Menü Bezárás

Magyarnak lenni Kölnben is büszke gyönyörűség – A NEK hírnökének találkozása Lukács József plébánossal és Mustos Edit kántor-titkár-tanítóval

„2020.01.03. – 17:45h – Szentségimádás iskolája a Lelkészség kápolnájában. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve folytatjuk a Szentségimádás iskoláját, amely tíz találkozó Jézussal, aki valóságosan is jelen van az Oltáriszentségben.” „2020.06.13. – 18:45h – Szentségimádás a Lelkészség kápolnájában. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve mi is csatlakozunk a világméretű szentségimádási lánchoz.” Ezeket a programelőzeteseket nem egy magyarországi, még csak nem is valamely Kárpát-medencei plébánia hírleveléből ollóztuk, hanem a Kölni Érsekség Római Katolikus Magyar Lelkészségének egyházközségi értesítőjéből. A Rajna-menti és Ruhr-vidéki, Észak-Rajna-Vesztfália tartományhoz tartozó magyar katolikusok közössége, Lukács József plébános és Mustos Edit kántor, tanító, titkár vezetésével első perctől kezdve csatlakozott az Eucharisztikus Kongresszusra való készülethez. Hogy hogyan, erről a közelmúltban beszélgettünk velük.

Balról jobbra: Mustos Edit, Lukács József és Varga Gabriella

„Szentmiséinken mi is imádkozzuk az imát a kongresszusért, a világméretű szentségimádásokba is minden alkalommal bekapcsolódtunk. Plakátokkal, tájékoztatóanyagokkal is felhívjuk az eseményre a figyelmet. Tavaly szeptemberben elindítottuk a szentségimádás iskoláját, de ezt a vírus félbeszakította. A karantén ideje alatt egy alkalommal online módon megtartottuk a sorozat esedékes részét. Most várjuk a lehetőséget, hogy az eredeti tervek szerint folytathassuk” – mondta el lapunknak Lukács József plébános.

Mustos Edit személyes élményeiről számolt be: A tavaszi karantén ideje alatt bár szentáldozáshoz nem járulhattam, mégis az Oltáriszentség bátorító és erőt adó közelében lehettem a liturgiák online közvetítése révén a Lelkészség kápolnájában. De otthon is megtaláltam a módját a szentségimádásnak: szamosújvári testvéregyházközségünk kápolnájában mindennap online csendes szentségimádáson vehettem részt, amelyek alkalmával nemcsak Krisztus valóságos jelenlétét tapasztalhattam meg, hanem a közösség megtartó erejét is, hiszen tudtam, hogy az ottani hívek közül is sokan virtuálisan egy térben imádkoznak velem. A szentségtartón az Eucharisztikus Kongresszus logója látható, így az minden alkalommal külön emlékeztetett, hogy minden forrásunk egyedül Krisztus.”

A vírus tehát a megkezdett készületet Kölnben is félbeszakította, de az, hogy nyertünk az elhalasztott világtalálkozóig egy évet, az ott élő magyar katolikus közösség reményei szerint is lehetőséget ad a folytatásra. „Tekinthetjük ajándéknak is ezt az újabb évet, hogy az Oltáriszentségben jelen lévő, velünk lévő, köztünk élő, erőt adó és bátorító Krisztust ebben a helyzetben is felismerjük, egyre jobban szeressük és embertársainkhoz elvigyük, hogy általunk is az egész világ lelki megújulását szolgálhassa” – fogalmaztak kölni beszélgetőpartnereink.

