Az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége – Kaláka-Club női konferenciát szervezett 2026. február 28-án Budapesten. A magyar nők a nagyvilágból a békéért és az összetartozásért címmel az Országház Felsőházi termében rendezett egésznapos tanácskozás célja a Magyarországon, a Kárpát-medencében és a nagyvilágban szétszórtságban élő nők közötti összefogás erősítése volt a béke, a stabilitás és nemzetünk gyarapodása jegyében. „Az áprilisi 12-i országgyűlési választás előtt kiemelten fontos, hogy a magyarság erejét és összetartozását megmutassuk” – írta meghívólevelében Wurst Erzsébet, a Kaláka-Club elnöke. Hozzátette: „Hisszük, hogy a nők a világ alappilléreiként a családok és a közösségek összetartói, ezért szeretnénk a konferencián megbeszélni közös örömeinket és gondjainkat, hogy erősíteni tudjuk egymást az elkövetkező időszakban is.” A meghívást 24 országból mintegy kétszáz résztvevő elfogadta.
Lázár Csaba Kazinczy-díjas színművész, rádióbemondó, a rendezvény moderátorának üdvözlőszavai után a megjelentek Török Mátéval, a Misztrál Együttes alapítójával elénekelték a magyar himnuszt, majd az előadások sora a konferencia fővédnöke, Mátrai Márta, a Magyar Országgyűlés háznagya köszöntőjével kezdődött el. Beszédében Mátrai Márta kihangsúlyozta, hogy a polgári kormány intézkedéseinek köszönhetően a magyar családpolitika a nemzetpolitika legfontosabb részévé vált. Az egyre bővülő családtámogatási rendszernek köszönhetően 2010 óta 200 ezerrel több gyermek született Magyarországon, mert az intézkedések kiszámíthatóságot, biztonságot és védelmet nyújtanak a szülőknek. A politikus rámutatott: a magyar nyelvű oktatáson, a sporton, a kultúrán és a munkahelyeket biztosító magyar vállalkozások támogatásán keresztül a külhoni magyar családok is érezhetik az anyaország segítő odafigyelését. Utalva a közelgő országgyűlési választásra, a háznagy asszony úgy fogalmazott: bízhatunk abban, hogy „ezúttal is a békét akaró, józan ész fog uralkodni felettünk”.
Gál Kinga, a Fidesz alelnöke, európai parlamenti képviselő, a Patrióták Európáért Képviselőcsoport első alelnöke arról beszélt, hogy egy nemzet akkor áll szilárdan, ha tudja, mi tartja össze, ha van közös hite, célja és ha minden körülmények között képes saját érdekeit a legelső helyre tenni. Ez adja a megmaradás erejét. Szólt arról is, hogy Európa ma példátlan kihívásokkal néz szembe, miközben komoly értékválsággal küzd. „Vészterhes időket élünk, amikor ránk, nőkre, anyákra, nagymamákra hárul egyre nagyobb felelősség. Családot, közösséget és nemzetet egyaránt megerősítő és megtartó erőként van ránk szükség” – magyarázta. Ő is megemlítette, hogy Magyarországon egyedülálló családtámogatási rendszer működik, és ez a modell a családot nemcsak megerősíti, de „újra divatossá, menővé teszi”. Úgy folytatta: a családok mellett erős nemzetre is szükség van, a jelenlegi kormány nemzetpolitikája pedig már eddig is bizonyított, hiszen nemzet nélkül nincs haza, a külhoni magyarság nélkül pedig nincs nemzet. Az ukrajnai háborúra kitérve azt mondta: „Együttérezve az édesanyákkal, a feleségekkel, keresztényként, magyarként – személyesen négy fiúgyermek édesanyjaként pedig különösképpen is – egyet tudok: mi, anyák nem táplálni akarjuk ezt a háborút, hanem be akarjuk fejezni. Nincs olyan, hogy igazságos háború. Egyedül a béke jelenthet tartós megoldást. Az Európai Uniót az alapító atyák a békére hozták létre. A megfogalmazott cél az egyik alapító, Robert Schuman szerint az volt, hogy a háború legyen elképzelhetetlen, anyagilag pedig lehetetlen. Ez a gondolat évtizedekig az európai együttműködés központi elve volt. Ma Brüsszelben mégis azt látjuk, hogy a háborút elképzelhetőnek, anyagi támogatását pedig kötelességnek tartják. Az európai értékekre hivatkozó politikusok súlyos szereptévesztésben vannak, amikor a diplomácia eszközeinek alkalmazása helyett Európa gazdaságát romba döntő és a világháborút kockáztató fegyverszállítások mellett foglalnak állást” – hangoztatta Gál Kinga. „Az áprilisi lesz a háború előtti utolsó választás, az utolsó lehetőség, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból és megvédjük a magyar családokat a háború borzalmaitól. Bár a háború valós veszély, ebből Magyarországnak mindenképpen ki kell maradnia. Ezt pedig csak a nemzeti kormány tudja garantálni. Mi hisszük, hogy ez lehetséges!” – zárta szavait az EP-képviselő.
