Aki az idei Pünkösdvasárnapot megelőző napokban, 2025. június 6-án, pénteken és 7-én, szombaton Észak-Alföldön, a Tiszazugban és azon belül is Tiszakürtön járt, nagybetűs Példát láthatott arra, miként lehet és kell egy nagyjubileumot méltó módon megünnepelni. A 950 éve fennálló település vezetői, szervezői olyan kétnapos programsorozatot állítottak össze a kerek évforduló alkalmából, amely minden korosztályt megszólított, minden érdeklődést kielégített. Amely mindenre és mindenkire figyelemmel volt, ötletgazdagságról tanúskodott és minden résztvevő számára maradandó élményt nyújtott. Amire csak fejet felkapni és kalapot megemelni lehet. E sorok írójának abban a kitüntető szerencsében volt része, hogy az események jó részének tanúja lehetett. Az itt következő beszámoló inkább szubjektív és nem is teljes, de reményeink szerint megsejtet valamit abból a csodából, amit Horváth László polgármester, Magyar László Bálint alpolgármester, Balla Károly, Martók István, Mojzinger Ildikó, Oberna Károlyné és Tamasiné Tálas Melinda képviselők, Kómár Eszter szervezőtárs, Tálasné Nagy Claudia, a Tiszakürti Közösségi Színtér munkatársa, Kovács Istvánné Zsigárcsik Ibolya volt művház-igazgató és olyan sokan mások valósítottak meg mindannyiunk örömére.
A program 2025. június 6-án, pénteken fél 2-kor a Tiszakürti Művelődési Házban A 950 éves Tiszakürt a műalkotások jegyében című csoportos kiállítás megnyitásával kezdődött. A mozgássérülteket ellátó helyi otthon lakói és gondozói egy csoportjának meghatóan szép táncelőadása és szavalata után Tálasné Nagy Judit és Gácsi Kitti festőművészek, valamint Komlós Zoltán történelmiereklye-gyűjtő munkásságát Kovács Istvánné méltatta. Ezt követően Golarits Piroska festőművész és fia, Golarits György Árpád szobrászművész, költő Múltidéző című tárlatáról Varga Gabriella szólt a jelenlévőknek.
Kovács Istvánné: A látottak művészi élménnyel gazdagítanak
(kiállításmegnyitó beszéd)
Szeretettel köszöntöm Önöket Tiszakürt 950 éves évfordulóján! Örülök, hogy ilyen sokan kíváncsiak erre a különleges és sokszínű kiállításra. Köszöntöm a bemutatkozó alkotókat, művészeket, akik gondoskodtak a bőséges és változatos kiállítási anyagról: Tálasné Nagy Juditot, Gácsi Kittit és Komlós Zoltánt. Gogol szavai találóan fejezik ki a művészet erejét: „Magasra emeli a művészet az embert, nemessé, csodálatosan széppé varázsolhatja lelkének minden rezdülését.”
Tálasné Nagy Judit alkotásait első alkalommal láthatjuk itt. A rajz, a művészetek iránti szeretete már gyermekkorában megmutatkozott. Pályaválasztását is művészetszeretete inspirálta. 1981-től a Tiszakürti Általános Iskola pedagógusaként rajzot tanított, kézműves- és rajzszakkört vezetett. Tanítványaival együtt fedezték fel a különböző művészeti technikákban rejlő lehetőségeket és az alkotómunka szépségeit, örömeit. Nagyon büszke diákjaira, akiket tanított. Saját alkotótevékenységét üvegfestéssel kezdte. Ezt követően olaj- és akrilfestéssel ismerkedett. Akrilfestményeit elsősorban az impresszionista festők alkotásai ihlették, az impresszionizmus „szerelmese”. A jelenlegi kiállításra egy másik kedvenc technikával készült munkáiból hozott válogatást: a pontozott mandalákat.
