Menü Bezárás

„Újból egy postagalamb repült el a terem felett” – de most Csibi Árpád lepte meg a Keresztény Jövőnkért Alapítvány elnökét, Vencser Lászlót a ditrói Őseink szent hagyatéka kiállítás helyszínén

Ez év tavaszi (2025. májusi) látogatása után a Keresztény Jövőnkért Alapítvány két vezetője, Vencser László és Varga Gabriella ismét visszatért Székelyföldre: ezúttal a Miskolcon élő Mustos Péter kegytárgy- és imakönyv-adományát szállítottuk el Ditróba és adtuk át Csibi Árpádnak, az Őseink szent hagyatéka című kiállítás megálmodójának, létrehozójának és nagy gondú fenntartójának. Nem terveztük az átadás ismételt ünnepélyesre szervezését, ám Csibi Árpád úgy gondolta, Vencser Lászlónak, a Keresztény Jövőnkért Alapítvány kuratóriumi elnökének, a falu szülöttének szeptember 12-i pappá szentelési évfordulója és hálaadó szentmiséje szinte kínálja az alkalmat a két esemény összekapcsolására. Így történt, hogy szeptember 13-án, szombaton délelőtt ismét felemelő pillanatokat élhettünk át a Jézus Szíve-templom közvetlen szomszédságában lévő régi és ma üresen álló iskola leghátulsó osztálytermében a lenyűgözően gazdag kegytárgykiállítás falai között.

Az érkezőket – akik között ott volt a Ditróban ez év nyarától szolgáló id. Bíró Károly segédlelkész, Tódor Árpád és felesége, Zsuzsanna (Tódor Szabolcs búcsúszentlászlói plébános szülei), valamint György Rozália és Deák Mária Anna – a terem közepén egy őszies színvilágú, gyönyörű kis virágszőnyeg fogadta, közepén az 54-es számmal. Az esemény kiötlője, megszervezője és házigazdája, Csibi Árpád alkotta egy nappal korábban. Ez volt az első meglepetés, amelyben Vencser Lászlónak ez alkalommal része volt, és ezt később továbbiak is követték.

„Isten hozott minden résztvevőt! Tisztelettel és baráti szeretettel köszöntöm pár hónap után körünkben kedves dr. Vencser László tanár urat és Varga Gabriella újságírót és a megjelent ditrói embereket” – kezdte üdvözlőszavait Csibi Árpád, majd így folytatta: „Újból egy postagalamb repült el a terem felett és két jó emberen keresztül eljuttatta a várva várt miskolci adományt, egy újabb csomagot a terem részére. Hálás vagyok, hogy pár hónap után újból köszönthetem szívemből a két kedves vendéget, hálás vagyok a találkozásért itt a szülőföldön, ahová a gyökereik kötik. Itthon, itt és most kell megélni ezt a szép pillanatot, együtt, közösen. Isten hozta őket körünkben! Legyen hála a miskolci jótevőnek, aki felajánlotta ezt a kedves ajándékot az Őseink szent hagyatéka terem részére és általa gazdagodott a gyűjtemény. A Jóisten fizesse vissza kedves jóságát, jutalmazza meg százszorosan az ő életét és azokét, akik hozzájárultak e szép nemes ügyhöz Ditróban. Üzenem nekik, hogy várom őket egy nagy találkozásra, küldök egy erdélyi barátságos kézfogást és imáimban hordozom őket. Kössön össze minket a béke és a szeretet! Istennek hála, hogy vannak még jó emberek a földön és él bennük az adakozó lelkület. Mielőtt átvenném az ajándékot, felkérem Varga Gabriellát, ossza meg ünnepi gondolatait a hallgatósággal.”

Varga Gabriella – e sorok írója –, miután kifejezte viszontörömét az ismételt szép találkozási alkalom okán, elmondta, hogy a miskolci adományozó Mustos Péter, aki egy kisebb és egy nagyobb bekeretezett faliképet, egy kisebb és egy nagyobb doboznyi imakönyvet, valamint szentképeket küldött a ditrói gyűjteménynek, lányán, a Németországban élő és a magyar katolikus egyházban sokféle szolgálatot teljesítő Mustos Editen keresztül. A tájékoztatást követően átadtunk a jelenlévőknek egy-egy példányt az Életünk újság 2025. július–augusztusi számából, amely Kegytárgyátadási ünnepség Ditróban – Alapítványunk is segíti az Őseink szent hagyatéka kiállítás bővítését címmel cikket közöl, valamint egy-egy 2025-ös Katolikus Kalendáriummal is megajándékoztunk minden megjelentet.

