A babát meg tudták menteni, de az édesapa egyedül maradt egy kis csecsemővel és hat másik gyermekével. Egy 18 éves fiú az öccse gyámja lett a járvány idején. Az alapítvány olyan fiatalt is támogat, aki egy hónappal az érettségije előtt maradt egyedül, nagyszülei már nem éltek, édesapja nem volt és a Covid-járvánnyal édesanyja szervezete nem bírt el. Miközben a temetést kellett szerveznie, a gyermek sikeres érettségivizsgát tett és felvételt nyert az orvosi egyetemre. Van olyan család is, ahol az édesapa Covidban meghalt és most a rákos édesanya neveli a kamasz fiát. „Minden család története eltérő, mindegyik más drámát hordoz” – tette hozzá Herczegh Anita. Regőczi István atya is hasonló sorsú gyermekek életét segítette és most fentről nézve őket talán büszke a tevékenységükre – jegyezte meg beszéde végén a Regőczi Alapítvány elnöke.
Beatrix Van den Borre FSO negyven évig volt Isten Vándorának a segítője. 40 év Regőczi István atyával című előadásában emlékeiből elevenített fel egy csokornyit. Úgy fogalmazott: ha Regőczi atya valamit meg akart valósítani, attól senki és semmi nem tudta eltántorítani. Az ő sasfiókáinak – így nevezte az árva gyermekeket, akiknek két árvaházat is építtetett – a megmentése szívügye volt. Nevelőotthonaikban életrevaló és lelkierős gyermekeket neveltek, akik közül többen is a papi hivatást választották. „Ő elsősorban a gyermekek lelki üdvösségét akarta megmenteni. Nemcsak ételt, italt és ruházatot kaptak tőle, hanem igazi nevelést nyújtott számukra. Ráadásul megadta nekik az Oltáriszentséget, az utat Isten felé. A Teremtő tudja ugyanis a legnagyobb kegyelmet adni, mindenkinek azt, amire szüksége van” – fogalmazott Beatrix Van den Borre. „Légy jó ember” – erre tanította az édesanyja Regőczi atyát, és ő valóban életcélul fogalmazta meg a „szeretni és másokért áldozatot hozni”, „segíteni minden szegény emberen” elveket, és miközben ezt teljesítette, egyáltalán nem ismerte a fáradságot – hangzottak a nővér szavai.
Máthé György érsekvadkerti plébános Ami Az Isten Vándora könyvben nincs benne című hangulatos előadásának már az első szavaiban kijelentette, hogy „nem szabad elfelejteni ezt az embert” és hogy számára Regőczi atya minta volt. Mindig reverendában járt és biciklivel közlekedett, amelynek kormányán ott függött a rózsafüzér. Nemrikán nyolc-kilenc misét is elmondott egy vasárnap. Egyszer valaki megkérdezte István atyától, hogy mikor van szabadnapja. „Az micsoda?” – kérdezett vissza ő. Máthé György plébános szavai szerint Regőczi atya „elnyűhetetlen ember volt”, a börtön is „csak egy mellékepizód” volt számára. Szoros barátság fűzte őket egymáshoz: a váci börtönlelkészi szolgálatot neki adta át Regőczi atya, és a hatvanéves papságáért a Kútvölgyi-kápolnában bemutatott hálaadó szentmiséjére is György plébánost kérte fel ünnepi szónoknak. Isten, a Szűzanya, az árvák – ők voltak a legfontosabbak Regőczi atya életében. „Kalazanci Szent Józsefhez, Bosco Szent Jánoshoz, Néri Szent Fülöphöz tudom hasonlítani” – állapította meg Máthé György.
Vejkey Imre országgyűlési képviselő (KDNP), a Parlamenti Imacsoport vezetője A magyarság múltja, jelene és jövője az Úrban (Regnum Marianum – Próféciák) címmel foglalta össze elmélkedő, ismertető, tanító és buzdító gondolatait. Imádságszerű előadásában így bátorított: „Az Apostoli Magyar Királyság azt jelenti számunkra, hogy Magyarország ezer éve egy kapu, amely elválasztja egymástól a profánt és a szentet, s amely figyelmezteti a nemzeteket arra, hogy ne önmagukba, hanem Isten hatalmába és kegyelmébe vessék minden bizodalmukat! Figyelmeztet továbbá arra bennünket, magyarokat, hogy a ránk hagyományozott keresztény tanítás védelme és továbbadása őriz meg minket, és hogy nekünk az élő Evangéliumot kell a gyakorlatban megvalósítanunk, mert az Apostoli Királyság által mi az isteni akarat tárgyiasult megjelenítői vagyunk.” Arra biztatott, hogy: „Ne veszítsük el a bizodalmunkat, ha nem egyből nyerjük el a győzelem pálmáját, mert az csak annyit jelent, hogy Hazánknak és egyénileg nekünk is még további küldetésünk van a hűségben és a nagylelkűségben!” A szívünkre helyezte a gondolatot, mennyire fontos, hogy „minden településen a Kárpát-medencében a mi Urunk vérével megpecsételt szövetség tagjaként bátran kiálljunk keresztény értékeink mellett, bátran kiálljunk amellett, hogy Isten a történelem Ura, s életünk első és utolsó pillanatának is az Ura!” Beszéde végén pedig, nemcsak azért, mert a napokban Garganóban, Szent Mihály arkangyal kardcsapása nyomán járt, hanem mert a mennyei hadak nagy vezérének és győztes harcosának ünnepnapja előtt álltunk, a Szent Mihály-ima közös elmondására hívta a díszteremben jelen lévőket.
