Menü Bezárás

„Megfogyva bár, de törve nem…” – Czirják Árpád pápai prelátus online Erdélyi Magyar Breviáriummal jelentkezett

„A mitológiai Janust két arccal ábrázolják: egyik arca hátranéz, a múltba mereng, a másik előretekint, a jövőt fürkészi. Ez az ábrázolás mintha az emberi tájékozódásról is szólna: a járókelő a gépjárművezetőhöz hasonlóan nemcsak előre, de olykor hátra is tekint. Az Erdélyi Magyar Breviáriumnak visszapillantó tükör jellege van, Erdély jeles személyiségei jelennek meg benne. Az esztendő 365 napjához kapcsolódó írások színes panorámát tárnak az olvasó elé, a rövid életrajzok bemutatják a nap szülötteit, vázolják tevékenységüket. Az olvasó nyomon követheti mindazt, amit eleink az erdélyi és egyetemes kultúra szolgálatában tettek.” Ezekkel a szavakkal kezdi beköszöntőjét dr. Czirják Árpád pápai prelátus, nyugalmazott kolozsvári főesperes-plébános, a Székely Fórum alapítója az általa nemrég indított online Erdélyi Magyar Breviárium (www.erdelyibreviarium.ro) Üzenet című menüpontjában. És így folytatja: „Ha emléküket felelevenítjük, főnixként megjelennek, mellénk szegődnek, bátorítanak, hogy higgyünk önmagunkban, helytálljunk, az erdélyi magyar jövő építői legyünk, és megszívleljük a Szózat üzenetét: »…A hosszú harc alatt. / És annyi balszerencse közt, / Oly sok viszály után, / Megfogyva bár, de törve nem…« Tudtunkra adják, hogy gazdag szellemi hagyaték örökösei, képviselői és vélhetőleg továbbadói vagyunk.”

Aranymiséjén, 2017. június 29-én, szülőfalujában, Gyergyócsomafalván

Czirják Árpád pápai prelátus 1989 óta van jelen az erdélyi magyar sajtóban, azóta számos teológiai és kulturális témájú tanulmányt, publicisztikai írást jegyzett. A Pogány és keresztény örökség mellett legismertebb könyve az Erdélyi Magyar Breviárium 1–3., amely 2006 és 2008 között jelent meg. A három kötetben mindennapra – felekezeti hovatartozástól függetlenül – egy-egy erdélyi kötődésű jeles személyiség vagy esemény évfordulója kapcsán elmélkedett közösségéről. A trilógia tehát nem imádságokat tartalmaz, viszont a háromperces esszék mindegyike, a breviáriumhoz hasonlóan, az adott naphoz kapcsolódik. Ajánlása szerint a könyvet azoknak szánta, akiknek fáj a kisebbségi sanyarú sors és a sokak számára ködbe vesző erdélyi múlt. „Azoknak, akik hitetlenül is hisznek az írás szavának: »Nemcsak kenyérrel él az ember«, hanem az ősök szellemével is. Ebben a könyvben van ború is, derű is, száraz kenyér és ízes mellévaló is, éppen úgy, mint a székely atyafi tarisznyájában.” Az akkori híradások is megállapították, hogy Czirják Árpád írásaiból kitűnik a nagy műveltség és tárgyi tudás, a művészet, a magyar és egyetemes művelődéstörténet, filozófia, nyelvészet, népköltészet, politológia, demográfia és egyéb szakterületek magas fokú ismerete. Az erdélyi magyarság aggodalomra okot adó helyzetének tükrözése, a drámai helyzet ecsetelése mellett azonban biztat is, hogy amíg van hit és remény, addig, Benedek Elek szavaival élve, voltunk, leszünk, vagyunk.

Czirják Árpád mintegy tizenöt évvel a nyomtatott könyvtrilógia megjelenése után, 2021 őszén igencsak nagy meglepetéssel állt olvasói elé, amikor hírül adta, hogy szeptember 1-jétől folytatja az Erdélyi Magyar Breviárium című napi esszésorozatot, ezúttal, a kor igényeinek megfelelően, a világhálón. Mi több, a www.erdelyibreviarium.ro oldalon nemcsak elolvashatók, de meg is hallgathatók az esztendő 365 napjához kapcsolódó és az egyes napok szülötteit méltató írások. A hangoskönyvhöz Mátyás Zsolt Imre temesvári színművész kölcsönözte a hangját, az olvasószerkesztői teendőket Rostás-Péter Emese látja el.

A „Megfogyva bár, de törve nem…” (Szózat) mottó alatt közreadott online gyűjteményben ezúttal is olyan történelmi személyiségek tűnnek fel, akik az erdélyi és az egyetemes kultúra szolgálatában álltak és azért sokat tettek, maradandót alkottak.