A mandala jelentése: körív, körszelet, korong. Készítése egyfajta meditatív szertartás, alkotás. Az indiai, tibeti, buddhista kultúrához köthető. Érdekesség, hogy a pontozott technika az ausztrál őslakosokhoz kapcsolódik. Ők sziklarajzokat, sziklafestményeket készítettek, díszítettek ezzel a technikával. A kettő keveredéséből állt össze a pontozott mandala. Judit az alkotásait nem tervezi meg előre, gyakorlatilag „a kép festi meg magát”, így mindegyik egyedi, nincs két egyforma közöttük. Az alkotási folyamat része ez az egyediség, ebben rejlik elsősorban a meditatív jellege. A mandalák harmóniáját a színösszeállítás és az egységes szimmetria adja. A mandaláknak nyugtató és gyógyító hatást is tulajdonítanak. Az elmúlt években több mint száz mandalát készített, ezek nagyrésze ismerősök, barátok, családtagok otthonát díszíti. Judit Facebook-oldalán – JutkArt – megtekinthetők az alkotásai.
A kiállításra néhány saját tulajdonában lévő alkotását hozta el, kérjük, fogadják szeretettel!
Gácsi Kitti képeit már több alkalommal volt szerencsém Önöknek megmutatni és mindig elvarázsolnak. Kitti fiatal alkotó, már általános és középiskolai évei alatt felhívta magára a figyelmet. Hetedikes korában feltűnt akkori rajztanárnőjének – a jelen lévő Tálasné Nagy Juditnak – tehetsége. Tanácsára képzőművészeti iskolában tanult tovább. Gimnáziumi tanárnője szavait idézve: „Kittinek olyan színérzéke van, amit nem lehet megtanítani, ez a génjeiben van.” Alkotásainak ihletője a természet, érzésvilágához a tájfestészet áll a legközelebb. Hűen ábrázol, mégis többet nyújt és ezt a többet a színek varázslatos használatával éri el. Témái valós élményen nyugszanak, de olykor a képzelet irányítja kezében az ecsetet. Alkotásainak színvilágában, ecsetvonásaiban olyan kifejezőerő van, amit szavakkal nehezen tudunk csak megfogalmazni. Olajfestés után tért át az akrilfestészetre, de kipróbál más technikákat is. Festményei szemet gyönyörködtető alkotások!
A másik teremben látható fotókiállítás bepillantást enged történelmünk egy-egy hétköznapi és ünnepi pillanatába. A képek egy részét K. Tálas László gyűjtötte az Önök segítségével a 950 éves évfordulóra. A hatalmas fotóanyag a teljesség igénye nélkül került a kiállítás állványaira. A képek nézegetése közben sokan találhatnak régi emlékeket felidéző kedves pillanatokat.
Komlós Zoltán szenvedélye a katonasággal összefüggő világháborús ereklyék gyűjtése. Huszonöt éve kezdődött. A házasságkötő teremben látható hadikiállításnak a Küzdelmes 100 esztendő címet adta. Az első világháború, Trianon, a kitelepítés korszaka, a második világháború, 1956 és a rendszerváltozás. Plakátok, relikviák, harcmezőről előkerült leletek, képeslapok, egyenruhák, fotók és még sorolhatnám. A múlt vonul fel szemünk előtt. Ez a sok tárgy, eszköz, történet, fénykép és egyebek azonban nemcsak a hősiességről, de rengeteg szenvedésről is mesélnek. Az ősök iránti tisztelet vezérli Zoltán katonasággal összefüggő gyűjtőszenvedélyét. Bízom benne, hogy elnyeri tetszésüket ez a bőséges és változatos kiállítás és művészi élménnyel gazdagodva a szívükbe zárják a látottakat.
Az alkotóknak, művészeknek további sikereket kívánok! Köszönöm figyelmüket!