Megkérdeztük tőlük azt is, hogy a körülöttük lévő, nem magyar anyanyelvű katolikusok körében mekkora érdeklődés mutatkozik a NEK iránt. Elmondták: annak a nyolc városnak (Bergisch-Gladbach, Bonn, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Herzogenrath, Köln és Wuppertal) a kilenc templomában, ahol magyar nyelvű szentmiséiket ünneplik, a szórólapos standokon mindenhol elérhető a német nyelvű szentkép a NEK imájával. A kölni St. Aposteln-bazilika is bekapcsolódott tavaly Krisztus Király vasárnapjának előestéjén a világméretű szentségimádásba. „Az ismeretségi körünkben van két-három olyan német ajkú idős személy, akik a NEK ügyéért kifejezetten buzgón apostolkodnak: terjesztik a német nyelvű imát és az ismertető anyagokat. Egyik egyháztanácsosunk pedig lefordíttatta holland nyelvre is a NEK imáját és ismertetőjét, hogy az országban terjeszteni tudja” – tette hozzá Lukács József plébános.

A kölni magyar katolikus lelkészség – történeti visszatekintés

A Rajna-menti és Ruhr-vidéki magyar katolikus lelkipásztori szolgálat története a második világháború végéig nyúlik vissza, amikor is az úgynevezett angol zónában közel 20 ezer magyar hadifogoly rekedt. Több mint kétharmaduk katolikus volt és kezdetben Pohly János pécsi egyházmegyés tábori lelkész gondozta őket. Pohly atya rendszeresen látogatta a fogolytáborokat, szentmisét mutatott be, kiszolgáltatta a szentségeket és végezte a legszükségesebb lelkipásztori feladatokat, ahogyan a háború utáni körülmények engedték. Idővel a hadifoglyok nagy része vagy hazatért, vagy kivándorolt a tengerentúlra.

Az angol zónában maradt magyarok első, hivatalosan is megbízott magyar lelkésze Kálózdy Nándor volt, aki a Breitscheid melletti Linnep-kastélyban lakott és onnan igyekezett nagy önfeláldozással szolgálni a rábízottakat. 1948-ban kezdte meg munkáját, és természetesen az ’56-os forradalom után érkezett magyar menekültek lelkigondozását is ellátta.

Az ő 1960-ban bekövetkező hirtelen halála után munkáját Hieró István kölni magyar lelkész folytatta. Működésének idejére tehető a Köln Longerich nevű városrészében található Szent István-telep létrejötte, amelyet a kölni érsekség és a tartományi kormány építtetett. Ezen a telepen egy úgynevezett magyar utca is alakult 24 egyemeletes sorházzal, amelyekbe 48 menekült magyar család költözhetett. 1964-ben a kölni érsekség a város központjához közel a Magyar Házat is felépíttette. Az alatt a rövid idő alatt, 1973 után, míg a Rajna-menti magyarok lelkipásztori szolgálatát Szabó István plébános látta el, két alkalommal is meglátogatta a kölni magyarokat Mindszenty József bíboros-hercegprímás. Az iránta érzett tisztelet kifejezéseképpen a ’70-es évek közepén a magyar házat róla nevezték el; ekkor már P. Nádor Albert ferences szerzetes szolgálta a magyarokat az érsekség területén. Később, 2012-ben azonban a helyi érsekség rendelkezése nyomán a magyar közösség 49 év után kénytelen volt elhagyni a Mindszenty Magyar Házat; a magyar lelkészséget átköltöztették a közeli, Am Rinkenpfuhl 10. sz. alatti Nemzetközi Lelkipásztori Szolgálat Házába, amelyen öt nemzet osztozik. A Mindszenty Magyar Ház épületét jelenleg az olasz katolikus misszió használja.

Nádor Albert ferences atya munkáját Serei Károly jezsuita szerzetes folytatta a rendszerváltozás küszöbéig, őt pedig Bereczki Béla váci egyházmegyés lelkész követte. 1998. január 1-jétől a gyergyószentmiklósi születésű Lukács József plébános szolgál ezeken a végeken. Legfőbb segítője az irodavezetői, kántori és iskolapedagógusi szolgálatban a miskolci születésű Mustos Edit.

