A Kereszténydemokrata Néppárt 2023 tavaszán határozott arról, hogy követve elődeink hagyományát, útmenti keresztek állítására buzdítja mindazokat, akik ezáltal is szeretnék kifejezni békevágyukat és az orosz–ukrán háború befejezését szorgalmazzák.
„A kereszt jelképe annak a civilizációnak, amelyből az európai és benne a magyar kultúra kivirágzott, ugyanakkor a keresztény hit lényege sűrűsödik benne össze: Jézus Krisztus halála és feltámadása. Szent István korától a templomok tetején és az útszéleken álló keresztek emlékeztettek arra, hogy hová tartozunk, hogy kereszténységünk közös pont minden magyar számára. Kereszteket állítottak elődeink járványok, éhínség és fegyveres konfliktusok idején is. A kereszt mint jelkép egyfajta összekötő kapocs volt, a reményt és menedéket jelentette a tatárdúlás és a török hódoltság idején és a XX. század második felében a kommunista diktatúra alatt is, amikor még a nyomát is el akarták törölni mindazoknak, akik bátran megvallották hitüket. A rendszerváltozás utáni időszak egyik legnagyobb eredménye, hogy a hit és vallás megélése, gyakorlása szabaddá vált. Magyarország Kormánya 2010 óta különösen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az egyházakat segítve keresztény gyökereink megerősödjenek” – áll a felhívásban. A KDNP hozzáteszi: míg Európa nyugati felén templomokat zárnak be és alakítanak át szórakozóhelyekké, leszedetik a kereszteket az iskolák és közintézmények faláról, a kereszténységük miatt meghurcolják azokat, akik tanúságot tesznek hitükről, addig nálunk új lendületet kapott a felekezeti oktatás, egyházi közösségeink, templomaink megújulnak. Nagy megerősítést adott ehhez a 2021-ben megrendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Ferenc pápa részvételével, és óriási jelentőségű, hogy a katolikus egyházfő 2023 tavaszán ismét hazánkba látogatott és három napot fővárosunkban töltött.
„A szomszédunkban dúló háború egyre kilátástalanabbá válik, Európa nagy része nem a béke előmozdításán dolgozik, hanem egyre pusztítóbb fegyvereket szállít és ezzel továbbnöveli a szenvedést. Minden jóérzésű embernek, de különösen a keresztényeknek feladatuk, hogy a béke emberei legyenek, tegyenek meg mindent a saját lehetőségük szerint, amivel a békét előmozdíthatják. Ezt a szándékot tükrözi a Kereszténydemokrata Néppárt Állíts egy keresztet a békéért! kezdeményezése, amellyel mindenkit csatlakozásra hívnak az orosz–ukrán háború tombolása közepette. Folytassuk azt a hagyományt, amely őseinket is megerősítette, a XXI. században is állítsunk modern kereszteket!” – rögzítik a felhívás szövegében. Latorcai Csaba, a KDNP ügyvezető alelnöke ezzel kapcsolatban aláhúzta: ez hitvallás is egyben, kiállás hitünkért, meggyőződésünkért, minden egyes kereszt felújítása egy-egy „igen” az életre, tanúságtétel Krisztus mellett.
Az Állíts egy keresztet a békéért! program keretében a Tolna vármegye mértani közepén fekvő Kalaznón is felállították a falu történetének első keresztjét a Fő u. 1. számmal szemben lévő téren, az út mellett. A vármegye második legkisebb, alig több mint száz fős településének polgármestere, Mayer-Kovács Mónika (Fidesz-KDNP) 2025. január 9-én a megáldási ünnepségen elmondta, hogy a teljesen új, modern, fából készült keresztet a béke iránti elköteleződésük és a keresztény alapokra helyezett hitvallásuk kifejezéseként, a KDNP helyi szervezetének kezdeményezésére állították a ma már nem lakott Kalaznópusztán valaha állt feszület helyett, amelynek csak a maradványait találták meg. Megnyitóbeszédében Mayer-Kovács Mónika hangsúlyozta, hogy „Isten nélkül élni lehet, de nem érdemes”, valamint kiemelte a település népi építészeti programjának jelentőségét. A falu új és mindmáig egyetlen keresztjéről elmondta: az a helyi közösség lelki életének és összetartozásának szimbólumaként áll és az ott élők hovatartozását fejezi ki. A falu elején található, így Kalaznó lakói mindennap találkozhatnak vele.
Latorcai Csaba, a Kereszténydemokrata Néppárt ügyvezető alelnöke, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett: az Állíts egy keresztet a békéért! című program fontos üzenet, felhívja a figyelmet a sok százezer életáldozatra, egészségi és gazdasági károkra, amelyeket a háború okoz. Nemcsak Magyarországon, Európában is emberek milliói sóhajtanak a békéért, azért, hogy záruljon le a sok emberi áldozattal járó orosz–ukrán háború – fogalmazott ünnepi beszédében. Megjegyezte: „Olyan mélyre süllyedt az elmúlt év végére a baloldal által meghatározott közbeszéd, hogy magyar emberek milliói mondták, hogy legyen végre béke, beszéljünk úgy, ahogy az emberekhez méltó.” Kiemelte, a kalaznóiak a kereszt állításával tettek azért, hogy béke legyen. Vissza kell fordulni a keresztény gyökerekhez, amelyek már bizonyították Európa kétezer éves történelmében, hogy békét tudnak teremteni. A kereszt a remény jele is – fogalmazott.
