Menü Bezárás

Nemzetközi jubileumi szimpóziummal ünnepelt a BBTE Római Katolikus Teológia Kara

Az évfordulók nemcsak a múltról, hanem a jelenről és a jövőről szólnak

Közelebb hozni a teológiát címmel neves előadók tartalmas előadásaival ünnepelte a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Római Katolikus Teológia Kara az intézmény 25 éves fennállását és a BBTE intézményi elődje, a kolozsvári Jezsuita Akadémia 440 évvel ezelőtti alapítását egy az online térben november 12-én és 13-án megtartott nemzetközi jubileumi szimpózium keretében.

A rendezvénybe bekapcsolódott Miguel Maury Buendía bukaresti apostoli nuncius, Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, Böcskei László nagyváradi, Schönberger Jenő szatmári és Német László SVD nagybecskereki megyés püspök, Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök, a teológia kar tanárai, egykori és jelenlegi diákjai, doktoranduszai. A nyitónapon, pénteken a köszöntőbeszédeket követően díszelőadást tartott Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, illetve Daniel David, a BBTE rektora. Szombat délelőtt négy előadást hallgathattak az érdeklődők, majd délután a jubileumi ünnepség keretében a doktoranduszok számára szervezett nemzetközi konferenciát Tamási Zsolt iskolaigazgató előadása nyitotta meg. Az előzetesen regisztrált résztvevők a Zoom felületén keresztül kapcsolódhattak be a konferenciába, ahol angol, román és magyar szinkrontolmácsok segítették a könnyebb megértést. A kar Facebook-oldalán a nagyközönség is élőben követhette az előadásokat.

A szimpózium megnyitóján, 2021. november 12-én, pénteken Daniel David, a BBTE rektora köszöntőjében kiemelte, hogy a teológia választ ad a mai társadalom és az emberek elvárásaira, igényeire. Kitért az egyedülálló sokszínűségre az egyetemen működő négy teológia kar szoros együttműködését taglalva.

Kovács Gergely érsek, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye főpásztora köszöntőjében kifejtette, büszkék arra, hogy az ország legnagyobb és legrégebbi akadémiai hagyománnyal rendelkező egyetemének alapköve egy egyházi nagykollégium. Meglátása szerint az elmúlt 25 évet is a 440 éves periódus részeként kell szemlélni.

Miguel Maury Buendía pápai nuncius, a Vatikán romániai nagykövete köszöntőjében hangsúlyozta az egyetem különleges jellegét, amely a kultúra és a hit találkozóhelye, ahol a különböző felekezetek és vallási rítusok harmonikusan élnek együtt, és ahol a teológiai tanulmányok és kutatások szorgalmas végzése során csendben megvalósítják a „közösség és testvériség szimfóniáját”.

Soós Anna rektorhelyettes a BBTE magyar tagozata nevében köszöntötte a résztvevőket és a megújulás szükségességét hangsúlyozta. A BBTE-en, és ezen belül a teológia karon is szolgálatot végeznek, fogalmazott a rektorhelyettes: „Ez a szolgálat az idők jeleire való folyamatos figyelmet és a megújulás lelkületének követését teszi szükségessé.”

Puskás Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja köszöntőjében a budapesti és a kolozsvári teológia karokat összekötő szálakra irányította a figyelmet. A két kar közötti együttműködés példáinak bemutatásán túl kiemelte, hogy a közös küldetés is összeköti az intézményeket: a teológia és a teológus mindig időszerű hivatása.

