A jezsuiták a rendbe való végleges elkötelezettségük alkalmából (ami 10-15 év) megírják a végrendeletüket, lemondva az aktuális vagy az esetleges jövendőbeli vagyonukról is.
Paradox helyzet akkor alakul ki, amikor olyan értékek birtokába jut a szerzetes, amit rendtársai értéktelennek tartanak. Ennek vagyok szenvedő alanya idén kerek negyven éve.
Most, hogy elértem a nyugdíjkorhatárt, ideje magam körül is rendet tennem. Ingóságaimat is RENDBE tenni – magyar könyveimet ráhagyni az arra illetékesekre.
Teszem ezt azok után, hogy nem egy feledésre ítélt magyar könyvtárat sikerült megmentenem, ahogy erről már többször is írtam az Életünk hasábjain (legutóbb: https://www.eletunk.net/essze-jegyzet/remenyik-sandor-ha-most-irna-avagy-ne-hagyjatok-a-konyveket-a-konyveket-es-a-konyvtarat/ és 2024. márciusi szám, 4. oldal).
Az ősi Garamszentbenedek könyvtára helyet biztosít a legértékesebb, a nők hivatástörténetével, az esetleges „pappá – diakónussá” szentelésükkel kapcsolatos jelenlegi leggazdagabb szakirodalomnak. Az érdeklődők ott kutathatnak – ideiglenes „hagyatékomra” hivatkozva (https://kirandulastippek.hu/kozep-szlovakia/garamszentbenedek-bences-templom).
Minden, ami a házassággal, családdal kapcsolatos, Tallóson található (reméljük a kastélyban kap méltó helyet) (A tallósi kastély – majd az első magyarországi állami gyermekotthon).
Bízom benne, hogy szülőfalum Szent Jakab Polgári társulása gondozására bízhatom a helyi magyarság történetére vonatkozó könyvcsemegéket.
A negyven év alatt több olyan festményhez is hozzájutottam, amit értéktelennek tartva templomokból eltávolítottak – ezeket az egyházgellei Szent László magán-kápolnába helyezem el „örök nyugalomra”. Teszem ezt annál is inkább, mert itt a közelben született a feledésbe merült negyedik kassai vértanú, Dóczy András, Kassa akkori várkapitánya.
Szenvedélybetegségek – szakirodalma: Köbölkúton a Corona-járvány ideje alatt készült el a Szent Corona fogadalmi kápolna. Azóta itt őrzöm a szenvedélybetegek tragikus képgalériáját, a velük kapcsolatos szakirodalmat.
Andódon épült meg a KIK Múzeum – itt található minden rólunk, aKIK-ről az 1950 utáni „földalatti” egyházban alig akad érdemleges tárgyi bizonyíték.
Az illegalitásban élő kisközösségekkel kapcsolatos hozzáférhető szakirodalom itt gyűlik továbbra is – ez a Puss család örökös hagyatéka marad.
