Menü Bezárás

Szent Erzsébet története hamarosan színpadon – megtartották a Zsuffa Tünde regényéből készült musical első sajtónyilvános olvasópróbáját

2022. április 8-án mutatják be Budapesten az Erkel Színházban Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című, Zsuffa Tünde nagy sikerű regényéből készült musicalt. A művet előkészítő mintegy 70 szereplős társulat számos tagja megjelent január 10-én a D50 Kulturális Központban, hogy ízelítőt nyújtson a sajtó számára a készülő előadásból. Az eseményen a regény írója mellett jelen volt a musical zeneszerzője, Szikora Róbert, a szöveget jegyző Lezsák Sándor, a darabot rendező Cseke Péter Kossuth-díjas színművész, a Kecskeméti Nemzeti Színház igazgatója, Pataki András producer és a történelmi regényt eléneklő-eljátszó 18 színész.

Mint ismert, II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya, Erzsébet 1231-ben halt meg szülőföldjétől és családjától távol, Marburgban. A királylányt már életében szentként tisztelték. Ötévesen a hatalmi érdekek mentén kiválasztott jegyeséhez küldték Türingiába, elszakították testvérétől, otthonától, hazájától. Erzsébet szívét nem kérgesítették meg a szörnyű veszteségek, sőt: a kislányból életerős, tettre kész nő, édesanya vált. A kiteljesedett élete, mély hite cselekvő szeretetként áradt szét: menedékházat alapított árvagyermekeknek, kórházat a betegeknek. Erzsébetet az udvari intrikák, anyósa ármánykodása, imádott férjének kényszerű távolléte, a szegénység, a pusztító járványok, az üldözés és kitaszítottság sem tudták megtörni.

A sajtónyilvános olvasópróbán Cseke Péter elmondta: sokszor hallani, hogy a színház a legegyszerűbb műfaj, hiszen könnyű a recept: vedd a legjobb írót, ennek legjobb darabját (vagy írass vele egy darabot), kérd fel a legjobb rendezőt és a legjobb színészeket és kész a siker. De mindenki, aki színházzal foglalkozik, tudja, hogy ez nem így van. Akkor hát mi kell még hozzá? Az, hogy a Jóisten áldása körülölelje a vállalkozást. Valami hasonlót érzett, amikor 2021 márciusában Lezsák Sándor felkérte egy Szent Erzsébetről szóló musical megrendezésére. Hozzátette: pályája során megtanulta, hogy nem lehet egyből igent mondani, kis türelmet kell kérni, el kell kérni a darabot, meg kell hallgatni a zenéket és azután lehet a döntést meghozni. Ebben az esetben, miután megtudta, hogy kik az alkotók, egyből igent mondott, főleg hogy már olvasta Zsuffa Tünde korhű történelmi regényét, amely alapja a musicalnek. Elvállalta tehát a rendezést, pedig nem volt sem szövegkönyv, sem kész dalok, csak zenei alapok, dalvázlatok, amelyeket Szikora Robi évekkel ezelőtt készített. Cseke Péter – elmondása szerint – nemcsak rendező lett, hanem alkotótárs is, hiszen végigkövetett egy alkotói folyamatot az elejétől kezdve. Négyen kezdték meg a munkát: harmóniában, megértésben, építő kritikákkal, sok-sok vidám pillanattal, egymás iránti tisztelettel és szeretettel dolgoztak.

A darab kettős szereposztással készül: 18 színész, 8 gyermekszereplő, 8 énekes-ensemble, 30 táncos, 2 kaszkadőr és 2 artista szerepel benne.

Szereplők:
Erzsébet: Győrfi Anna, Békefi Viktória
Lajos: Vastag Tamás
Walter lovag: Dolhai Attila, Buch Tibor	 
II. András: Horányi László, Dóczi Péter
Gertrúd: Szekeres Adrien, Fésüs Nelli
Zsófia: Vásári Mónika, Auksz Éva
Herman gróf: Szerednyey Béla, Kaszás Géza
Magister Konrád: Szabó P. Szilveszter
Guda: Varga Vivien, Grubics Blanka
Izolda: Fésüs Nelli, Katz Zsófia
Waltraud: Becz Bernadette
Volker: Chajnóczki Balázs
Béla: Dánielfy Gergő, Pásztor Ádám
Albert mester: Pusztaszeri Kornél, Faragó András
Henrik: Papp Attila, Varga Szabolcs
Godehard: Rusz Milán, Csuha Lajos
Vincentius: Barabás Kiss Zoltán, Szűcs Sándor
IX. Gergely pápa: Varga Miklós, Benkő Péter
Öreg koldus, császár: Gerdesits Ferenc

Ensemble: 
Venczli Zóra, Sirkó Eszter, Balázs Zsófia, Kováts Vera, Papp Domonkos, Tóth-Székely Zoltán, Oláh Béla

Gyermekek: 
kis Erzsébet: Bakos Kinga, kis Guda: Tóth Szofi, kis Hermann: Takács Fülöp, kis Ágnes ÉS kis Zsófia (II. rész): Jobbágy Elmira, kis Béla és kis Hermann (II. rész): Reményi Betend

További munkatársak: 
zenei vezető: Károly Kati, díszlet: Szendrényi Éva, jelmeztervező: Berzsenyi Kriszta, hangszerelés: Kiss Gábor, világítástervező: Madarász Zsolt, koreográfus: Benkő Dávid és Morvai Veronika.

