Menü Bezárás

„Hol Mária, ott égi jutalom” – Megjelent Kovács Nóri Boldogasszony köpenyén című CD-trilógiája

Kovács Nóri a Kárpát-medencei gyűjtései és kutatásai során tekintélyes mennyiségű népiima-, archaikus és történelmi szöveg-, dallam-, népmese- és egyháziének-kincsre talált, ezért – ahogy arról tavasszal mi is hírt adtunk – elég hamar körvonalazódott, hogy nem szimplaalbumon jelenteti meg a Szűzanya történetét és kapcsolatát a magyarsággal. A végeredmény szerint 47 dalban, 20 zenész közreműködésével, bő 170 percben CD-trilógián énekli el Babba Mária-kultuszunkat és -tiszteletünket. Az előadóművésszel a Boldogasszony köpenyén című lemez napokbeli megjelenése után beszélgettünk.

– Még mielőtt a Boldogasszonyról kezdenénk szűkebb és tágabb értelemben beszélgetni, szóljunk arról, hogy Helmuth Burchhardt Érmet vettél át 2020. november 13-án a fóti Károlyi István Gyermekközpont vezetőitől. Kerülhetett volna ennél szebb ajándék a karácsonyfád alá, mint az új albumtrilógia és mellette ez a kitüntetés?

– Ebben is a Szűzanya közbenjárását vélem felfedezni. A fóti Károlyi István Gyermekközpont Jószolgálati Követeként immár négy éve igyekszem segíteni az intézményben folyó munkát, és most a gyermekvédelem területén tevékenykedő német professzorról, az egykori Fóti Gyermekváros nagy patrónusáról, Helmuth Burchhardt-ról elnevezett Érem átadásával a központ vezetői igen nagy meglepetést és örömet szereztek nekem.

Kádas István igazgató laudációja: „A Károlyi István Gyermekközpont Jószolgálati Követe példamutatásával, személyes intelligenciájával, fogékony, empatikus személyiségével segíti, hogy Gyermekközpontunk tevékenységét, törekvéseit széles körben megismerjék. Rendszeresen megjelenik az intézmény jelentősebb rendezvényein, a Gyermekközpont feladatainak, szükségleteinek hiteles közvetítésével pozitív szemléletformáló hatást gyakorol a közgondolkodásra. Kovács Nóri művésznő először alig négy éve sétált be a Károlyi István Gyermekközpont kapuján és egyszerűen csak énekelt nekünk, jó kedvre derített, hitet adott nekünk. S ezt követően újra és újra, hol ekkor, hol akkor. Tiszta szívből, önzetlenül. Előadásain, klubjában rendszeresen vendégül látta az ellátottakat, munkatársakat. Előadói munkája során nem feledkezik meg a Gyermekközpontról, az itt élő gyermekekről, jó hírünket keltve felhívja ránk az emberek figyelmét. A Károlyi István Gyermekközpont elismerését fejezi ki példamutató tevékenységéért, kiemelkedő önzetlenségéért. A Károlyi István Gyermekközpont 63. születésnapja alkalmából a Helmuth Burchhardt Érem átadásával ismeri el Kovács Nóri kiemelkedő tevékenységét, az intézmény pedagógiai szellemiségének támogatását, az itt ellátott gyermekek és fiatal felnőttek érdekében is végzett önzetlen, kiemelkedő és példaértékű segítőmunkáját.”

Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!

– A Boldogasszonyról bármilyen alkotást létrehozni véleményem szerint az tud, akit mély, bensőséges kapcsolat fűz hozzá. Te mikor kerültél közel a Szűzanyához és hogyan érezted-érzed jelenlétét az életedben? Vannak-e konkrét találkozásélményeid Vele?

– Két évvel ezelőtt, 2018-ban zarándokúton jártam Dél-Franciaországban, akkor jutottam el Lourdes-ba. A Miasszonyunk-bazilikában az oltár fölött megláttam Szűz Máriát ölelőre tárt karjaival. Mosolygott és víztiszta szeméből sugárzott a remény és a szeretet. Földbe gyökerezett a lábam. Ültem a padban, az idő megállt, folytak a könnyeim és végtelen nyugalom szállt meg. Boldogasszonyunk szó szerint megérintette a lelkemet, és azt mondta, Fia szavaival: „Ne félj, csak higgy!” Aztán hosszan „beszélgettünk” és én minden kérdésemre választ kaptam. Akkor vált világossá számomra, hogy ezt a lemezt meg kell írnom. A címadó dal, a Boldogasszony köpenyén ezt a felejthetetlen találkozásunkat írja le. A megerősítés pedig már itthon érkezett. Röviddel a lelkiélmény után Budapesten a 6-os villamosról egyszer csak egy templom homlokzatán egy óriási molinón ezt láttam kiírva: „Ne félj, csak higgy!”

