Vajon miként rezonál a Kárpát-medence és a diaszpóra kortárs magyar festőművészeinek lelkében a kétezer éves téma, Krisztus születésének misztériuma, milyen képi világot álmodnak vászonra ma, 2023-ban, megidézendő a szent szövegeket? Ezekben a kérdésekben fogalmazódott meg a Magyarság Háza Galériában december 1-jén megnyílt kiállítás létrehozásának alapgondolata. A felkérést elfogadó hét külhoni magyar kortárs festőművész többféle stílusban és megközelítésben, olaj- és/vagy akriltechnikával készítette el nagyméretű (2×3, 3×2 m) festményét a 2023 augusztusában megrendezett I. Magyarság Háza Nemzetközi Művésztelepen, a felvidéki Borsiban, a Rákóczi-kastélyban. Az alkotásokkal most találkozhatott először a nagyközönség; a kiállítás 2024. február 25-ig várja a látogatókat.
Ez év (2023) nyarán nyitotta meg kapuját Budapest belvárosában, nagyjából félúton a Szent István-bazilika és a Magyar Tudományos Akadémia között, néhány száz méterre a Parlamenttől, azaz a hit, a tudomány és a hazaszeretet impozáns, történelmi aurájú épületeinek szomszédságában, a főváros ötödik kerületében, a Nádor utcában a Magyarság Háza Galéria. A minden magyar összetartozását jelképező, 2011-ben létrehozott Magyarság Háza ezzel – amint azt a krónikák feljegyezték – újabb otthont teremtett a szépségnek, a művészetnek és persze a közönségnek. A különleges látványvilágú nyitótárlat a kossuthdíjasok címet viselte és tizennégy Kárpát-medencei – felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági – magyar író, költő, zenész, színész nagyméretű portréfotóját mutatta be, akik kiérdemelték Magyarország legrangosabb művészeti kitüntetését, a Kossuth-díjat.
2023. december 1-jén hét határon túli magyar festőművész – Baraté Ágnes (35, Németország), Gagyi Botond (31, Románia), Herman László (62, Szlovénia), Kalitics Erika (36, Ukrajna), Kovács Pécskai Emese (26, Szerbia), Pesti Emma (33, Szerbia) és Szabó Márta (32, Szlovákia) – műveiből nyílt kiállítás Krisztus születésének misztériuma címmel a Magyarság Háza Galériában.
A megnyitón Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója az angyali üdvözlet felolvasásával (Lk 1,26–38) köszöntötte a megjelenteket, hozzátéve, hogy az idézett evangéliumi szakasz, Gábriel arkangyal látogatása Máriánál, Jézus születésének hírül adása szolgált inspirációul azoknak a művészeknek, akik elfogadták felkérésüket, hogy részt vegyenek egy különleges, egyedi és előzmények nélküli vállalkozásban, a Krisztus-kiállítás létrehozásában. „Elgondolkodtató művek születtek és várják a kultúra iránt érdeklődőket a Magyarság Háza Galériájában 2023 decembere és 2024 februárja között. Érkezzenek bárhonnan, higgyenek bármiben, bizonyos vagyok abban, kicsit mindenki más, kicsit jobb ember lesz a kiállítás megtekintése után. Jöjjenek, töltsenek el kis időt a szeretet, a béke és a nyugalom falai között” – zárta köszöntőjét a Magyarság Háza igazgatója.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár üdvözlőszavaiban Isten szolgája Márton Áron püspök 1940-es adventi körleveléből idézett: „A karácsony nemcsak ünnep, nemcsak hangulat és emlékezés, hanem örök valóság, hogy Isten nem az elérhetetlen messzeségben, hanem köztünk lakik.” A második bécsi döntés utáni első advent volt ez. Az erdélyi magyarság szétszakítottságban élt: több mint 1 millió 300 ezer nemzettársunk „visszatért”, de félmillióan a Romániának hagyott dél-erdélyi részeken maradtak. Az egyházmegye területének nagy része visszakerült Magyarországhoz, míg székhelye Romániában maradt. A főpásztor vállalta ennek a nehéz időszaknak a pluszterhét, hűséges volt elhívásához, a rábízottakhoz, Istenéhez. Talán ennek a szétszakítottságnak is köszönhető, hogy körlevelében ezt írta: a karácsony azt üzeni, hogy Isten közel van hozzánk, köztünk lakik. Ez a közelség a karácsony egyik legfontosabb üzenete – emlékeztetett az államtitkár.