Babits Mihály Zsoltár gyermekhangra című versét énekelte el Török Máté, majd Kiss-Rigó László szeged‒csanádi megyéspüspök Az egyházak és a keresztény hit szerepe a magyar családok megtartásában című előadását hallgathattuk meg. „A keresztény hitet, hagyományt sokszor azzal vádolják, hogy túl maszkulin, Istent is Atyának, nem Anyának nevezik. Jézust valóban Isten úgy mutatta be számunkra, mint aki Atya, Fiú és Szentlélek, de ezzel egyáltalán nem nemek közötti sorrendiséget vagy fontosságot akar jelölni, sőt éppen az Ő tanításában látjuk, hogy Istennek nagyon sok – emberi kifejezéseinkkel élve – anyai vonásai is vannak, mint a gondoskodás, a szeretet, a törődés” – említette többek között.
Püspök atya előadását pódiumbeszélgetés követte sportról, családról, hitről: Lázár Csaba kérdéseire Schmittné Makray Katalin olimpiai ezüstérmes magyar tornásznő, férje, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó és Kiss-Rigó László püspök atya válaszolt, kidomborítva a sport fegyelemre, kitartásra, elfogadásra és alkalmazkodásra nevelő erejét, önbizalmat, céltudatosságot fejlesztő képességét, illetve a példamutatás mint nevelési eszköz fontosságát.
Aczél Petra kommunikáció-, újmédia- és jövőkészség-kutató, a Széchenyi István Egyetem professzora, az MTVA Montágh Testülete, valamint a Média a Családért Alapítvány elnöke A jövő jövője a jelen! ‒ Hogyan készüljünk a holnapra? című előadásában többek között arról is beszélt, hogy a sok diploma gőgösebbé teszi az embert, és pusztán tudásból a jövőre nem épül fel semmi. Az intézményes rendszernek olyan képességeket kellene erősítenie, mint az empátia, problémamegoldás, alázat, etika, kíváncsiság. „Az emberi kíváncsiság belülről motivált, és kíváncsi csak az tud lenni, aki kérdez, és aki elviseli azt, amivel majd el kell boldogulnia. Ma a világban egy négyéves gyermek naponta háromszáz kérdést tesz fel, egy 14 éves nullát. Ma nemzedékenként hét ponttal csökken az intelligenciánk. Tíz évvel ezelőtt egy dologra két és fél percig tudtunk figyelni, ma már csak 47 másodpercig. 2614-szer nyúlunk egy nap az okostelefonunkhoz. És naponta egy dolgozó embert 275-ször zavarnak meg. Figyelemzavaros korban élünk, ahol a lényeget nagyon könnyű szem elől veszteni, pedig a kíváncsiság igazi hajtóereje nem kívülről jön, mindig bennünk van” – magyarázta. Elmondta azt is: jövősokkban élünk. Megijedünk a hírektől, az adatoktól. Félünk a változástól, félünk attól, amit nem ismerünk. Beterít minket a technológia. „Az embert kell megerősítenünk ebben a világban. Az emberi tapasztalat pótolhatatlan” – fogalmazott, és hozzátette: nem különlegesnek kell lennünk, hanem igazmondónak. Arra is felhívta a figyelmet: hála nélkül nem tudunk a jövőbe nézni. Rámutatott, a jövőhöz négy dolog kell: hit, család, barátok és teljesítmény. Mindezzel a „jövősokkból jövősikk lesz” – zárta szavait Aczél Petra.
Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke Otthon, identitás, iskola – a nevelés megtartó ereje című előadásában a család, az iskola, a közösség, az anyanyelv jelentőségéről fejtette ki gondolatait. Egy diáklány írásából idézte többek között ezt: „Ami igazán összeköt bennünket, az a nyelv. Lehet, hogy változik a beszédünk, lehetnek idegen szavaink, tájszólásaink, de magyarul gondolkodunk, magyarul érzünk, magyarul álmodunk. Ha egyszer a magyar szó eltűnne az ajkamról, akkor mi maradna belőlem? Egy ember a sok közül. Egy idegen országban egy idegen nyelven élnék. Amíg magyarul szólalok meg, addig tudom, hogy honnan jöttem.”
Bíró Rozália, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője, a Kárpát-medencei Nyugdíjasok Fórumának kezdeményezője Életet az éveknek! ‒ Hogyan tovább a közösség építésében nyugdíjasként? című előadásában leszögezte: egy nyugdíjasszervezet nemcsak „találkozóhely”, hanem társadalmi erőforrás. A Kárpát-medencei magyar nyugdíjasszervezetek a közösségi stabilitás bástyái, identitásmegőrző erők és a társadalmi tőke hordozói. Sürgős újragondolásra van szükség ahelyett, hogy az idősekre a társadalom teherként tekintene. Jövőnk részben azon múlik, hogy az elöregedést problémának vagy gazdasági lehetőségnek tekintjük – magyarázta. Hozzátette: az RMDSZ Nőszervezetének egyik fő prioritása az idősbarát közösségek kialakítása, és egy Erdély-szerte működőképes nyugdíjashálózat kiépítése, mert nem elszigetelt klubokra, hanem egymással kommunikáló szervezetekre van szükség. Előadása végén Bíró Rozália kiemelte azt is: „Egy magyar nemzetben kell álmodnunk, egy magyar nemzettel kell terveznünk és egy magyar nemzetben kell gondolkodnunk határokon átívelve és generációkat összekötve. Mert a magyarságunk nem korosztályok halmaza, hanem egymásba kapaszkodó nemzedékek láncolata.” Hangsúlyozta: a nyugdíjasok nem a múltat jelentik, ők a jövő biztosítékai. Nem eltartottak, ők a megtartók. Nem visszavonultak, hanem irányt mutatók. „Arra kérem Önöket, hogy álmodjunk együtt egy erős, összetartó, egymásra figyelő magyar nemzetről a Kárpát-medence minden szegletében. Dolgozzunk érte együtt, fiatalok és idősek egyaránt, nők és férfiak egyaránt, egy nemzetként” – kérte beszéde végén Bíró Rozália.
Mécs László A királyfi három bánata és Szabó Lőrinc Lóci verset ír című költeményét énekelte Török Máté, majd a Bartos Mónika országgyűlési képviselő, a Parlamenti Imacsoport Alapítvány kuratóriumának tagja által vezetett áhítattal a konferencia délelőtti szakasza lezárult. A résztvevők ebéd után Pánczél Károly országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnökének vezetésével folytatták a tanácskozást. Köszöntőjében Pánczél Károly felidézte Potápi Árpád Jánosnak egy Kárpátaljáról gyűjtött mondását, mely szerint „szebb a világ velünk, mint nélkülünk”. „Igen, mi úgy gondoljuk, hogy nemcsak jobb, de szebb is a világ velünk, magyarokkal, és ez a legfőbb dolgunk: hogy a magyar nemzetet megtartsuk boldogulásában, gyarapodásában. Ez a nemzetpolitikánk lefőbb üzenete” – tette hozzá.