Balogh Tamás piarista szerzetes, Regőczi István atya keresztfia Keresztapám az Isten Vándora címmel tartott személyes hangú, vetítettképes előadást, de mielőtt ezt megtette volna, meggyújtotta azt a gyertyát, amelyet Regőczi atyától kapott és amelyet korábban sohasem gyújtott meg. Bemutatta azt az útikelyhet is, amelyet szintén keresztapjától kapott, belgiumi apácák küldték el neki. „Internáltakként édesapámmal együtt voltak Kistarcsán. Regőczi atya a takaró alatt titokban mutatta be a szentmiséit, kézjelzésekkel tudatva a társaival, hogy hol tart az eucharisztikus áldozat” – elevenítette fel Tamás atya a rokoni szálak gyökereit. Elmesélte azt is, hogy Regőczi atya elkésett a keresztelőjéről, mert akkor is feltartotta őt a kommunista rendőrség. „Hatalmas élmény volt, amikor megismertem a váci munkásságát; azt, hogy hogyan segített a háborús árvákon, akiket sasfiókáknak nevezett” – emlékezett vissza. Felidézte azt is, hogy váci piaristaként misézett a Regőczi atya által építtetett kápolnában. Végül keresztapjáról ezt az összegzést adta: Regőczi atya a szegényeknek és a magányosoknak adta az életét.

A konferencia szünetében Bedő Istvánné Manó Éva, számos hazai és külföldi elismerésben részesült kecskeméti vertcsipke-készítő, népi iparművész kiállítását szemlélhettük meg, valamint megvásárolhattuk Regőczi István Az Isten Vándora; Rabként az Oltáriszentséggel (1949–1953) és Az Élet Kenyere – Szentáldozás utáni hálaadás az év minden napjára című köteteket. Bedő Istvánné nem varrja, hanem orsókkal, esetenként több százzal alkotja csipkekölteményeit. Van olyan csipkéje, amely a világon egyedülálló! Munkásságát mint városi és megyei értéket a Kecskeméti Értéktár és a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktár is befogadta.

Latorcai Csaba miniszterhelyettes, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) parlamenti államtitkára, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ügyvezető alelnöke A kereszténydemokrácia kihívásai – válaszok a XXI. században címmel foglalta össze programadónak is nevezhető gondolatait. Rámutatott: Európában számos példa mutatja, hogy nem könnyű hitvalló keresztényként élniük azoknak, akik Krisztus tanítását kívánják követni. Felelősséggel tartozunk egymás iránt. Ez a felelősség, ami egész életünket végig kell hogy kísérje, Regőczi István életművének hagyatéka. Ő az Isten, a haza és a család hármas és szent egységére építette saját és övéi életét. Ezt mindannyiunknak tovább kell vinnünk, akik komolyan gondoljuk, hogy olyan társadalomra van szükség ebben az országban és egész Európában, amely a kereszténységre és a keresztény értékekre épül. Ezek azok az értékek, amelyek a történelemben is bizonyították, hogy élhető környezetet, egészséges, együttműködésre épülő társadalmat és boldogságot tudnak hozni minden ember számára – húzta alá a kereszténydemokrata politikus. Útravalóul megfogalmazta: a sikerünk azon áll vagy bukik, hogy miként tudjuk a keresztény közösségeket megtartani, illetve azokat továbbszervezni, -bővíteni.

Farkas István (Lupus) piarista paptanár, nyugalmazott dunaszigeti plébános, a Budakeszi-Makkosmária kegyhely lelkésze előadásának címe sokat sejtető volt: Otthonteremtés az otthontalanságban. Mint Lupus atya mondta: a címnek kettős értelme van. Az első értelmezés Regőczi Istvánra vonatkozik: azáltal, hogy a gyermekeket befogadta, Jézust fogadta be, ő tehát a példaképünk és közbenjárónk is Jézusnál. A második értelmezés: otthontalanság az egész földi életünk, és várva-várjuk, hogy hazaérkezzünk. Az előadásban hallhattunk arról, hogy az ember életét két család határozza meg: az egyik, amelybe születünk, a másik, amelyet Isten ránk bízott. A család pedig azért fontos intézmény számunkra, mert megsejteti velünk a mennyország boldogságát. A földi és az örök otthon összefügéséről elhangzott: az örök otthon nélkül az ember árva, hontalan, még akkor is, ha a földi otthona tökéletes. Előadását Lupus atya ezzel zárta: „Az embert megkísérti, hogy isteni szerepben tetszelegjen. Ennek hátterében természetesen gőg és hazugság húzódik meg. Néhány tragikus példa: amikor egy feleség úgy véli, hogy tökéletesen boldoggá tudja tenni a férjét, vagy amikor egy szülőpár úgy véli, hogy mindent megadhat gyermekének. Aki hitelesen szeret, az tudja, hogy morzsaszerepe van. Megsejteti a kenyér ízét, de tudja, hogy vele nem lehet jóllakni. Nem kiöli, hanem éleszti a tökéletes szeretetre, az isteni szeretetre való vágyat. Mindent összefoglalva: alázat, alázat és alázat.”