Zarándoklat Lourdes-ban

Lelkigondozás, karitatív, oktató és kulturális tevékenység

A Lelkészség hatáskörébe tartozó magyar ajkú katolikusok jelentős hányadát azon hívők teszik ki, akik munkavállalás, kiküldetés, ösztöndíj, tanulmányok, kalandvágy vagy megélhetés céljából érkeznek a vidékre. Bármi is legyen az ok, sokan csak ideig-óráig laknak a Lelkészség által ellátott területen: a kölni, az esseni és az aacheni egyházmegyében. Ez a terület a mai Magyarország közel egyharmadának felel meg. A szentmiséket nyolc város – Bergisch-Gladbach, Bonn, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Herzogenrath, Köln és Wuppertal – kilenc templomában ünneplik rendszeresen Lukács József plébános vezetésével.

A Lelkészség honlapja naprakész és közösségi oldaluk frissülése is rendszeres, folyamatos. Mindemellett félévente Egyházközségi Értesítőt is kiadnak és online, illetve nyomtatott formában az illetékességi területükön élő valamennyi magyar katolikus családnak eljuttatják. Járványmentes időszakban a 20 oldalnyi terjedelmet is elérő, színvonalas színes kiadvány felettébb igényes, hasábjain lelkiségi és történelmi írásokat, verseket és más irodalmi tartalmakat, művészeti illusztrációkat is talál az olvasó az eseménybeszámolók és plébániai közlemények mellett.

Tanítás a Kölni Magyar Suliban. Pedagógus: Mustos Edit

A klasszikus lelkipásztori és lelkészségi feladatokon kívül a magyar nyelv és kultúra ápolása terén is igyekeznek minél többet tenni. A Lelkészség keretén belül Kölnben, kétheti rendszerességgel, hétvégi magyar iskola és óvoda, valamint 2011-től zeneovi is működik, amelyekben összességében 60-70 gyermekkel foglalkoznak. A Lelkészség ugyancsak félévente Suliújság címmel igényes kivitelű diáklapot is megjelentet ismeretterjesztő, tájékoztató, foglalkoztató és szórakoztató tartalmakkal.

Nemzeti ünnepi megemlékezéseiket és kulturális programjaik javarészét Kölnben és Düsseldorfban tartják, mivel a közösségük nagyobb része a tartomány legnagyobb városában és a tartományi fővárosban, illetve azok vonzáskörzetében él. A nemzeti ünnepeket nemcsak a felnőtt közösséggel, hanem a gyermekekkel is megünneplik. Október huszonharmadikán például a Lelkészség belső udvarán álló ’56-os emlékkeresztnél koszorút helyeznek el és imádkoznak az áldozatokért. Egyik utóbbi alkalommal a gyermekek piros-fehér-zöld zászlókat készítettek, az iskolai csoportok meggyújtották a saját kis gyertyájukat, elénekelték közösen a magyar himnuszt, majd a gyermekek az általuk készített piros-fehér-zöld zászlókat elhelyezték a kereszt tövénél.

2011 óta jótékonysági koncerteket is szerveznek Krisztus Király vasárnapjának estéjén; már nyolc alkalommal zenéltek a Rajna-menti és Ruhr-vidéki magyar zenészek egy jó cél érdekében. Karitatív projektjei keretében a Lelkészség támogatja a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Líceumban a csángó diákok kollégiumi ellátását, Temesvár Gyárváros Plébániáján a Szegények konyháját, a Gyulafehérvári Papnevelő Intézetet, a Böjte Csaba nevéhez fűződő Isteni Irgalmasság Gyermekvédelmi Otthonban nevelkedő gyermekeket, valamint a kárpátaljai és délvidéki magyarokat.