Csibi Krisztina országgyűlési képviselő A szülőföld és a magyar kultúra meg- és összetartó ereje című előadásában visszatekintett a bukovinai székely népcsoport háromszáz éves múltjára, és szólt a jelenről is, arról, hogy miként őrzik kultúrájukat, hagyományaikat ezek a Tolna, Baranya vármegyékben és az ország, a világ más pontjain élő közösségek. „Nyelvünk azonos, a kultúránk azonos, de leginkább a nemzeti és a történelmi tudatunk az, ami összefűzi ezt a ma közel húszezer fős közösséget” – hangoztatta. Beszélt a harminchat évvel ezelőtt megalakult Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének és negyvenhét tagegyesületének munkájáról, a településekszerte létesített székely parkokról, az azokban emelt kopjafákról, emlékjelekről. Csibi Krisztina végül bejelentette, hogy a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége a Bonyhádi Székely Emlékparkban március 27-én, születési évfordulójának előestéjén kopjafát állít Potápi Árpád János emlékére.
Ferencz Orsolya országgyűlési képviselő, miniszteri biztos Hit, tudomány mint társadalomformáló erők című előadásában leszögezte, hogy a hit soha nem volt szemben a tudással. Mondandója végén ezt helyezte a hallgatóság soraiban lévők szívére: „Arra kérek mindenkit, hogy forduljon egész lelkével a Teremtő Isten felé.”
Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő Amikor a túlélésből küldetés lesz: a nők szerepe a közösségek megtartásában háborús időkben – Kárpátalja példája címmel tartott előadásában a szülőföldjén élők jelenlegi küzdelmeiről beszélt. Elmondta: naponta csak néhány órára van áramellátás a kárpátaljai háztartásokban és egy nőnek ez alatt kell elvégeznie minden feladatát. „Ezek nagyon nehéz kihívások a kárpátaljai nők számára. Nemcsak érzelmileg vannak túlfeszítve immár négy éve, hanem fizikálisan is” – vázolta a helyzetet Ferenc Viktória.
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti elnöke, a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője, a Budapesti és a Női Digitális Polgári Kör alapítója az összefogás fontosságát kiemelve azt mondta, a béke ma már nem magától értetődő. A közvetlen szomszédságunkban dúló háború következményei, mint a bizalmatlanság, az energiahelyzet kiszámíthatatlansága, itt vannak velünk. Ilyen történelmi helyzetben nem mindegy, hogy kik hozzák meg azokat a döntéseket, amelyek a háborúról és békéről, a biztonságról, a családok védelméről és Magyarország jövőjéről szólnak. Ezek a döntések hosszú évekre kijelölik az ország és a következő nemzedékek sorsát – jelentette ki. Rámutatott: az áprilisi választások tétje hatalmas, nem kormányt, hanem sorsot fogunk választani. Leszögezte: a jelenlegi nemzetközi helyzetben Magyarország számára létkérdés a béke megőrzése, a biztonság megerősítése és a saját cselekvési mozgástér megvédése. Az ország jövőjét meghatározó döntéseknek a magyar emberek érdekeit kell képviselniük és garantálniuk kell a családok védelmét és a nők biztonságát – nyomatékosította. Kitért arra is, hogy itthon olyan elképzelések és nyilatkozatok hangzanak el, amelyek veszélybe sodornák a családtámogatási rendszer eredményeit. „Ezeket az elveket a legfőbb politikai ellenfelünk, a Tisza Párt képviseli” – tette hozzá. Szentkirályi Alexandra beszélt arról is, hogy azért indították el a Nők a háború ellen petíciót, hogy „a háború csendes elszenvedői” is fel tudják emelni a hangjukat és ki tudjanak állni a béke mellett. A levetített videóról, amelyen egy kislány várja haza édesapját, Szentkirályi Alexandra azt mondta: ez a kisfilm „rengeteg ember valóságát illusztrálja”. Szavai szerint a háború borzalma sok százezer embernek nem feltételes mód vagy jövő idő, hanem a rideg, szívfacsaró valóság. Úgy vélte: annak nincs helye a közéletben, aki el akarja titkolni a háború borzalmait az emberek elől, mert enélkül nem lehet felelős döntést hozni áprilisban. Azt is mondta, a magyar nőknek össze kell fogniuk, kiállni a józan ész mellett, és a magyar nők már bizonyították, hogy képesek kiállni és helytállni a legnehezebb időkben is.
A vendégeket Kövér László is köszöntötte.