Varga Gabriella: Nagy ajándék ez a pillanat
(kiállításmegnyitó beszéd)
„Az életem fiatalabbik részét falun töltöttem el. Édesapám orvos volt. Nem is csak községi, hanem körorvos. Vagy négy falu tartozott hozzá. Azóta is sokszor gondolok rá, aki nem autón, hanem parasztszekéren, rázós utakon – éjjel is – ment a szőlőbe a beteghez. Zimankós, téli időben sokszor kék, lila volt az arca, amikor hazaérkezett. Abban az időben egy vidéki orvosnak mindent meg kellett oldania. Hol szülést vezetett le, hol mint nőgyógyász, máskor fogorvos vagy sebész, mikor mit kellett gyógyítania. Elmondhatom, hogy szinte fél falu született a keze alatt.”
Ez is része annak az önéletrajzi írásnak, amellyel egy évvel ezelőtt kopogott be egy kedves hölgy a budapesti Misszió Média Kiadó irodájába, kezdeményezve, hogy az írás, amelyből az imént idéztem, szolgáljon alapjául egy kiadandó szép művészeti albumnak.
Kedves Tiszakürtiek, Kedves Vendégek!
A körorvos, akiről a felolvasott rész szólt, Bulcsú Géza doktor, aki az 1900-as évek első felében évtizedeken keresztül volt a Tiszakürtön és környékén élők megbecsült gyógyítója. 1953-ban halt meg, itt nyugszik a helyi római katolikus temetőben. Arcképét és orvosi oklevelét itt látják a szemközti falon.
Aki papírra vetette az imént hallott sorokat róla, lánya, Bulcsú Piroska. Az ő festményeit itt látják köröskörül a falakon.
Aki pedig bekopogott egy évvel ezelőtt a budapesti kiadóhivatal irodájába, Bulcsú Piroska kilenc gyermeke közül a legidősebb, István özvegye, a Svájcban élő Golarits Gyöngyi, akit nagyon sok szeretettel köszöntök körünkben!
Vele együtt köszöntöm Bulcsú Piroska négy gyermekét: a 92 éves Imrét, a 90 éves Gézát és örök fiatal húgaikat, Piroskát és Zsókát, jelenlévő családtagjaikkal együtt.
Kedves Ünneplő Közösség!
A legendás Bulcsú doktor és felesége, Kossák Aranka lánya, Piroska emlékét jöttünk megidézni ezen a jeles jubileumon. Hazahoztuk őt szeretett falujába az alkotásai és a róla szóló könyv által.
Ha elolvassák önéletírását, ha megszemlélik tájképeit, csendéleteit, a falusi élet megannyi pillanatát, amit vászonra vitt, megelevenedik Önök előtt az 1900-as évek Tiszakürtje – és általában a falu, a természet, amit annyira szeretett.
Vele együtt két szobor- és két-dombormű-alkotásával, valamint verseinek egyik csokrával jelen van a kiállításon a néhai Golarits György is, Piroska fia, azaz Bulcsú doktor unokája is, aki itt született Tiszakürtön.
A később vetítendő félórás portréfilm 1995-ben készült, Ezredvégi tündérmese a címe. A 88 év távlatából című egyórás hangoskönyv pedig az elmúlt hetekben jött létre – és mindkettőt Erdélyi Lili Ada újságíró, rendezőnek köszönhetjük. Utóbbiban Németh Márton volt az alkotótársa. Mindkettőjüket szeretettel köszöntjük!
Hölgyeim és Uraim!
Ez a pillanat, aminek most tanúi vagyunk, nagy ajándék a Bulcsú Piroska és Golarits György alkotói munkásságát figyelemmel kitüntető emlékezetben.
És nagy ajándék nekünk is, akik itt lehetünk és együtt ünnepelhetjük Önökkel ezt a történelmi jelentőségű évfordulót.
Hálánk jeléül fogadja el
– a település könyvtára és iskolája könyvcsomag-ajándékunkat,
– a könyvet kedvezményesen, ezen az alkalmon féláron (20,- EUR/CHF helyett 4000,- forintért) megvásárló kedves érdeklődők pedig fogadják el hozzá folyóirat-ajándékcsomagunkat.