A magyarság egymástól elválasztó határok között kénytelen élni. A nemzetpolitika feladata, hogy áthidalja a távolságokat, mert határai csak az országoknak vannak, a lelkünkben egy haza van. Hiába vannak köztünk határok, egy közös hazánk van, a Kárpát-medence – szögezte le Potápi Árpád János. A Magyarság Háza ezzel a kiállítással olyan művészeket szólított meg, akik az egységes magyar nemzetet képviselik. Magyarországon a hit és a nemzet egymástól elválaszthatatlan – hangsúlyozta továbbá az államtitkár, és megállapította: „Ezért is fontos számunkra ez a megnyitó, és külön öröm, hogy ez a Galéria a belváros szívében olyan témájú műveket állít ki, amelyek itt és most megerősítik a nemzeti szellemet és felerősítik mindnyájunkban a keresztény hitet.”
A kiállítást Kovács Gergely gyulafehérvári érsek nyitotta meg. A főpásztor több mint huszonkét éven át szolgált a Szentszéknél, a Kultúra Pápai Tanácsában, azaz a Szentszék kulturális minisztériumában. Emlékeit felidézve megemlítette: még csak alig fél éve dolgozott a Vatikánban, amikor 1999. április 4-én, húsvét vasárnapján megjelent II. János Pál pápa levele a művészekhez. „Így mindjárt egy olyan kiváló pápai dokumentummal a kezemben kezdhettem szolgálatomat, amely rámutat a művészek különleges hivatására, a hit és a művészet közötti termékeny kapcsolatra, a teremtő Lélek és a művészi inspiráció viszonyára” – magyarázta Kovács Gergely érsek. A pápa leveléből is idézett: „Minden igazi művészet a maga sajátos módján az ember és a világ legmélyebb valóságát közelíti meg. Ezért nagyon értékes utat jelentenek a hit horizontján is, ahol az emberi lét és történelem megtalálja teljes jelentését.”
A gyulafehérvári főpásztor kiemelte: a Krisztustól rábízott üzenet továbbadásához az Egyháznak szüksége van a művészetre. Az Egyháznak ugyanis a szellemi, a láthatatlan valóságot, Isten világát kell fölfoghatóvá, sőt amennyire csak lehet, vonzóvá tennie. Tehát az önmagában kimondhatatlant kell érthető formába öntenie. A művészetnek megvan a képessége, hogy láthatóvá tegye a láthatatlant – jegyezte meg Kovács Gergely.
Isten és az ember kapcsolatában teljesen új korszak kezdődött azzal, hogy Isten beleszületett a világba, megtestesült: Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember – mutatott rá az érsek. „Hét kortárs művész pedig nem kevesebbre vállalkozott, mint megragadni Isten megtestesülésének fölfoghatatlan misztériumát. Szívemből kívánom, hogy ezek a modern szellemiség jegyét hordozó, nem klasszikus ábrázolások hitmegerősítő vagy épp hitébresztő módon vezessék el a látogatók lelkét a megtestesülő Teremtőhöz” – zárta kiállításmegnyitó beszédét Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.
A megnyitón részletek hangzottak el az 1999-ben Székelyudvarhelyen alakult, de ma már budapesti székhelyű, instrumentális zenét játszó, több hanglemezt és világszerte számos fellépést maga mögött tudó Monyo Project együttes erre az alkalomra írt, Krisztus születésének misztériuma című zeneművéből.
A kiállítást Kiss Beatrix tervezte és rendezte, megálmodója és kreatív szerkesztője Matúz Gábor. A művészeti tanácsadó testület tagjai: Farkas Veronika (Szlovákia), Petró György (Magyarország), Sándor Laura (Szerbia) és Vécsi Nagy Zoltán (Románia). A tárlat magyar és angol nyelvű katalógusának mottója: „Azoknak, akik hisznek. Azoknak, akik nem hisznek. Azoknak, akik szeretnek. Azoknak, akik gyűlölnek. Mindenkinek, akik szeretetre vágynak.” A kiadványban Sándor Laura műkritikus elemzésében ezt olvashatjuk (részletek): „Mindegyik művész értelmezésében közös a világ rendjének keresése, az éginek és a földinek az összekapcsolása, a megváltás ígérete és az igazság felfedése, továbbá a párhuzam Krisztus és az ember, valamint Jézus születése és az ember teremtése között. Mindegyik mű egy szimbolikus kápolna, amelynek terén keresztül ténylegesen összekapcsolódik a reális és a műben ábrázolt transzcendens valóság. A kápolnát a művész építette, a néző pedig betekinthet, betérhet oda.”