Természetesen keresztény emberként és nőként mindig is közel állt hozzám Szűzanyánk, de valahogy sosem tudtam igazán kapcsolatba lépni vele, nem tudott megnyílni felé a szívem. Évekkel ezelőtt egy katolikus pap barátom meg is említette, hogy nekem még dolgom lesz Szűz Máriával, de látja a lelkemben, hogy egyelőre még csak keresem Őt. Amióta megtaláltam, azóta mindennap találkozom vele. A telefonom nyitóképernyőjére azt a fotót töltöttem fel, amikor Vele voltam a Lourdes-i templomban. Akárhányszor rápillantok, mindig nyugalom, remény árad a tekintetéből. Érzem, hogy velem van, hogy felemel, hogy vigyáz rám, hogy segít, vigasztal, támogat és erősít: „Ne félj, csak higgy!”

– A CD megjelenését hírül adó bejegyzésedben azt írtad, „köszönöm Boldogasszonyunknak, hogy megszólított, hogy fogta a kezemet az alkotás útján, hogy vezette tollamat a papíron, ujjamat a billentyűkön, a borító megfestésénél pedig az ecsetemet”. Hogyan, miben mutatkozott meg az, hogy fogta a kezedet?

– Az egész alkotófolyamatban végig éreztem a jelenlétét és a rám figyelő, szeretetteljes tekintetét. Sőt azt megelőzően a felkészülésben is. Rengeteg olyan könyvvel, verssel, énekkel, írással találkoztam, amit csak Ő adhatott a kezembe. Csodálatos emberekkel találkoztam, akiket Ő küldött. A lelki elcsendesedés, belső figyelem megteremtésében is Ő segített. Az alkotásban és a kiadás folyamatában is fogta és azóta is fogja a kezemet. Ez óriási biztonságérzetet ad nekem.

Nagyon sok kutatómunka előzte meg ennek az anyagnak az összeállítását. Két éve vetettem bele magam a kutatásba és ez alatt csodák történtek velem.

Vásárhelyi András papköltő 1508-ban írt versét dolgoztam fel, és mivel nem találtam hozzá dallamot, egy régi moldvai csángó esti ima dallamára ültettem rá. Nagyon szépen rásimult, mintha csak a párja lenne. Amikor a lemez végső simításait végeztem, ismét rábukkantam a versre, immár a dallamával együtt. Kicsit megijedtem, hogy újra fel kell vennünk a dalt, hiszen természetes, hogy megtanulom az eredeti dallamával és ismét feldolgozom. És akkor ért a meglepetés: amint elkezdtem olvasni a régi kottát, pontosan ugyanaz a dallam rajzolódott ki, amit én ösztönösen ráillesztettem a versre. A fényes nap immár lenyugodott archaikus népi énekünk volt a középkori vers dallama. Nemhogy nem kellett újra feldolgoznom, óriási csodaként éltem meg, hogy lám, Boldogasszonyunk a tenyerén hordoz.

Egy másik dal kapcsán Gyertyaszentelő Boldogasszonyunkhoz kapcsolódó dalt kerestem. A világhálón találtam egy hivatkozást, miszerint az 1600-as években kiadott Cantus Catholiciban található egy dal, az Egeknek fényes villámja, ami erről szól. Hosszas kutatás után sajnos csak a szöveget találtam meg. Már néprajzkutató, egyháztörténész barátaimat is megkerestem, sőt Harangozó Imre néprajzkutató barátom a gyimesközéploki pap bácsit is megkérdezte, de senki nem ismerte a dallamát. Nem adtam fel, és kéthétnyi könyvtárban, interneten keresgélés után rátaláltam egy eredeti, fotózott, de nagyon töredékes, azaz oldalhiányos Cantus Catholici példányra. Szinte remegtem az izgalomtól, hogy vajon azok a lapok megvannak-e… És igen, megvoltak! Az előtte lévő és az utána következő oldalak közül nagyon sok hiányzott, de az a két lap, ami nekem kellett, megvolt! Már csak a dallamot kellett megfejtenem, ami megint csak kihívás volt, hiszen a középkori, kézzel írott kottában más zenei kulcsot és kottajegyeket használtak, mint ma, de előszedve minden zenei tudásomat, leporolva a főiskolán szerzett ismereteimet, végül felcsendült a dallam, a lemezre pedig korhűen, kobozkísérettel került fel.

