1870 januárjában, vagyis éppen 150 évvel ezelőtt alakult meg a bajor fővárosban az első Magyar Egylet, amely a kiegyezés után a Münchenben és a környékén élő és dolgozó iparosokat, művészeket tömörítette. A Vasárnapi Újság 1870. április 27-i száma erről így számol be: (Münchenben) is alakult magyar egylet, négy hónap előtt. Elnöke Holmberg Ferencz aranyműves, ki 1849-ben menekült ki, és kinek igen szép ékszerüzlete van Münchenben. Jegyzője Braun Arnold technikus. Tag van jelenleg 15-20, leginkább műegyetemi tanulók.
Az egylet 1871 márciusában összefoglaló jelentést adott ki a működéséről. Ebből megtudjuk, hogy tagjainak száma 21, könyvtára 132 kötetből és 31 füzetből áll. Az egylet címe: Café Max Emanuel, és 18 ülést tartott, egyet Eötvös József emlékére. A bécsi Magyar Club felszólítására gyűjtést rendezett az Eötvös-szoborra. Legszorgalmasabb előadója Jónás János, aki 11 alkalommal értekezett és később neves ember lett. Foglalkozott orvostudománnyal, keleti nyelvekkel, matematikával, nemzetgazdasággal, irodalommal és pedagógiával. A hazai kereskedelmi szakoktatás úttörő kezdeményezője. 1885-től a pozsonyi kereskedelmi akadémia igazgatója. Fél évvel később az egylet tudatja, hogy lapjait az átutazó magyaroknak rendelkezésére bocsátja a Café de l’Opera-ban bérelt helyiségében. A berlini magyar egyletben 1871 szilveszterén felolvassák a zürichi és müncheni magyar egylet üdvözlő szavait. 1872. november 11-én tisztújító közgyűlésen Barnafy Kálmánt választják meg elnöknek, Ofner Józsefet és Grünfeld Sándort jegyzőnek. Ebben az évben 32 ülést tartottak, közöttük három nemzeti ünnepélyt. „A hetenkinti gyűléseken természet tudományi és szépirodalmi fölolvasások tartattak. Egy szépen fölszerelt könyvtár és a nagyobb hazai napilapok állanak a tagok rendelkezésére, pénztárából pedig a keresztül utazó szegény honfitársaknak segélyt nyújt.”
1873. március 8-án új helyiségükben (Türkenstrasse 70.) tartják meg tisztújító közgyűlésüket és Grünfeld Sándort választják meg elnöknek. Ő – úgy látszik – már előbb is gyakorolta az elnöki tisztséget. Most már 54 tagjuk van és – Arany Jánoson kívül – még két tiszteletbeli tag: Deák Ferenc és Trefort Ágoston. Könyvtáruk 185 kötetből, 6 hazai hírlapból és 3 folyóiratból áll. A megelőző félévben 18 ülést és a Petőfi-esten kívül egy nemzeti ünnepélyt tartottak.
Hogy meddig élt az egylet, nem sikerült biztosan megállapítani. A müncheni Stadtarchiv érdeklődésemre közölte, hogy a Registergerieht München szerint 1886-ban alapítottak ott egy Müncheni Magyar Egyletet. Ötvenéves jubileumán, 1936-ban Münchenben megjelent rövid története magyar és német kiadásban (Az 50 éves Müncheni Magyar Egylet; 50 Jahre Münchener Ungarn-Verein). Ebben a füzetben, amely tudtommal egyetlen magyar könyvtárban sincs meg, található a következő adat: „A magyar kolónia ereklyéi között őriz egy már erősen kirojtozódott nemzeti színű selyemzászlót. Ennek sárgarézből készült lándzsa alakú csúcsában ez olvasható: Müncheni Magyar Társaskör. 1873. Ez a legrégibb emlékünk Münchenben alakult magyar egyesületről.”
Funke Attila