„A múlt ismerete nélkül gyökértelenné válunk, elszáradunk, kihalunk. Trianon óta a sors megtépázott, viharvert fára hasonlítunk, amelynek virágai, levelei nagyrészt lehulltak, de gyökerei épek, és ha gondozzák őket, a fa újraéled. Az Erdélyi Magyar Breviárium azt sugallja, hogy az olvasó kezdje a napot Erdély egy jeles személyiségével, akinek társaságából ihletet, életkedvet, örömet meríthet” – áll az új weboldal beköszöntőjében.

Ugyanitt megtudjuk, hogy a breviárium szó a vázlatszerű életrajzi adatokra és a szűk keretek között megfogalmazott esszék rövidségére utal. „Rövidebb szövegek csak a reklámok területén olvashatók. Sok szóval keveset mondani könnyű, kevés szóval sokat mondani annál nehezebb. A szerző számára kihívást jelentett a szűk keret, amelyben a többé-kevésbé naphoz kötött, ötletszerű esszéit megfogalmazta. A rövid szövegnek viszont megvan az előnye: vademecum jellege van, néhány perc alatt elolvasható” – vélik a breviárium alkotói. Hozzáteszik: a francia esszé szó kísérletet jelent, amit az irodalmi művek közé sorolnak. A tollforgató kísérletet tesz, hogy gondolatait, élet- és világszemléletét az olvasó elé tárja. Hogy a szerzőnek ezúttal ez a „kísérlete” sikeres volt-e, azt az olvasónak kell eldöntenie, hiszen a tollforgató az olvasó előtt folyton vizsgázik.

Czirják Árpád szerint a honfibú bénító, a kisebbségi sors tudatos vállalása viszont reményt, életkedvet kölcsönöz. „A nap szülöttének élete az olvasó számára mementó lehet. Ha eleink sokkal nehezebb körülmények között vállalták a küzdelmet, miért ne tehetnénk meg mi is?” – teszi fel a költői kérdést, miközben a múlt kalandjára hívja az olvasót és szeretettel köszönti őt az együvé tartozás örömében a www.erdelyibreviarium.ro oldalon.

Kedvcsinálásképpen íme egy részlet a Médiaetika című esszéből, a 2021. október 20-i napról, amelynek szülötte Antal Áron író, történész:

„Egy diplomata New Yorkba készült, és barátja figyelmeztette: óvakodj a riporterektől. Megérkezésekor óvatossága ellenére egy riporterbe botlott, aki megkérdezte: mondja, uram, New York-i tartózkodása alatt szándékában áll-e éjszakai klubot felkeresni? A diplomata a tolakodót elegáns módon akarta lerázni magáról, ezért a kérdésre kérdéssel válaszolt: vannak éjszakai klubok New Yorkban? Másnap az újságban megjelent a nagybetűs tudósítás: Az ENSZ-hez akkreditált brit diplomata tegnap megérkezett, és első kérdése az volt: vannak éjszakai klubok New Yorkban?
A papír mindent megbír – mondják sokan. Jó lenne, ha a papír teherbírásának is határa lenne, és a valótlan állítások súlya alatt felszisszenne, vagy legalább színt váltana.”
(Forrás: https://www.erdelyibreviarium.ro/essze/2021-10-20-sze-1200/mediaetika)


Névjegy
Dr. Czirják Árpád 1943. január 7-én született Gyergyócsomafalván. Elemi tanulmányait szülőfalujában, a középiskolát a gyulafehérvári kántoriskolában, teológiai tanulmányait az utóbbival szomszédos hittudományi főiskolán végezte. 1967. április 2-án szentelte pappá Gyulafehérváron Márton Áron püspök. Segédlelkészként 1968-tól Kézdivásárhelyen és 1970-től Kolozsváron szolgált. A kincses városban a diktatúra szorításai ellenére ifjúsági pasztorációval is foglalkozott. Plébánosként 1979-től Türben és ugyanettől az évtől Kézdivásárhelyen szolgált, majd 1984-ben a kolozsvári Szent Mihály-plébániára vezette az útja. 1985-ben a gyulafehérvári székeskáptalan kanonoka lett, 1989-ben pedig megválasztották a kolozs-dobokai kerület főesperesévé. A Kolozsváron eltöltött 23 évéhez számos jelentős eredmény fűződik. A politikai változás után többek között felépíttette a Dónát úti templomot és más egyházi létesítményeket is alapított. Támogatta a különböző közösségépítő kezdeményezéseket és részt vett azok előmozdításában. 1994-től a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseki helynökeként is tevékenykedett. 1995. október 11-én a Kolozsvár Protestáns Teológiai Intézményben doktori fokozatot szerzett. Pápai kápláni címmel 1992-ben, pápai prelátusi címmel 2000-ben tüntették ki.

Varga Gabriella

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.