Finta József érseki helynök, a kecskeméti Főplébánia plébánosa a katolikus nevelés sajátosságait tekintette át. Abból a két alapvetésből indult ki, miszerint ha jól összerakjuk az embert, rendbejön a világ, valamint fontos az egész embert nevelni az egész életre. Szavai szerint az embert a természetes életre és a természetfölötti rendre egyaránt hangolni kell. A természetes életnek része a többi között a nemi szerep, a család, az online tér, a munka, a teremtett világ védelme. A természetfölötti rend fogalomköréhez az Istenbe vetett hit, a vallás gyakorlása, az örök élet reménye tartozik. Finta József emlékeztetett: legfőbb tanítónk Jézus Krisztus, aki életpéldájával is tanúságot tett arról, amiről beszélt. Az előadó a nevelés fő céljaként nevezte a transzcendens megismertetését, a folyamatban pedig, mint mondta, a felelősségre vonás, a követelés megkerülhetetlen. A katolikus nevelési eszközök körébe egyebek mellett az imádságot, a szentmisét, a szentgyónást, a hitoktatást, az áldozatvállalást sorolta. „Regőczi atyának nehéz volt, de vajon ma könnyebb?” – tette fel a kérdést Finta József és nagyon érdekes feleletet adott rá. E szerint Regőczi atyának könnyebb volt, mert akkoriban vallásosabb volt a társadalom és sokkal nagyobb nyitottság, megértés övezte az ő nevelői munkáját. Ma, amikor a túlzott anyagiasság és a fogyasztás az elsődleges, nagyon nehéz értéket átadni – állapította meg. Végül köszönetet mondott Regőczi atyának a tíz papért, hét templomért és a háromszáz igaz emberért.
A konferencia zárószavait annak szervezője, Lévai Jánosné önkormányzati képviselő, egyházi ügyekért felelős tanácsnok asszonytól hallhattuk. Ebben elhangzott, hogy Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata az Alföld Idegenforgalmáért Alapítvánnyal közösen 2013 óta szervez egyházi tematikájú konferenciákat, amely alól csupán a 2020. év jelentett kivételt. 2023 áprilisa óta pedig, a Parlamenti Imacsoport mintájára, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata is minden hónapban közös imára hívja a híveket, hogy együtt imádkozzanak a kecskeméti polgárokért, az ifjúságért, a betegekért, a város vezetőiért, a békéért és egy szebb, boldogabb jövőért. Lévai Jánosné a maga és szervezőtársa, Deutschné Sipos Irén, az Alföld Idegenforgalmáért Alapítvány elnöke nevében is megköszönte az idei emlék-konferencia fővédnökeinek, védnökeinek és közreműködőinek a szerepvállalást, majd így fogalmazott: „Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, Deutschné Sipos Irén elnök asszony és a magam nevében kívánom valamennyiünknek, hogy Regőczi István atya élete épüljön be a hétköznapjainkba, a Szűzanya iránti szeretete, tisztelete által erősödjön a hitünk.” Lévai Jánosné egyúttal bejelentette, hogy 2025 novemberében Balázs Gergely és Szabó István piarista atyákra emlékeznek majd, akik 2020-ban a Covid-járvány következtében hunytak el.
A konferenciát csütörtökön a jelenlévő görögkatolikus és római katolikus lelkipásztorok által vezetett közös ima, valamint Dratsai Ákos fuvolaművész játéka zárta: a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola zenetanára J. S. Bach Siciliano (3) című darabját adta elő. Búcsúzóul minden jelenlévő ajándékba kapta a konferencia Lévai Jánosné által szerkesztett imafüzetét.
A megemlékező programsorozat második napján, pénteken a kútvölgyi Boldogasszony-kápolnában bemutatott szentmise után Áder János volt köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, a kuratórium elnöke, valamint a szervezők koszorút helyeztek el Regőczi István atya, az Isten vándora sírjánál.
Dobos Marianne író egy helyütt így fogalmazott róla: „Regőczi István atya, az Isten vándora egy hónap híján hetvenéves papi szolgálatában a hivatás sugárzó fénye volt és ez a fény megmaradt halála után is. Továbbsugárzik és fog is sugározni mindig…”
A kecskeméti konferencia sokat segített abban, hogy ez valóban így legyen.
A rendezvény megvalósulását a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Nemzeti Együttműködési Alap, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, a kecskeméti székhelyű Alföld Idegenforgalmáért Alapítvány, a budapesti székhelyű Alapítvány a Közjóért, a KIK-FOR Kft., a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, a Kecskeméti Katona József Múzeum és a Bács-Kiskun vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatta.
Varga Gabriella
Fényképgaléria itt: Facebook