És van itt még valami. Kérlek, Gyöngyi, vedd át a szót!
Isten éltesse Tiszakürtöt, Isten áldja a tiszakürtieket!
A folytatásban Golaritsné Bulcsú Piroska legidősebb, István fiának az özvegye, a Zürichben élő Golarits Gyöngyi az Őszi táj Tiszakürtön fácánnal című alkotást Tiszakürt fennállásának 950. évfordulója alkalmából a településnek ajándékozta. A képet Horváth László polgármester vette át.
A könyv, amelyre a kiállításmegnyitó-beszédben utalás történt és amelyet értékesítettünk, illetve a helyi intézményeknek ajándékoztunk is, a Misszió Média Kiadó gondozásában 2024 végén megjelent A hit és a hűség útján – Golaritsné Bulcsú Piroska élete és művészete / Auf dem Weg des Glaubens und der Treue – Das Leben und die Kunst von Frau Piroska Golarits-Bulcsú című kétnyelvű színes képesalbum.
A kötethez ajándékozott folyóiratcsomag pedig tartalmazta a Keresztény Élet hetilap, az Életünk havilap és a Szent Kereszt Ökumenikus Magazin egy-egy lapszámát, hasábjaikon Bulcsú Piroskáról szóló cikkekkel.
Részlet Kómár Eszter Facebook-bejegyzéséből
Nem szokványos ünnep. 950 évet felölelve, nagyon nagy felelősség méltón ünnepelni. Már kevés olyan kürti él közöttünk, aki akárcsak az elmúlt száz esztendő emlékeit el tudná mesélni. Maradnak a levéltárak, a könyvek és a műalkotások!
Ezúttal a műtárgyakra helyezném a hangsúlyt!
Bulcsú Géza dr. körorvos (1885-ben Szécsényben született, oklevelét a budapesti egyetemen szerezte) 1918 óta körorvos Tiszakürtön. A 38. gy. e. kötelékében orvosi szolgálatot teljesített, mint főorvos szerelt le. 1953-ig gyógyította Tiszakürt – és környékén még három település – lakóit. Itt élte le életét, még unokája is itt született, aki a szobrokat és domborműveket alkotta, négy verses kötete is jelent meg. Felesége: Kossák Aranka, Gyermekei: Piroska és Gyula.
Piroska festőművész, és kilenc gyermeke közül, szüleitől örökölt készségeinek köszönhetően, jellemzően művészemberek lettek.
Imre bácsi, a ma 92 esztendős unoka visszaemlékezése szerint: nagyapa jelentős méretű könyvtára minden egyes könyvét kiolvasta, esetenként némelyiket többször is.
Géza bácsival – a 90 éves unokával – azon gondolkodtak, milyen hangszere NEM volt a nagypapának. Abban megegyeztek, hogy orgona nem volt, az biztos! Minden más igen… emlékeztek vissza. Mi több! Mindegyiken játszott is!
Ilyen és ehhez hasonló szívmelengető emlékeket osztottak meg velem tavasszal, amikor volt szerencsém a család tagjaival személyesen találkozni.
Ennek a találkozásnak lett a gyümölcse Golarits Gyöngyi (Bulcsú Piroska menye) jóvoltából és Varga Gabriella könyvkiadó támogatásával a múltidéző kiállítás.
Ez a kiállítás számomra – és bízom benne, még sokak számára – nagy ajándék. Kiss Györgyné szavaival élve, kézzelfoghatóan idehozta nekünk a múlt darabkáját. Nem is gondoltam, milyen sokan tudták feleleveníteni emlékeiket, melyeket elmesélések útján kaptak hagyatékként. Bizony volt, aki személyesen is emlékezett a családra, a doktor úrra.
Hatalmas szívvel és hihetetlen alázattal ünnepelt velünk Gyöngyike, magával hozva minden testvért is. Többen közülük még most láthatták a nagypapa házát.
