Októberi nemzeti ünnepünk és Mindenszentek előestéje lassan hét évtizede összefonódik a Belgiumban élő magyarok számára. 1956. november 4-én éjjel a belga Katolikus Munkás Ifjúság – hallván a magyarországi eseményekről – gyalogos zarándoklatként egy fakeresztet vitt és állított fel a Banneux-i Mária-jelenések kegyhelyén Hongrie en sang – Magyarország vérben felirattal. A Banneux-i Szűzanya közbenjárását kérték, hogy enyhítse a magyarok szenvedéseit. Dobai Sándor atya, aki több mint hatvan éven át szolgálta a belgiumi magyarokat, minden év október 31-én nemzeti zarándoklatot szervezett Banneux-be, imádsággal és szentmisével megemlékezve a jelenésekről és az ’56-os forradalom és szabadságharc áldozatairól, megkoszorúzva a Magyar Keresztet. Évek óta a kölni magyar lelkészség híveivel is részt veszünk a Banneux-i zarándoklaton, Szűz Mária és a szentek közbenjárását kérjük életünkre, imádkozunk a hősökért és szeretteinkért a Magyar Kormány segítségével immár megújult, betonalapra helyezett, magyar címerrel ellátott kereszt előtt.
Ha Köln irányából érkezik az ember a zarándokhelyre, az autópályát elhagyva Banneux előtt Pepinster az utolsó vallon település, amelyen keresztül visz az út. Innen az Ardennek gyönyörű dimbes-dombos lankáin kanyarogva lehet felkapaszkodni Banneux-be, ahol a szegény sorsú Beco család 12 éves kislányának, Mariettának 1933. január 2. és március 15. között nyolcszor jelent meg a Szűzanya. Szűz Mária magát a Szegények Szüzének nevezte, és megígérte, hogy enyhíteni fogja a hozzá fordulók szenvedéseit. A Banneux és Pepinster közötti hatkilométeres útszakaszon néhány háznyi, amolyan egy-két utcás falucska bújik meg a hegyekben. Pepinster és Theux községhez is tartozhatna az utca – bármelyikbe át lehet sétálni –, mégis saját nevet kapott a település. Autóval pillanatok alatt „átszalad” rajta az ember, pedig Tancrémont kincset rejt.
A főút mellett alacsony kőfallal körülvéve aprócska kápolna rejtőzik a fák között: az Öreg Jóisten Szentélye. A helyiek ugyanis Öreg Jóistennek nevezik a benne található monumentális, hársfából faragott, két méter magas, kereszten függő Krisztus-szobrot. Az alkotás érdekessége, hogy Jézust a kereszten koronával a fején, színes tunikában ábrázolja, ami valószínűleg királyi és főpapi mivoltát kívánja hangsúlyozni. Modern vegyi vizsgálatok kimutatták, hogy a kereszt 810 és 965 között készült. Feltehetően a szomszédos Theux templomát díszítette, de a francia forradalom idején elrejtették és csak a XIX. században került elő, amikor egy földműves a földjén elásva megtalálta.
A csodaszép kápolnában a pap Krisztusra tekintve misézik, s az oltár kiemelt hátsó peremébe vésve – amely gyertyatartóként szolgál – az alábbi mondat lebeg szeme előtt: Dum volvitur orbis stat crux – Míg a világ forog, a kereszt áll. Tancrémont Öreg Jóistene több mint ezer éve tekint az arra járó emberekre. Az évszázadok viharaiban hánykolódó, békétlen világban ölelésre tárt karja, békés, szelíd tekintete a modern kor emberének is azt üzeni, mint egykor: „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz” (Zsid 13,8).
Mustos Edit