A művészek és a művek
Baraté Ágnes (Németország)
„Ösztönszerűen megtalált valamit az alkotásban, ami felnőttként is ugyanolyan izgalommal tölti el, mint amikor gyermekkorában régi könyvek lapjait, testvérét vagy környezetét rajzolta. Akkor még az állatok és a természet szeretete motiválta. Ma is figurális kompozíciókkal foglalkozik. Egyéni érzelmi reflexiókon átszűrve jeleníti meg a reális valóságot. Festményei expresszívek, olykor gesztusszerűek. Az utóbbi időben előszeretettel komponálja figuráit szürreális képsíkokba is. A környezet tapasztalásait leginkább sajátos színpalettájával képes művészivé varázsolni. Fő témái és motívumai az egyéni elszigeteltség, a közösség, a család és ezek egymás közötti, illetve társadalmi viszonyulásai” (forrás: a tárlat katalógusa).
A Magyarság Háza Galériában, Krisztus születésének misztériuma című, 3×2 méteres olajfestménye előtt ünnepélyes keretek között vette át 2023. december 15-én az idei Magyarság Háza-díjat a kárpátaljai születésű, Drezdában élő Baraté Ágnes festőművész. A díjazottat Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója laudálta, az eseményen annak közreműködőjeként az Erdélyből érkezett Classical Singers vendégszerepelt.
A 2021-ben tízéves Magyarság Háza a jubileum alkalmából hozta létre az intézményről elnevezett Magyarság Háza-díjat. Az elismerésre azok lehetnek jogosultak, akik a Magyarság Háza partnereiként a 2011 óta eltelt időszakban bármikor alkotói, szerzői, előadói minőségükben kiemelkedő módon járultak hozzá a Magyarság Háza kulturális célkitűzéseinek, programjainak megvalósításához. A díjat csak magánszemély kaphatja meg, kizárólag egy alkalommal. Az ünnepélyes díjátadó gálára mindig Advent idején kerül sor.
Az eddigi díjazottak: Écsi Gyöngyi mesemondó, énekes, református lelkész (Felvidék, Szlovákia), Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium megalkotója (Erdély, Románia), Gazsó Orsolya filmkészítő (Vajdaság, Szerbia), Gál Tamás színész, színházigazgató (Felvidék, Szlovákia), Ivaskovics József verséneklő (Kárpátalja, Ukrajna), Kovács Koppány rockzenész, Rómeó Vérzik (Felvidék, Szlovákia), Leidemann Szilvia karnagy, csembalóművész, zenekutató (Argentína), Németh Csaba tanár (Magyarország), Pál Péter színész, énekes, költő, zeneszerző (Muravidék, Szlovénia), Petrás Mária keramikusművész, népdalénekes (Moldva, Románia), Ruzsicska Ilonka mesemondó, óvónő (Drávaszög, Horvátország).
Gagyi Botond (Románia)
„Témái hétköznapi pillanatok, amelyeket az átlagos ember él meg. Olyan mikrotörténetek, amelyekkel az interneten keresztül mindannyian találkozunk. Képalkotási módja egyszerre építő és destruktív modorú. Az eredetileg digitális forrású kép mint inspirációs forrás az alkotófolyamat végére teljesen elidegenedik alapvető valójától és egy általa kialakított új vizuális struktúra részévé válik. Az így egymás mellé kerülő kompozíciós elemek és szimbólumok mintha a régi valójukat keresnék és feszültséget generálnak a képtérben” (forrás: a tárlat katalógusa).
Herman László (Szlovénia)
„Képzőművészeti kísérletezései széles témarendszert és motívumkincset ölelnek fel, ugyanis foglalkozott már ólomüveg készítéssel, karikatúrával és könyvillusztrációval is. Ikonikus témái a tudományos-technikai forradalom és a kissebségi létezés okozta kilátástalanság, az egyre elidegenedő, globalizációs világ, a veszélyeztetett élővilág és a tömeggyártás negatív hangulatképeit dolgozzák fel. Tehát az emberi helytállás nélküli magányos harcot” (forrás: a tárlat katalógusa).