A Magyar Falu Program keretében Kalaznóra érkezett támogatások kapcsán azt mondta, a következő években a kormány mindent meg fog tenni azért, hogy a helyiek elképzelése alapján felkarolják azokat a kezdeményezéseket, amelyek kitörést vagy versenyképesség-növelést jelentenek a helyiek számára. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy – jóllehet Brüsszelből irdatlan nyomás nehezedik hazánkra – kitartsunk azon értékek mellett, amelyek a Kárpát-medence közepén békét teremtettek és tartottak fenn. Kitartunk keresztény értékeink mellett” – hangoztatta.
A politikus a 2024 októberében elhunyt országgyűlési képviselő és nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Potápi Árpád Jánost szavait idézte: „A magyarok dolgairól a magyaroknak kell dönteniük, és minden településen azoknak kell meghozniuk a döntéseket, akik ott élnek.” Latorcai Csaba hozzátette: nem fogják hagyni, hogy Magyarország ügyeiről ne Magyarországon, hanem Brüsszelben döntsenek. Ezért határoztak a nemzeti konzultáció keretében arról, hogy új otthonteremtési programot indítanak, bevezetik a munkáshitelt és több mint százmilliárd forinttal segítik a kis- és középvállalkozásokat.
Latorcai Csaba végül, de nem utolsósorban kijelentette, hogy a január 12-i időközi országgyűlésiképviselő-választáson a Fidesz-KDNP jelöltjeként induló Csibi Krisztina méltán tudja továbbvinni a választókerület néhai képviselőjének, Potápi Árpádnak az örökségét.
Csibi Krisztina, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje így kezdte gondolatait:
„»Krisztus keresztje nekünk Istennek ereje« – mondja a Szentírás. Ezt az erőforrást kereste, találta meg és állította a közlekedők elébe népünk, amikor útkereszteződésekben, veszélyes kanyarulatokban, települések határainál kereszteket, feszületeket emelt. Az útmenti feszületek emlékeztették az ott elhaladókat Isten jelenlétére, akinek oltalmára a ma emberének is szüksége van. Jézus keresztje ma is arra emlékeztet minket, hogy Ő az élet forrása. Nap mint nap szükségünk van a kereszt erejére, hogy érezzük, nem vagyunk magunkra. A kereszt tanítja, hogy megváltott emberek vagyunk. Amikor a feszületre nézünk, egyéni keresztjeinket is könnyebben el tudjuk fogadni és hordozni.” Végül arra kérte a jelenlévőket, forduljanak a Legfőbb Erő- és Reményforráshoz az ének szavaival: „Béke fejedelme, szentséges Istenünk! / Úr Jézus szent Szíve, békéért esdeklünk. / Békét adj szívünknek, békét családunknak, / békét nemzetünknek, békét a világnak!”
Orbán Attila, Tolna Vármegye Önkormányzata közgyűlésének elnöke a kereszt vallási jelentőségéről beszélt, kiemelve annak közösségformáló erejét. Utalt Nagy Konstantin látomására. A császár 312 őszén Róma ellen fordult és a legenda szerint a csata előtti napon jelenést látott az égen: a kereszténység szimbólumát és alatta egy mondatot: „In hoc signo vinces!”, vagyis „E jelben győzni fogsz!” A folytatást pedig ismerjük: éjszaka álmában megjelent Jézus, és elmagyarázta neki a jelenés értelmét. Ennek hatására a császár megtért, és másnap felvarratta a kereszt jelét katonái ruhájára, a zászlórúd csúcsára pedig a római sas helyére aranykoszorúba foglalt, drágaköves Krisztus-monogramot tétetett, és véres ütközetben legyőzte Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Győzelme a keresztény vallás és a Római Birodalom fennmaradásának szempontjából kulcsfontosságúnak bizonyult.
„A kereszt Isten ereje, a reménység és a békesség, a közösségi összefogás szimbóluma” – fogalmazott Orbán Attila. Hozzátette: „Azért imádkozunk és dolgozunk, hogy Tolna vármegyében megerősödjenek a keresztény közösségeink, erősek legyünk lélekben és áldássá legyünk a települések számára.”
A kalaznói keresztet Serban Valentin hőgyészi plébános áldotta meg és tette ezzel szent helyszínné a teret. A közös imát követően az ünnepség az előadók és a térség jelenlévő KDNP-s polgármestereinek közös csoportfotójának elkészítésével zárult.
A kalaznói kereszt állítását Mayer-Kovács Mónika polgármester asszony kezdeményezte, Latorcai Csaba miniszterhelyettes, a KDNP ügyvezető alelnöke felkarolta, a Barankovics István Alapítvány támogatást nyújtott a megvalósításhoz, a KDNP helyi szervezete pedig a kivitelezési munkával járult hozzá a kereszt megalkotásához. A szentelési ünnepséget is a Kalaznói Kereszténydemokrata Néppárt szervezte, Csibi Krisztina képviselőjelölt asszony pedig örömmel csatlakozott a lélekerősítő eseményhez.
Akinek az útja Kalaznóra vezet, azt a település most már fába vésve is emlékezteti arra, hogy: „Mert ő az Urak Ura és a Királyok Királya.”
Az Állíts egy keresztet a békéért! kezdeményezéshez az allitsegykeresztetabekeert@kdnp.hu e-mail címen jelentkezhetnek a csatlakozni vágyók.
Varga Gabriella