Vízi Elemér SJ, a jezsuita rend magyar rendtartományának provinciálisa köszöntőjében a jezsuita rend alapítója, Szent Ignác megtérésének 500. évfordulóját és szentté avatásának 400. évfordulóját is felidézte, ugyanakkor emlékeztetett, hogy „az évfordulók ünneplése elsősorban nem a múltról, hanem a jelenről és a jövőről szól”.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a köszöntőket követő díszelőadását A teológia karok szerepe és jövője a XXI. századi egyetemek világában címmel tartotta meg. Értekezésében átfogó képet nyújtott a katolikus teológiai oktatás történetéről, a teológiai fakultások, hittudományi intézetek kialakulásáról, továbbá a különböző felekezetű hittudományi karokról. Előadása összegzéseként a bíboros kifejtette, hogy „mindent meg kell tennünk teológiai fakultásaink tudományos színvonalának megőrzéséért és emeléséért, mégpedig lehetőség szerint korunk tudományeszményének megfelelő módon”.

Daniel David, a BBTE rektora román nyelven megtartott díszelőadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy Szüksége van a modern egyetemnek egy humántudományi platformra? A humanista három ismérvét különböztette meg előadásában: 1. a közjó előmozdításáért, a közösség javáért végzett munkát feltételez; 2. intellektuális felkészültséget igényel, amit racionalitás, kreativitás, reflexív és autoreflexív magatartás jellemez; 3. az embert és az értékeit helyezi a középpontba. Meglátása szerint ha egy egyetem humántudományi platformot szeretne, akkor nem elég az önmagában vett szakmaiság, fontos, hogy jó állampolgárokat is neveljen, ami egyben feltételezi a humanizmus leírásánál használt három feltételt.

Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára a szombati nap első előadásában miután röviden ismertette a Collegium Germanicum et Hungaricum alapítását és történetét, sorra vette a neves római kollégium erdélyi és partiumi kötődésű növendékeit, akik 1601 és 1700 között tanultak a kollégiumban.

Gábor Csilla egyetemi tanár Bölcsészet és teológia között: hagyományok, távlatok és egy esettanulmány címmel tartotta meg előadását. A szakrális és az esztétikai szerves összetartozását tárgyalta eszmefuttatásában. A teológia és a bölcsészet metszéspontjából vett három hívószó köré építette gondolatmenetét: szépség, szentség, poézis.

Marton József emeritus egyetemi tanár, akinek fontos szerepe volt a kar létrejöttében is, előadása bevezetőjében megadta az egész előadás alapgondolatát, miszerint Márton Áron „született pedagógus volt, nagy pedagógiai érzékkel rendelkezett, bár ezzel a képességével sohasem hivalkodott”.

Zamfir Korinna egyetemi tanár előadásában a korai egyház szolgálatait vizsgálta a szentírástudomány tükrében, alapul véve az 1Kor 12,5 verset, miszerint „a szolgálatok sokfélék, de az Úr ugyanaz”. Előadásában kitért a szolgálatok alakulására két jelentős egyháztani modell, a Krisztus teste, illetve az Isten háznépe metaforák függvényében. A nők szolgálatát külön tárgyalta.

Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatójának előadása vezette fel szombaton, november 13-án délután a doktoranduszok számára meghirdetett nemzetközi konferenciát. Az Egyházi iskolák és felekezeti oktatás az erdélyi római katolikus egyházmegyében című előadásában az 1913-as zsinati döntések előzményeit és a két világháború között megváltozott helyzetet mutatta be.

Az iskolaigazgató előadását követően a doktoranduszok két szekcióban 19 előadást tartottak. Csiszár Klára habilitált egyetemi adjunktus a doktoranduszkonferencia lezárásakor elmondta, hogy az előadások kézirataiból konferenciakötetet terveznek megjelentetni.

A szombat délelőtti előadások végén Vik János, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának dékánja köszönetet mondott a résztvevőknek, amiért jelenlétükkel kifejezték, hogy a teológia kar múltját, jelenét és jövőjét is szívükön viselik. Ugyanakkor háláját fejezte ki mindazoknak, akik részt vállaltak a teológia kar létrehozásában, működtetésében, azoknak, akik az évek során részévé váltak a kar életének, akár tanárként, akár diákként, támogatóként vagy partnerintézmény tagjaként.

Szász István Szilárd

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.