Menü Bezárás

November 30.: Szent András

Sokféle jellel találkozhatunk a mindennapjaink során. Az óvodában minden kisgyermeknek saját jele van: labda, autó, virág, házikó… A tanulási folyamat része, hogy szép lassan megismerik egymás jelét és nevét. Néhány hét elteltével már mindenki tudja, hogy a labda Zolié, az autó Misié, a virág Julié, a házikó Annáé. A felnőttek világában sincs ez másként. Minden nagy áruházláncnak megvan a saját, jellegzetes emblémája, amire elég ránéznünk, és már tudjuk, hogy milyen üzletről van szó. Ha figyeljük a forgalmas utakat, elég megpillantani az autók orrán lévő jelet, máris tudjuk, milyen márkájú a jármű. S ha már autózás: csak az kaphat jogosítványt, aki pontosan, hibátlanul ismeri a közlekedési táblákat, jeleket. Ha például a gépkocsinkkal haladva meglátunk egy nagy, X alakú, piros-fehér színű táblát, az azt jelzi, hogy vasúti átjáróhoz közelítünk. Ennek a táblának az alakja az úgynevezett András-kereszt. Vajon honnan kapta ezt az elnevezést?

„Jöjjetek utánam, én emberhalásszá teszlek titeket!” – Jézus ezekkel a szavakkal hívta el az első tanítványokat a Galileai-tónál. Simon és testvére, András voltak azok, akik halászhajójukat, hálóikat otthagyva követték Jézust. Simon (Péter, a kőszikla) életéről sokat tudunk a Szentírásból, azonban András kicsit „eltűnik a szemünk elől”. A hagyomány szerint apostoltársaihoz hasonlóan később ő is nagy útra, misszióba indult, hogy távoli, pogány népek körében hirdesse az evangéliumot. Így jutott el Örményországba, a Fekete-tenger partvidékére, és Görögországba is. Nemcsak a nagy térítő utazások, hanem az üldöztetés is közös osztályrészük volt az apostoloknak. Így történt ez András esetében is, akit görög földön a Római Birodalom helytartója elé hurcoltak azzal a váddal, hogy az embereket „egy babonás szektába csábítja”. A római helytartó először börtönbe záratta, de az apostol ott sem tört meg, mindvégig szilárdan kitartott hite mellett. Végül keresztre feszítették, így vértanúként találkozhatott újra a mennyben Mesterével.

A hagyomány szerint Andrást „X” alakú keresztre feszítették fel, innen ered tehát a mai „András-kereszt” elnevezés. E hónap legvégén, november 30-án emlékezünk Szent András apostolra. Imádkozzunk hozzá bizalommal – akár olyankor is, amikor meglátjuk az út mentén a piros-fehér András-keresztet és egy veszélyes vasúti átkelőhöz közelítünk!

Kovács Péter


Ez a tartalom az Együtt a nyelvhazában című programunkhoz kapcsolódik, amelynek részeként 2022-ben minden hónapban közzéteszünk honlapunkon három, a Gyermekeknek rovatunkban megjelent, adott hónaphoz kapcsolódó ismeretterjesztő írást. A programot a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük