Isten, haza, család: támasz és erőforrás (VI. rész)
Istenünk, hazánk és családunk: mennyi mindent magában rejt ez a három fogalom! Hitünket, reményünket, szeretetünket. Örömünket, aggodalmunkat, vigaszunkat. Álmainkat, vágyainkat, tetteinket. Egzisztenciánkat, biztonságunkat, egészségünket. Szeretteinket, közösségeinket, népünket. De vajon mit jelent önmagában a haza? A szülőföldünket? A lakóállamunkat? Az otthonunkat, ahová nap mint nap hazamegyünk? Vagy az Örök Hazát, ahová mindannyian készülünk? És ha valaki az élete folyamán egynél több országban él, az mit ért a földi haza fogalma alatt? Az Isten, haza, család hármas egységének jelentése és jelentősége volt a jubiláló Csíksomlyó Magazin idei., 20. számának központi témája, és erről kérdeztük mi is a világ két kontinensének hat országában élő tizenhét honfitársunkat. Igen-igen kifejező válaszaik az Augsburgban élő Neusser Erzsébet feleletében sűrűsödnek össze: „Ahol az irgalmas, szerető Isten és a családom van, ott van a hazám.” Az összeállítást Varga Gabriella és Orcskai Marianna, az augsburgi Szent László Magyar Katolikus Misszió Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjasa készítette 2024 tavaszán. A Csíksomlyó Magazinban megjelent tizenöt, valamint a Szent Kereszt Ökumenikus Magazinban napvilágot látott két, összesen tehát tizenhét választ sorozatban, egyenként ismertetjük. A hatodik részben egy háromdiplomás pedagógus és többkötetes író, Balogh Petres Judith szavait idézzük, aki élete nagy részét Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban élte le, néhány évvel ezelőtt pedig hazaköltözött Magyarországra. Jelenleg Veszprémben él.
Útban hazafelé
Istentől kaptam az erőmet, hát ameddig tart, addig bevetem. Aztán hazamegyek, hiszen az utam odatart. Minden egyes napért hálás vagyok, mert még sok dolgom van, és örülök, hogy ezt számon tartják odafent, és besegítenek, hogy mindezt el is végezhessem.
Amióta a világ megrendült a hagyományos értékek elvesztésétől, azóta egyre gyakrabban halljuk a prédikációkban, hogy minden hívőnek kötelessége a hite mellett kiállni tettekben, viselkedésben, gondolkodásban, kötelességünk a keresztény kultúrát bizonyítani, terjeszteni, evangelizálni. Nos megírtam egy kétkötetes könyvet, amely éppen ezeket a célokat szolgálja. Egy botladozó, gyarló asszony gondolatait tartalmazza, aki nem a kolostorok megszentelt csendjében követi az Urat, hanem az élet nem éppen könnyű hétköznapjaiban. A könyv pedig azoknak szól, akik marginális katolikusok, nem tagadók, de nem eléggé szilárdak a vallás dolgában, amolyan hit határain tántorgók. A könyvem címét: Útban hazafelé – Két kontinensen keresztül, sokan úgy értelmezték, hogy a történet a Magyarországra való hazatérésemről szól. Én azonban Magyarországot is csak egy állomásnak tekintem, a hazát pedig a halálom után fogom elérni, akkor fogok valóban megérkezni. Ebben hiszek, mert olyan mondta, akinek a szava maga az örökkévaló Igazság.
Balogh Petres Judith, USA/Németország/Magyarország
Forrás: Szent Kereszt Ökumenikus Magazin, 2024/2. szám