Kalitics Erika (Ukrajna)
„Fontos számára a szabadban festés adta motiváció és művészi gondolkodás. Kezdeti motívumvilága régi tárgyakat, természeti környezetből vett elemek, állatok ábrázolását foglalta magába. Korán ráérzett a dekoratív részletek és a minimalista szemléletű felületek közötti harmóniára. Azóta is a síkok, foltok és vonalak közötti egyensúlyt keresi, ezeket egyszerűsíti. Széles, olykor markáns színpalettát használ, ám számára nem a színvilág a legfontosabb, sokkal inkább a frappáns kompozíció vagy egy érdekes sziluett. Ahogyan a képi elemeket szobrász vagy építész módjára egymás mellé helyezi, azok természetes harmóniát árasztanak. Képei többnyire szűkteres látképek, amelyek különböző figurákat vonultatnak fel” (forrás: a tárlat katalógusa).
Kovács Pécskai Emese, Szerbia
„Figurális alkotásaihoz sokat merít a természetből. Növények és tájak részleteit ábrázolókompozíciói különös, emelkedett hangulatról tanúskodnak. Az impresszionistákhoz hasonlóan megengedi a fénynek, hogy átértelmezze a reálisnak gondolt látványt, ahogyan különös, egyéni ecsetkezelésével megrezgeti a képtér levegőjét. A domináns megközelítés emberalakjai esetében is a fény és a színek játéka, alapvető viszonya, spirituális élménnyé varázsolva a festményeket. Néha kitérőt tesz az absztrakt irányába is. Figura nélküli képein elfolyó, szétterülő színfelhőket alakít ki, amelyeken egyrészt játékos jelleggel a festőtechnika adta lehetőségeket feszegeti és különféle, részletes textúravilágokba ereszkedik, másrészt kísérletet tesz a megfoghatatlan dimenziók ábrázolására. Színpalettája erőteljes, fénytől telített” (forrás: a tárlat katalógusa).
Pesti Emma, Szerbia
„Festésmódjának egyik alappillére a megtervezett, irányított véletlenszerűség, az esetlegesnek ható gesztusok tudatos elhelyezése a vásznon kompozíciós szempontok alapján. Keresi a harmóniát konstruktív és expresszív között, a lendületes ecsetvonások és csurgatások zajában egy-egy mértani forma használatával elcsendesíti a káoszt, így egyensúly jön létre: nyugalom a nyughatatlanságban” (forrás: a tárlat katalógusa).
Szabó Márta, Szlovákia
„Két fő motívuma a kezek és a szemek. Mindkettő olyan forma, amely alkalmas arra, hogy szavak nélkül is érzelmeket közvetítsen. Könnyen elérhető, előrántható a legmélyebb zsebből. Olyan dolgok, amelyeket egy művészet szakos ezerszer megrajzolt, mélyrehatóan vizsgált. Bevált receptet követnek. Nincs a képekben semmi innovatív formai bravúr, a képek inkább csöndes töprengések. Élmények, emlékek, belső események, visszatérő álmok képekké formálásának kísérletei, és az unalomig ismételt ujjgyakorlatok újrahasznosításai. Művészi technikáját tekintve a szintetikus akrilfesték és a természetes szénrétegek ellentétének kiépítésére helyezi a hangsúlyt” (forrás: a tárlat katalógusa).
A Krisztus születésének misztériumát feldolgozó festmények 2024. február 25-ig tekinthetők meg a Magyarság Háza Galériában hétfőtől csütörtökig 12 és 16 óra, pénteken, szombaton és vasárnap 14 és 18 óra között. A belépés díjtalan. December 24-én, 25-én, 26-án és 31-én a Galéria zárva lesz.
Az ünnepélyes megnyitó végén Csibi Krisztina igazgató elmondta, hogy a mostani tárlat a Krisztus-kiállítás sorozat első része. 2024. március 8-án, nagyböjt időszakában ugyanis megnyílik a második rész a Megváltó feltámadásának misztériuma köré csoportosított, ugyancsak újonnan megalkotandó művekkel.
Varga Gabriella
Képek: Magyarság Háza Baráti Kör