Az együttlét második részét Csibi Árpád a megelőző napon írt, Vencser Lászlónak dedikált köszöntőversének felolvasásával kezdte (elolvasható a Facebook-oldalán itt: Árpád Csibi | Facebook), majd így folytatta szavait: „Bizonyára észrevették ezt a csodálatos kis virágszőnyeget, ami a tegnapi napnak a folytatása a Tanár úr számára, hálát adva az 54 évvel ezelőtti pappá szentelésért. Sokan tudják, hogy a Tanár úr édesanyjára emlékeztet, aki elsőként készített Ditróban a templom bejárata elé virágszőnyeget.”

Az ünnepelt felidézte a ditrói virágszőnyegek történetét és főleg a kezdeteket. Az első virágszőnyeget valóban Orosz Mária készítette Márton Áron 1969. augusztus 15-i ditrói bérmálása alkalmára. Azóta minden nagyobb ünnepen virágszőnyeg várja az érkezőket a ditrói Jézus Szent Szíve-templom előtt. Így volt ez 1971. szeptember 12-én, Vencser László és Szabó Árpád pappá szentelésekor is.

„Kedves Tanár Úr! – vezette fel a következő meglepetést Csibi Árpád. – Tegnap este az ünnepi szentmisén két kép jött a templomban a lelki szemeim elé. Az első, hogy 2019-ben volt itt legutóbb papszentelés, a Kovács Szabolcsé. A másik, hogy 54 évért adtunk hálát a tegnapi napon és még itt van körünkben a Tanár úr. Engedje meg, hogy a magam, az itt jelenlévők, faluközösségünk minden tagja és papjaink nevében átadjam ezt a cserepes virágot, amely emlékeztesse arra, hogy nagyon szeretjük és szeretettel várjuk haza mindig ide Ditróba!”

A cserepes virágon egy szalag is állt, ezzel a szöveggel: „54-ik évi papi szolgálatát és életét Isten bőséges áldása kísérje.”

Csibi Árpád jókívánságai az ünnepi alkalom vége felé közeledve így hangzottak: „Kívánok a Jóistentől sok áldást, az Úr szeretete töltse be napjait és éveit, élje azokat jó egészségben. Minden napja legyen kedves ajándék, és hordozza továbbra is imádságban a falu minden lakóját és az Őseink szent hagyatéka termet.”

„Meghívok mindenkit, jöjjenek közelebb, álljuk körbe és áldjuk meg a Tanár urat!” – ez volt a következő meglepetés: mindannyian, akik jelen voltunk, kezünket áldásra emelve elénekeltük Vencser László tanár úrnak az Ároni áldást:

„Áldjon meg téged az Úr
és őrizzen meg téged!
Ragyogtassa rád arcát az Úr
és kegyelmezzen néked!
Fordítsa feléd arcát az Úr,
s adjon békét tenéked!”

Nem maradt el a koccintás, a kötetlen beszélgetés sem, a déli harangszókor pedig az Úrangyala közös elimádkozása méltó befejezése volt a szánt szándékkal családiasra szervezett kis ünnepségnek.

Csodák márpedig vannak – szoktuk mondani. Hát most is részünk volt egy ilyenben.

Hála legyen érte a Jóistennek – és a jóságos Csibi Árpádnak!

Varga Gabriella

Kapcsolódó tartalom:
Vencser László a szülőfalujában, Ditróban adott hálát ötvennégy papi évéért | Életünk – Az európai magyar katolikusok lapja
„Csodával felérő mindaz, amit Csibi Árpád többek segítségével alkotott” – Kegytárgyátadási ünnepség Ditróban | Életünk – Az európai magyar katolikusok lapja

Fényképgalériánk itt tekinthető meg: Facebook