Menü Bezárás

Puss Sándor SJ: A nyár kellős közepén

Strandok, tengerpartok tele vannak ilyenkor nőkkel, férfiakkal, gyerekekkel – aztán az iskolaév kezdetén meg néhol még a gyóntatószékek vannak tele bűnös fiatalokkal. Mást se hallani, mint „szemérmetlent néztem…, láttam stb. (pedig nudista strandot se kell hozzá keresni). Ezért már most szólni kellene, amíg nem késő: nem jó, ha az ember prűd, de az sem, ha lelkiismerete túl laza – sugallta ezt már Liguori Szent Alfonz is, akit épp augusztus elsején ünneplünk. Az előző nap – tehát a nyári vakáció kellős közepén pedig Loyolai Szent Ignácot – a jezsuitákat, akik ugyancsak sokat tettek a lelkiismereti szabadságért ezen a téren is.

A felvidéki teológusoknál maradva, a jezsuitáknál tanult Prohászka Ottokár. 1873augusztus 4-én felvételt nyert az esztergomi kisszeminárium tagjai közé. Előzőleg 1869-től két éven át a Nyitrai Piarista Gimnáziumot látogatta. Két év után otthagyta Nyitrát, hogy a kalocsai jezsuita gimnáziumba járhasson. Itt határozta el, hogy szerzetes lesz, bár családja korainak tartotta az elhatározást. Apja azt tanácsolta neki, hogy ha valóban pap akar lenni, legyen inkább egyházmegyés pap. Rómában a jezsuitáknál szerezte meg teljes végzettségét, s bizonnyal józan látását is a „nőket illetően”. Épp tőle sokat okulhatnának a strandoló fiatalok (idősek), szó szerint ezt olvashatjuk:

A sorban ide kívánkozik Bús Jakab SJ, aki 1891-ben Nagyszombatban lépett a Jézus Társaságába (jezsuiták). 1892/1893-ban Pozsonyban bölcseletet tanult. Lelkitükrének 18. kiadásában ezt olvashatjuk: a gondolat, nézés, hallás, olvasás, tisztességes tánc stb. még magában ugyan nem bűn (nem képez szemérmetlen cselekedetet), de ha szemérmetlen gerjedelmeket, vágyakat ébreszt fel benned, akkor többé-kevésbé tilos… (48. old.). Ebből is látszik tehát, hogy nem elsősorban a szemeinket, hanem a vágyainkat kell tudni uralni, megzabolázni (nem csupán a szemünket lesütni). Volt novicmesterünk szokta mondani: ha lesütött szemmel jársz az utcán, csak annyit érsz el, hogy nekimész egy villanypóznának, vagy annak a nőnek, aki alatta áll…

A nőkről való felfogás terén vitathatatlan, hogy a jezsuita teológusok élen járnak. Telhard de Chardin SJ mellett most Hans Rottert SJ-t szeretném még megemlíteni. 1977-ben kezdett publikálni, akkor, amikor nálunk még a nőkről ugyancsak szocialista felfogás élt. Az az évi nők lapja címoldalán ilyen az ideális nő (?):

Szerencsére ez is elmúlt. Tíz évvel később sajnos a másik végletbe estünk, a nőben nem a munkaerőt, hanem az érosz erejét láttatjuk. 1987 után egyre több heti- és havilap címoldala kínálgatta a nők bájait, testének Isten-adta vonalait… Az említett német teológus, Hans Rotter SJ egyre többet írt a szexualitás helyes felfogásáról, annak mederben tartásáról. Könyveit először csak Csehországból ismerhettük meg, a Višegrad kiadó jóvoltából – okozott is kellő felháborodást Szlovákia laikus teológusai között:

Egyes „erkölcsös” könyvterjesztők online még ma is csak így merik publikálni… pedig az eredeti adja csak vissza a művészi alkotás egyediségét (Amedeo Modigliani, 1917). Anselm Grün OSB az életöröm új spiritualitását látja meg a szépségben – ezzel a címmel jelent meg az Új Ember kiadó gondozásában figyelemre méltó tanulmánya. Tudatában vagyok, hogy az emberek ma ritkábban olvasnak könyveket, mégis merem ajánlani – mindig is állítottam, lelkiismereted szempontjából a legfontosabb információkat online nem találod meg, a forrást kézbe kell venned.

Ebből a szempontból nagy öröm számomra, hogy magyar állami segítséggel, a Bethlen Gábor Alap támogatásával sikerült végre Felvidéken megépítenünk egy olyan „könyvtárat”, ahol végre minden egy helyen megtalálható, ami nőket, szépségüket, lelkiségtörténetüket illeti. A fiatal asszony, Szent Corona vértanúnak szentelt háromszintes „kápolna” most augusztusban kerül tető alá. Magam is meglepődtem, hogy már a napokban Németországból jelentkeztek érdeklődők – merthogy hallottak róla. A múlt hónapban jártak itt erdélyi, magyarországi vendégek is… Aki Esztergomban jár, ne kerülje el Köbölkút nevű falucskát (17 km). Szent István király épp 1000 éve rendelte el, hogy itt Kőböl-kutat kell építeni. Az akkor megépült, ez itt pedig most 2022-be, könyvtár, kútforrás lelki felüdülésre.

Puss Sándor SJ

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.