A musical díszlete 47 jelenetet szolgál. Főbb helyszínek: Wartburg vára, Marburg, Esztergom és Pozsony. A díszlet és a jelmez korhű: Erzsébet magyar királylány története a XIII. században, a képzőművészetileg és építészetében is gyönyörű gótika idején játszódik. A tereket csúcsíves kőablakokkal, középkori kúttal, épületekkel jelzik. A musical üzenete a XXI. századnak szól: Erzsébet ma is köztünk jár. Ezt a kettősséget igyekszik a díszlet bemutatni. Ennek jegyében a mai nap technikája ötvöződik a múlttal. Az álomszerű események négy méter magasságban történnek meg. A különleges világítási rendszer kiemeli a komplex térérzetet. A jelmezek és a díszlet színvilága egységes rendben készül.

A sajtónyilvános olvasópróbán pozsonyi, türingiai, esztergomi és marburgi jelenetekből hallhattunk részleteket.

A pozsonyi helyszínről elhangzott Erzsébet szentté avatási szövege (IX. Gergely pápa), II. András és Gertrúd vitája Erzsébet utazása előtt, és hallhattuk azt a részt is, amikor II. András rábízza a kislányát Walter lovagra, bevallja, hogy felismerte: Erzsébet kiválasztott. Itt hangzik el a rózsacsoda, amelynek különlegessége, hogy a legtöbb krónika Türingiába helyezi a rózsacsodát a felnőtt Erzsébet és sógora, Henrik történeteként. A musical „hazahozza” a történetet Magyarországra.

A Gertrúdot és II. Andrást alakító művészek előadásában a Ma éjjel című dal is felcsendült, miként a Gyűlölöm Erzsébetet című is „Zsófia őrgrófné, Erzsébet anyósa” hangján, aki nagy ellensége a magyar királylánynak a türingiai megérkezése óta.

Türingiából Walter lovag és Lajos gróf beszélgetését hallottuk Erzsébetről, a szerelemről, majd Erzsébet és Lajos vallomását, illetve azt, hogy Lajos nászajándékként azt kéri Erzsébettől, látogassanak el magyar földre, ahol kisgyermekkora óta nem járt.

A közönség tapsa is jelezte, mennyire gyönyörű Erzsébet és Lajos első szerelmes dala, a Szívemből.

Esztergomban a királyi udvarban Erzsébet és bátyja, IV. Béla találkozásának, a testvéri szeretet kifejezésének lehettünk tanúi. Hallottuk Walter lovag és II. András beszélgetését is az Aranybulláról, a költekező magyar főurakról és a keresztes hadjáratról. András megjövendöli, mi vár Európára: „Láttam Jeruzsálemben, milyen katonái vannak a muszlim csapatoknak. Ezek ha egyszer ránk szabadulnak, akkor végünk! Az európai népek között nincs olyan összefogás, fegyelem, egymásért való kiállás, mint náluk. Ha mindenki csak a saját érdekét nézi és nem fogunk össze a kereszténység zászlaja alatt, Európa kivérezteti magát. Csak együtt lehetünk erősek és nem szabad elszigetelni magunkat. Mert a mi jelünk a kereszt…”

Erzsébet és IV. Béla gyermekkori emlékeit idézte Az Ég tartja a Földet címadó dal.

Nagyot ugorva az időben, az olvasópróbán az a rész következett, amikor Marburgban az özvegy Erzsébet megálmodja a halálát és gyermekeit Walter lovagra bízza, ahogy egykor az apja, II. András tette.

Mélyen megindító Walter lovag imája, amelyet a Menj című dalban hallhattunk.

A mű nem csupán egy szent élettörténete: szembenézés az emberi gyarlósággal és az emberi lélek önzetlen nagyságával. Ármánykodások, gyilkosságok szövevényén át rajzolódik ki Szent Erzsébet portréja, az asszonyé, aki a női eszmény megtestesülésévé vált. A szép, boldog, szerelmes nőé, aki megmutatta, hogy az igazi szeretet a legzordabb körülmények között is feltétlen és kiapadhatatlan.

Nyitókép forrása: musicalinfo.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.