Rendszeresen szerveznek kulturális és ismeretbővítő törzsasztalt, amelyen közösségük egy-egy tagja a maga szak- vagy érdeklődési területéről tart előadást. Korábban a szeniorok délutánjára, utóbb – járványmentes időszakban – havonta kétszer Kölnben és Düsseldorfban zenés irodalmi kávéházba várják a verseket és irodalmat kedvelőket, ahol a jelenlévők egy csésze finom kávé vagy tea mellett magyar költőkkel, írókkal ismerkednek. Ezeket a délutánokat Mustos Edit zongorajátékával színesíti.

A Rajna-Vesztfáliai Protestáns Magyar Gyülekezettel közösen minden év március első péntekén bekapcsolódnak a nők ökumenikus világimanapjába; megismerkednek az adott országgal, együtt imádkoznak, énekelnek és végül a nemzeti specialitásokkal, különlegességekkel terített asztal kötetlen együttlétre, agapéra várja a résztvevőket.

Látogatás a stuttgarti magyar katolikus közösségnél. A vendégeket Tempfli Imre fogadta

Szintén minden évben szerveznek zarándoklatokat, egyházközségi és ministráns-kirándulásokat. Ápolják a kapcsolatot a szomszédos országokban és egyházmegyékben élő magyar közösségekkel.

Banneux-i zarándoklat a Liége-i magyarokkal

Lukács József atya az év folyamán rendszeresen végez család- és beteglátogatásokat. Adventi és nagyböjti lelkinapokat is rendszeresen tartanak. Az adventi időszakban hetente egyszer rorátét ünnepelnek, amit elmélkedéssel kezdenek és közös reggelivel zárnak. Ebben az időszakban kedvelt program az adventi koszorúk kötése és az óvodások-iskolások Szállást keres a szent család című karácsonyváró műsora. A fiatalok taizéi imaórán csendesednek el, a felnőttek az adventi lelkinapon előadások, elmélkedések és szentmise által hangolódnak az ünnepre.

Kölnbe is ellátogatott a Mikulás!

A Lelkészség igen nagy hálával fogadta a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében nyújtott segítséget, a hageni ösztöndíjasok besegítő munkáját és Farkas Júlia ösztöndíjast, aki két szolgálati időt (kétszer kilenc hónapot) töltött a kölni és düsseldorfi katolikus közösségekben tevékenykedve.

Tanárok betlehemes bábjátéka

Lukács József plébános – aki utóbb kéthavonta a luxembourgi magyarok lelkipásztori ellátásába is besegít – úgy látja, a diaszpórában napjainkban jellemző magyar lelkipásztori szolgálat csak részben hasonlít az évekkel-évtizedekkel korábbira: ma új kihívás elé állítja a papokat az, hogy miként szólítsák meg és segítsék közelebb a Jóistenhez azokat a magyarokat, akik munkavégzés, tanulmányok céljából vagy házasságkötés útján érkeznek a vidékükre, és akik közül sokan nem vallásosak ugyan, de keresők és nyitottak is a Lelkészség kezdeményezéseire. A kor új igényeinek és az új kihívásoknak megfelelő diaszpórai magyar katolikus lelkigondozásról József atya így vélekedik: „A hívek lelki kísérése mellett a szolgálatnak ugyanolyan fontos része a karitatív, oktató és kulturális tevékenység, a magyar nyelv és kultúra ápolása és az igaz testvéri szereteten alapuló ökumenikus magatartás.”

A kölni magyar katolikus közösség jó példát mutat arra, hogyan kell és lehet ezt a gyakorlatban megvalósítani.

Jó látni, hogy a költő (Sajó Sándor) szavai itt is érvényesek: „De túl minden bún, minden szenvedésen, / Önérzetünket nem feledve mégsem, / Nagy szívvel, melyben nem apad a hűség, / Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség!” Jó érezni és tudni, hogy magyarnak lenni Kölnben is büszke gyönyörűség!

 

További pillanatképek a Lelkészség életéből

Varga Gabriella
Fényképek: Kölni Érsekség Római Katolikus Magyar Lelkészsége és Misszió Média Kiadó, Budapest