Hihetetlen, hogy száz évet visszautazhattunk, így a doktor és leánya halhatatlanságát, örök emlékét, a megáldott díszoszloppal együtt felállíthattuk.
A közelmúltban kiadott könyv, melyet magukkal hoztak, nyomtatott formában is átadja az utókornak, milyen nagyszerű értékek, gyökerek is kötődnek községünk nevéhez.
Hála és köszönet érte!
A kiállításmegnyitót ünnepi testületi ülés követte elismerések átadásával és a helyi óvodások ünnepi műsorával.
A település polgárainak szavazata és a képviselő-testület döntése alapján a 950 éves Tiszakürt Díszpolgára 2025-ben Kovács Istvánné (Zsigárcsik Ibolya) lett. Szívből gratulálunk!
Június 6-án, pénteken délután a Tiszakürti Arborétumban Bagi Gábor történész tartott előadást a település múltjáról.
Részt vett az ünnepi megemlékezésen Trabach Tibor, Cserkeszőlő polgármestere is. A valaha Tiszakürthöz tartozó Cserkeszőlő több mint hetven évvel ezelőtt vált önálló községgé – e történelmi kapcsolat tiszteletére Trabach Tibor polgármester egy „Közös múltból építjük a közös jövőt” feliratú Mucsi-kerámiát, valamint a garamszentbenedeki apátság alapítólevelének másolatát adta át ajándékként Tiszakürt polgármesterének. A nevezetes oklevélben Tiszakürt „Kurth” névalakban szerepel. Az oklevél eredeti példánya ugyan nem maradt fenn, ám szövegét II. András király 1217. évi hiteles másolata őrizte meg az utókor számára.
Az ünnepségsorozat első napján, pénteken délután a művelődési ház újraalakult néptánccsoportja is megörvendeztette előadásával a közönséget.
Áder János: Az elődöktől kapott értékek felett századokon át sem járt el az idő
Tiszakürt történelme részletgazdag, mégis egységes képet mutat: majdnem egy teljes évezred, harmincnál is több emberöltő – mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke június 6-án, pénteken a település megalakulásának 950. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. A volt államfő kiemelte: a történelem nemcsak fényes uralkodókból, dicsőséges győzelmekből és elvesztett csatákból áll, hanem hús-vér emberek, családok történetéből íródik – adta hírül az MTI.
Áder János úgy fogalmazott: egy emberöltő egy ív két nemzedék között; huszonöt-harminc év, amíg az újszülöttből felnőtt lesz és maga is szülővé válhat. A sok-sok emberöltő pedig egymásba kapcsolt nemzedékek, egymásba öltött emberi sorsok láncolata; ez a történelem. Kifejtette: az emberöltő azt is jelenti, hogy az egymást követő nemzedékek sorsa folytonosan összefonódik. „Szülők és gyermekek: folytatnak és újrakezdenek. Örökséget visznek tovább, ugyanakkor egészen új dolgokat is alkotnak. Egymásba kapaszkodva közösséggé, idővel pedig a történelem részévé válnak” – tette hozzá.
Tiszakürtről szólva azt mondta: ha végigtekintünk a település történetén, a magyarság, a Tiszazug dolgos népeinek arcait látjuk. Gazdálkodókat és halászokat, vessző- és gyékényfonókat, földbirtokosokat és cselédeket, lótenyésztőket és gyümölcstermelőket. Tigék, Bolzák és megannyi család, akiknek a nevét nem jegyezték fel a krónikák díszes lapjaira. De őrzi az anyakönyv, a Historia Domus, és őrzi a leszármazottak emlékezete – hangoztatta.
Felidézte: a helyiek a török hódoltság után mindent elölről kezdtek, azután a második világháború után kínkeservvel távolították el az orosz csapatok nyomait, majd a kollektivizálást is túl kellett élniük. Házat, kastélyt, tanyát, templomot építettek, mocsarat csapoltak, erdőt telepítettek, arborétumot alkottak. Művelték a földet, szépítették az otthonukat, gondozták a tájat, teljes odaadással, amelyben benne volt az előző nemzedékek vasakarata, a régiek megharcolt harcai, az előttük járók minden küzdelme és életösztöne, az ősök tudása, tapasztalata.