Az Országgyűlés elnöke elmondta: a Fidesz-KDNP az egyetlen olyan politikai erő, amelyik képes megőrizni a magyar állam cselekvőképességét, és megvédeni a magyarság érdekeit, méltóságát és nemzeti összetartozását. Emlékeztetett: a magyarság számára az utóbbi ötszáz évben minden háborúban a legszörnyűbb talán az volt, ami utána következett. „Világost követően például a magyargyűlölő Haynau vérengzése és a Bach-korszak elnyomása, az első világháború után Trianon, a második világháború után pedig a kommunizmus. A 2022 óta zajló orosz–ukrán lokális háború összeurópai háborúvá, netán világháborúvá történő kiszélesítése nyomában megérkezne Európába a jövőbeli döghalál egy keresztényellenes, nemzetellenes és az európai embereket kifosztó birodalom formájában” – fogalmazott a házelnök. Felidézte, hogy nagyszüleink nemzedékének az első világháború és utána Trianon jutott osztályrészül, szüleink nemzedékének a második világháború és utána a kommunizmus a szovjet megszállással. Ma a felelős magyar embereknek azért kell összeadniuk erőiket, hogy hazánknak és nemzetünknek ne egy újabb háború és utána ne egy újabb birodalmi alávetés jusson – húzta alá Kövér László, és így folytatta: 1990-ben a kommunisták átvedlettek balliberálisokká, akik politikai értelemben a nemzeti ügyekben ott folytatták, ahol a rendszerváltoztatáskor tartottak. Az elmúlt 36 évben a balliberális hozzáállás lényege a külhoni magyarok iránti zsigeri ellenszenv, az érzéketlenség vagy legjobb esetben közöny volt. Felidézte: 2002-ben huszonhárommillió románozást folytattak, 2004. december 5-én egymásnak akarták uszítani a külhoni és hazai magyarokat, 2010 után elutasították a nemzeti összetartozás törvényét, a magyar állampolgárság és a választójog kiterjesztését, napjainkban pedig meg akarják fosztani a külhoni magyarokat a szavazati joguktól, és ahol csak tehetik, lépten-nyomon rombolják a magyarság nemzeti összetartozását. „Akár ráncfelvarráson átesett új pártokban öltenek testet, akár szőrüket hullató régi pártok bőrében, azért ilyenek ők, mert internacionalista kutyából soha nem lesz nemzeti szalonna” – jelentette ki Kövér László. A házelnök figyelmeztetett, a mai balliberálisok ismét arra készülnek, amit a kommunista elődeik korábban tettek: a külhoni magyarság megtagadására és a hazai magyarság idegen érdekeknek történő kiszolgáltatására. „1956-ban a kommunisták idegen katonák fegyvereivel fojtották vérbe a magyar forradalmat, a mai balliberálisok pedig magyar katonák vérét áldoznák idegen érdekekért, idegen földön, Ukrajnában” – fogalmazott, hozzátéve: „Ha hagyjuk, külföldi gazdáik parancsára mindezt meg fogják tenni.” „Azonban ezt mi együtt, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarok április 12-én egy biztos szavazattal meg tudjuk akadályozni” – zárta szavait a házelnök.
A konferenciát felvidéki művészek, Korpás Éva, Vadkerti Imre és zenésztársaik műsora zárta.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes védnökségével és az Országgyűlés, valamint a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával megvalósult tanácskozás világossá tette, hogy a közösségek hosszú távú stabilitásához nagyban hozzájárul a nők tudatos szerepvállalása. Az esemény alátámasztotta azt a szemléletet, miszerint az együttműködés, a tudásmegosztás és az összefogás olyan erőforrások, amelyek a közösségek fejlődését és megtartását szolgálják. „A mostani vészterhes időkben ránk, nőkre különösen nagy felelősség hárul. Közösen igent mondunk a békére, az életre, a családra és az összetartozásra. Az összefogás ereje ma ismét megmutatkozott a gyakorlatban is” – állapították meg a résztvevők – akiken bizonyosan nem múlik, hogy a jövősokkból jövősikk legyen.
Varga Gabriella
(Fotók: Varga Gabriella, Wurst Erzsébet és
https://www.facebook.com/csibi.krisztina.fidesz)
