Tavaly az alsó-bajorországi Landshuton felavattak egy kis II. Rákóczi Ferenc-szobrot a Rákóczi-forrásnál. Már többször is jártam arra, elkezdett érdekelni, hogy mi is a kapcsolata a Nagyságos Fejedelemnek a szomszédomban lévő városhoz. A forrásnál lévő tájékoztatás sajnos nem adott kellő segítséget, sőt azon az áll, hogy valószínűleg nem is járt itt az 1703–1711-ig tartó szabadságharc vezetője.
A város levéltára is csak ennyi felvilágosítást tudott adni.
Hát akkor neki az internetnek. Itt már volt valami. Egy könyv, amely a Rákóczi családról szól, megemlít két levelet, amelyek keltezésében Landshut szerepel. Az egyik 1657. március 11-i keltezésű, de ezt még Rákóczi György írta. A másik már a keresett fejedelemtől származik 1711-ből, amit a bécsi udvar lefoglalt.
Landshut ebben az időben osztrák kézen volt, így eléggé elképzelhetetlen, hogy erre járt volna a kurucok kis csapata a vezérével.
További olvasás után kezdett világossá válni a kép. A szabadságharc leverése után a fejedelem Lengyelországba menekült. Fel is kérték, hogy legyen lengyel király, de ő inkább Anglia felé akart menekülni, ezért Gdanskban hajóra szállt. Sajnos az angol királyi udvar nem adott partraszállási engedélyt. A francia királlyal jó kapcsolatokat ápolt, így rodostói emigrációja előtt itt töltötte az idejét.
De hogyan is kerül a képbe Landshut? Igazából Lancut, de akkor még Landshutnak hívták. Ez a város Dél-Lengyelországban található Krakkótól keletre kb. 100 km-re. Ezen a környéken volt II. Rákóczi Ferencnek birtoka.
A bajorországi Landshut Rákóczi-forrása valószínűleg a Bad Kissingeni Rákóczi-forrásának a vizéről kapta a nevét. Az 1830-as évek végén, amikor ezt a forrást kiépítették, nagyon népszerűek voltak a gyógyvizek és az itt kifolyó víz hasonlíthatott a kissingeni forrásra.
Sajnos a szobrot a felavatást követő hetekben ellopták, de a szépen rendbehozott forrást érdemes meglátogatni a Schönbrunner Str. végén.
Funke Attila, Erding
Pingback:Középkori esküvők városa - Barangolj Belloval!