Áder János a tiszakürtiekhez szólva azt mondta: bízik abban, hogy a 950. születésnapon megajándékozottnak érzik magukat. „És örülni tudnak annak, hogy itt vannak otthon” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az ott élők az előttük járóktól olyan értékeket kaptak, amelyek felett századokon át sem járt el az idő. „Bízom benne, hogy érzik: a múlt nagy tanulságai nemcsak poros emlékek, hanem a küzdelmek nemzedékről nemzedékre fonódó láncolata” – hangsúlyozta Áder János.
Áder János beszéde után a Hősök terén díszoszlopot avattak, időkapszulát helyeztek el és emlékfát ültettek.
Az eseményen jelen volt Berkó Attila Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei főispán, a testvértelepülések képviselői és sokan mások.
A pénteki napot táncház és Kultúrbisztró címmel zenés est zárta a Villa Negra Tanyán.
Az ünnepségsorozat második napján, június 7-én, szombaton reggel élőzenés ébresztővel vonult végig a falu utcáin a Martók István vezette autó, platóján lelkes muzsikusokkal. Páratlan hangulatot varázsoltak a napsütötte reggeli percekbe, és ezzel kimondatlanul is jelezték: ünnepre ébredtünk, igyekezzék mindenki, hiszen kezdődik, helyesebben folytatódik a jubileumi programkavalkád.
Reggel 9 órakor ökumenikus istentiszteletre várta a gyülekezet tagjait és a híveket Muzsik Tamás tiszakürti református lelkész és Varga Tamás cibakházi plébános.
„Történelmi időnek vagyunk tanúi. Sőt több mint tanúi: formálói, felelősei” – fogalmazott bevezetőszavaiban Muzsik Tamás. Igehirdetésében is visszautalt erre, amikor azt mondta: Tiszakürt kötelez. Felelősek vagyunk, nemcsak a kerítésünkig, nemcsak az utcánkig, hanem az egészért. „Mindenki tegye oda azt, amire képes” – hívta fel a figyelmet. Megállapította azt is: egy közösség életének a motorja az, ha vannak közös élményeink; mindegy, hogy bizonyos kérdésekben nem értünk egyet – húzta alá Muzsik Tamás. Szavait ezzel zárta: „Az Úristen áldja meg mindazokat, akik büszkék és cselekszenek.”
Varga Tamás atya emlékeztetett: Isten mindig „odateszi magát”, a kérdés az, hogy a mi szívünk nyitva van-e. Pünkösdszombat reggelén szentbeszédét így folytatta: „Ha valamit rosszul csináltunk, be kellene fogadnunk a Szentlelket, hogy formáljon minket.” Az atya kitért arra is: „Ha nem merünk egymással kezet fogni, ha nem merünk hidakat építeni, igen bajban leszünk”. Végül pedig így biztatta a templomban jelenlévőket: „Akkor lesz jövő, ha most a jelenben kitartunk.”
Az ökumenikus istentisztelet után az ünneplők a templomkertben álló emlékműnél megemlékeztek Szabolcska Mihály költő, református lelkészről, aki Tiszakürtön született 1861. szeptember 30-án és Temesváron hunyt el 1930. október 31-én. A falu neves szülöttének irodalmi munkásságát Kovács Istvánné méltatta, majd a képviselőtestület két tagja, Mojzinger Ildikó és Balla Károly elhelyezte az emlékműnél a kegyelet koszorúját.
