Menü Bezárás

Augusztus 28.: Szent Ágoston

Szinte minden gyermekközösségben, óvodában, iskolában van egy-két „fekete bárány”, akik nem fogadnak szót, mindig a csibészségen törik a fejüket, és gyakran kivívják nevelőik, tanáraik rosszallását. Ez nem feltétlenül mutatkozik meg az év végi bizonyítványban: van olyan diák, akit éles ésszel áldott meg a Jóisten, könnyen magába szívja a tudást, a tananyagot, ám a magatartásával már akadnak gondok. A legnagyobb fájdalmat ilyen esetben nem is a pedagógusok élik át, hanem a nebuló szülei, hiszen úgy gondolhatják, hogy gyermekük élete rossz irányba halad. „Mi lesz ebből a gyerekből? – halljuk sokszor az elkeseredett édesanyák sóhajtását. – Itt már csak az ima segíthet…”

Sandro Botticelli Szent Ágoston című festménye

Sok-sok évszázaddal ezelőtt, az ókor végén hasonló gondolatok járhattak egy mélyen hívő keresztény édesanya fejében, ahogy látta felnövekvő fia magaviseletét. Az ifjú gyermek ugyan könnyen és jól tanult, ám igencsak temperamentumos természete könnyelműséggel, fegyelmezetlenséggel párosult. „Mentségére” szól, hogy ezeket a rossz tulajdonságokat volt kitől örökölnie: apja nem volt keresztény (csak halála előtt keresztelkedett meg), féktelen természetével sok bánatot okozott feleségének. Ahogy az ifjú növekedett, az életútja az addigiak szerint haladt tovább. Kiemelkedő képességeinek köszönthetően egyre műveltebb, olvasottabb, nagy tudású tanár és szónok lett a világ akkori egyik központjában, Karthágóban, életvitele azonban továbbra is szöges ellentéte volt annak, amit édesanyja óhajtott volna neki. Mértéktelen életet élt, házasságon kívüli kapcsolatából fia született, keresztényellenes csoportokkal került kapcsolatba. Karrierje gyorsan ívelt felfelé, eljutott a Római Birodalom virágzó városáig, Milánóig. Itt egyre többet hallotta a keresztény püspök, Ambrus prédikációit, amelyekből sugárzott az evangélium igaz szeretete. Fokozatosan bizonytalanodott el addigi életével kapcsolatban s egyre közelebb került a Jóistenhez. Egy látomás hatására aztán végérvényesen megtért és mélyen hívő keresztényként tért vissza szülőföldjére. Az észak-afrikai Hippo város püspöke lett.

Szent Ágoston – hiszen róla szól a történet – utolsóból első lett, édesanyjával, Mónikával együtt a szentek között tiszteljük. E hónapban, augusztus utolsó napjaiban ünnepli őket Egyházunk. Életük arra is példa, hogy az anyai imádság mindig utat talál a Jóistenhez.

Kovács Péter


Ez a tartalom az Együtt a nyelvhazában című programunkhoz kapcsolódik, amelynek részeként 2022-ben minden hónapban közzéteszünk honlapunkon három, a Gyermekeknek rovatunkban megjelent, adott hónaphoz kapcsolódó ismeretterjesztő írást. A programot a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.