Szerda reggel volt, az idő szeles és hideg, esőre forduló. Egy sietős leányka lépett ki a péküzletből. Kezében kosár, tele ropogós friss zsemlékkel.
Alig ment ötven lépést, amikor a járda szélén meglátott egy békésen üldögélő embert. Udvariasan köszöntötte, majd megkérdezte:
– Miért üldögélsz ebben a zord időben itt a járda szélén?
– Kínálgatom az időt az embereknek.
– Nahát, milyen furcsa foglalkozás!
– Bizony az, de hiába kínálgatom, senkinek sem kell. Mindenki csak dolgokat, tárgyakat akar. Tudod, olyasmiket, amiket meg lehet venni az üzletekben. De az mind ócskaság. Idővel mind elromlik, elkopik, összetörik. Az idő az igazi érték. Elfogadnál tőlem egy kis időt?
– Ha szívesen adod, akkor igen. De mit csináljak vele?
– Úgy bánjál vele, mint más drága kinccsel: ne pazarold el, vigyázz rá, ne irigyeld másoktól és örüljél neki.
A leányka megköszönte, megkínálta egy zsemlével, aztán zsebre tette az időt. Alig ment ötven lépést, amikor meglátott egy másik embert a járda szélén. Ő is békésen üldögélt.
– Szép és jó napot kívánok! Miért üldögélsz ebben a zord időben itt a járda szélén?
– Kínálgatom a jövőt.
– Az meg mire jó?
– Az arra jó, hogy az emberek tudják, hová tartanak és hogy mi van az út végén. Hol akarnak lenni jövő ilyenkor, vagy tíz meg húsz év múlva. És hogy tudják azt is, érdemes-e odamenni, vagy talán egy másik hely, másik út jobb lenne. Kérsz egy kis jövőt?
– Már hogyne kérnék, de nem tudom, mit kezdjek vele.
– Pedig nem nehéz használni. Csak tudnod kell mindig, hogy miért teszel valamit. Két lehetőség közül miért választod az egyiket, és nem a másikat. Miért tanulsz, miért kell vigyáznod a legnagyobb kincsedre, az életedre és az egészségedre, és hogyan tudod majd a világot egy kicsivel szebbé tenni. Gondolj hát a jövődre, tervezd el a jövőt, és örülj neki, mert te a holnapok házában fogsz élni.
– Köszönöm, és kérlek, válassz egy zsemlét a kosaramból!
Már csaknem hazaért, amikor egy harmadik emberrel találkozott. Ő is a járda szélén üldögélt.
– Szép jó napot! Már meg sem kérdezem, hogy miért üldögélsz itt az utcán ebben a szeles, zord időben. Csak azt mondd meg, hogy mit kínálgatsz.
– Hát, igen különleges kincseim vannak. Úgy hívják őket, hogy fájdalom, csalódás, bánat.
– És még csodálkozol, hogy senkinek sem kell? Senki sem akarja, hogy fájdalma legyen, senki sem szeretne csalódni, mert az emberek boldogságra vágynak, nem bánatra!
– Pedig ha okos lányka vagy, akkor örömmel elfogadod.
– Hát ezt nem hiszem el, mert én is boldog akarok lenni, és semmi esetre sem szeretnék bánkódni és sírni.
– Az úgy van, kislány, hogy bajok nélkül nincs boldogság. Tudom, hogy ez most nagyon furcsának tűnik, de nekem elhiheted, hogy csak azután lehetsz igazán boldog, ha megszenvedtél érte.
– Még mindig nem értem.
– Segítek egy kis magyarázattal. Mondjuk, hogy szeretnél kiválóan korcsolyázni, könnyedén suhanni a jégen, forogni, magasra szökkenni és kecsesen ismét a jégre érni. De valamit kívánni vagy elsajátítani az két különböző dolog. Tudod, hogy milyen sok munkába telik, amíg igazán jól és szépen tudsz korcsolyázni? Tudod, hogy mennyi mindenről kell majd lemondanod, hogy időd maradjon az edzésre és a gyakorlásokra a jégen? Hogy hányszor fogsz elesni, hányszor ütöd meg magad és mennyiszer fogsz hibákat ejteni a bemutatókon? Ha nem fogadod el jó szívvel a munkát, az eséseket, a csalódásokat, akkor sohasem fogsz korcsolyázni. De ha értékeled, hogy ez fontos része az életednek, akkor a végső győzelem a tied lesz. A lélek csak a szemekben csillogó könnyeken keresztül látja meg a szivárványt. Ezért kell szeretni a fájdalmat, csalódást és a kemény munkát, mert valójában ezek becses ajándékok.
– Köszönöm, most már értem. Azt mondod, hogy kínlódás nélkül nem lehet a csúcsra érni. Ez eddig nem jutott eszembe, úgyhogy köszönöm. És kérlek, válassz egy ropogós zsemlét a kosaramból…
Balogh Petres Judith
Tanmesesorozatunk itt olvasható ötödik részének utánközlése kizárólag a szerző nevének feltüntetésével (Balogh Petres Judith) és a forrás pontos megjelölésével (Életünk – Az európai magyar katolikusok lapja) lehetséges.
Tanmesesorozatunk kiteljesítéséhez jókedvű adakozók segítségét reméljük. A programról bővebben itt lehet olvasni:
Csipetmesék, csapatregék programunkhoz támogatókat keresünk | Életünk – Az európai magyar katolikusok lapja (eletunk.net)
Tanmesesorozatunk előző részei itt olvashatók el:
Csipetmesék, csapatregék | Életünk – Az európai magyar katolikusok lapja (eletunk.net)