Szabolcska Mihály a nép-nemzeti költészet kései képviselője, konzervatív, vidékies lírikus. Versei tudatosan egyszerű, dallamos formában idillként eszményítik a falu csendes és – szerinte – gondtalan világát. Tematikáját tudatosan szűkíti le a privát szféra érzelmes részére és a hétköznapok vidéki örömeire. Témájában alig tud túllépni privát szféráján. Verseit több nyelvre lefordították. A Nyugat köre Petőfi-epigonnak tartotta, Ady Endre Költőcske Mihálynak nevezte, Karinthy Frigyes paródiát írt róla az Így írtok ti című művében. A tiszakécskei református templom előtt szobra áll, Morvai Mihály alkotása. A tiszakürti emlékművön a Dal az imádságról című versének részlete olvasható:
„Ha az elhagyotthoz
Hajlasz a szíveddel,
S könnyes képét felszárítod
Édes szeretettel,
Ha minden emberben
Csak az embert nézed,
S bármilyen koldus megérzi
A testvériséged;
Ha nem gyűlölködtél,
Csak megbocsátottál:
– Föl van írva az Istennél,
Hogy jól imádkoztál!”
A születésnapi rendezvények egyik színes programja volt a szombat délelőtti Emléksétakocsikázás. Több hintó is elindult 10 órakor az Arborétum bejárata elől és körbejárta a falut, majd megismételte ezt, hogy minden érdeklődő részesülhessen ebben a különleges élményben. A sétát Kómár Eszter szervezte és vezette.
A 950 éves Tiszakürt ünnepség keretein belül a Horváth László Tiszakürtért Alapítvány szervezésében, a Tiszakürt Községi Sport Egyesület segítségével szombaton délelőtt a sportpályán megrendezték a Tiszakürti Öregfiúk–Kecskeméti TE Öregfiúk labdarúgómérkőzést. A Roman Bertalan YouTube-csatornáján szereplő leírás szerint az esemény rendhagyó volt, mert az egykori futballista, Ónodi István 50. születésnapja is a közelmúltban volt és ő szeretett volna még egyszer Tiszakürt színeiben, egykori csapattársaival játszani. Ennek apropóján jött létre ez a búcsúmérkőzés, örömfoci. A hangulat és az időjárás nagyon jó volt, a nem is olyan öregfiúk szívvel-lélekkel rúgták a bőrt, felidézve az együtt töltött meccsek hangulatát. A végeredmény 10-7 lett a kecskeméti öregfiúk javára. Na de hét gólt a tiszakürti öregfiúk is rúgtak, úgyhogy nagy-nagy gratuláció nekik is!
Szombaton délután az Arborétumban Varga Antal tanár úrral közös születésnapi Fórumbeszélgetésen vettek részt helyi lakosok, elszármazottak és a településre látogatók. A Tiszakürt múltjáról szóló beszélgetésnek a szervezők az Emlékforrás címet adták.
A szabadtéren a Tiszakürti Körzeti Általános Iskola színjátszó csoportjának előadása, majd a színpadon Bereczki Zoltán koncertje szórakoztatta a közönséget. Volt születésnapi torta és Flashmob is, a napot pedig Hétfői Próba-koncert, valamint retródiszkó zárta.
Befejezésül Horváth László polgármester szavait idézzük:
„A 950 éves jubileum kapcsán nemcsak a múlt dicső tetteire kell emlékeznünk, hanem azokból erőt merítve, közös összefogással, akarattal, becsülettel, alázattal, szerénységgel, munkával és szorgalommal kell továbbépítenünk községünket, Tiszakürtöt.
Lebegjenek előttünk Victor Hugo szavai:
A jövőnek sok neve van.
– A gyenge úgy hívja: elérhetetlen.
– A gyáva úgy, hogy ismeretlen.
– A bátor pedig lehetőségnek nevezi.
Ehhez a bátorsághoz kívánok mindannyiunknak kitartást és egészséget, Tiszakürtnek pedig boldog születésnapot!”
Összeállította: Varga Gabriella
Fényképek: Golarits Gyöngyi, Varga Gabriella és Horváth László Polgármester | Facebook
Tiszakürti képeslapok