– Amikor a tavaszi karantén ideje alatt beszélgettünk, azt mondtad, hogy a koncertek elmaradása felgyorsította a Boldogasszony köpenyén album dalainak az írását, a napokban pedig a tripla-CD meg is jelent. Az életben mindig minden terved úgy sikerül, ahogyan elképzeled? Mi ennek a titka?

– Ha valami igazán érdekel, akkor arra nagyon sok időt fordítok. Ez az album is szimplaalbumnak indult, de ahogy nőtt az ismeretanyag, a feldolgozott téma, úgy dagadt duplaalbummá ez év tavaszára a Boldogasszony köpenyén. Aztán jött a pandémia, ami mindannyiunk életét felforgatta, sok álmomról, tervemről le kellett mondanom nekem is – átmenetileg. Viszont nagyon sok időm felszabadult, ami máskor, évi 100-120 koncert esetén elképzelhetetlen. Adódott idő az elcsendesedésre, az alkotásra, és ahogy egyre jobban belelendültem, egyre több ötletem született: még ezt is szeretném feldolgozni, még azt a zenészt is szeretném meghívni… és karácsonyra mindenképpen meg akartam az albumot jelentetni. Ebben a nehéz helyzetben, amikor családok szakadnak szét, munkahelyek szűnnek meg, az emberek fizikai és lelki értelemben is bezárkóznak, elharapódzik a türelmetlenség, a zaklatottság, kell valami megnyugvás-, reményforrás, fénysugár, üzenet. A „Ne félj, csak higgy!” most különösen is értelmet nyert. Ezt az üzenetet adom tovább az albumokon. Ezért kellett ennek idén megjelennie. Már a munkálatok vége felé jártunk, már a borítóterv is körvonalazódott, amikor felmerült a gyanúm, hogy ez az anyag nem fog ráférni két lemezre. És valóban nem fért, a válogatás pedig, hogy ráférjen, fel sem merült. Ha ezt Szűz Mária így sugallta, akkor ez így kerek, így kell maradnia. Végül 40 dalban, 7 versben, 20 segítő zenésztársammal közösen alkottuk meg ezt a 170 percnyi, Boldogasszonyunk életét bemutató zenei anyagot. Nyomdász barátaim segítségével átterveztük a borítót, egy neve elhallgatását kérő önzetlen magánszemély támogatóm anyagi segítségével pedig megtörtént a sokszorosítás.

És hogy az életben mindig minden így sikerül-e? Jó lenne. Édesanyám azt szokta mondani, „Kislányom, te százszor nekimész a falnak, de százegyedszerre áttöröd.” Ilyen vagyok: nagyon elszánt és kitartó. S amikor érzem, hogy fentről támogatnak, akkor a munka öröm.

– Hogyan volt elegendő fél év három CD-nyi szöveg és zene megírására, a dalok hangszerelésére, stúdiófelvételre, a borító megtervezésére és a gyártásra, úgy, hogy nyáron azért egynéhányszor volt alkalmad színpadra is állni?

– Csakis segítséggel és rengeteg előmunkával. Másfél évig gyűjtöttem, kutattam a témában. Néhány gitáros dalt még tavaly sikerült felvennünk az akkor készülő Szabadon albumom stúdióidejében. Aztán jött a karantén. A kezdeti letargia után ez az elhívás segített túllendülni a lelki válságon, örömömet leltem a feladatban, kihívást jelentett, éreztem, hogy újra hasznos vagyok, újra közvetíthetek valamit, újra alkothatok. De ekkor már majdnem egyévnyi munka anyaga várakozott a mappáimban. A nyáron kicsit fellélegezhettem, kimozdulhattam. Volt pár koncertem. Egy előadóművésznek nagyon nehéz a bezártságot megélnie, amikor nem tud közvetlen kapcsolatot teremteni a hallgatóságával, a közönségével. Született pár internetes dal, klip, de az mégsem az igazi. Abban nem látom a közönség tekintetét, nem dobban együtt a szívünk, mint az élő koncerteken. Nagy szomorúságom, hogy nem tudtuk áprilisban megtartani a Szabadon lemez bemutatókoncertjét. Augusztus 20-án viszont sikerült a Balaton-parton, és végre személyesen is érezhettük a közönség szeretetét. Ősszel is megadatott néhány közreműködés-alkalom, például október 23-i megemlékezéseken. Akkor már dolgoztam az albumon is és minden szabadidőmet ennek szenteltem. Ha Boldogasszonyunk és a Jóisten nem állt volna mellettem, nem sikerült volna fél év alatt kerekké formálnom ezt a trilógiát. És hogy mennyire kegyes hozzám a Gondviselés: a vírusjárvány második hulláma alatti zárás előtt fejeztük be a trilógiát. Egyik zenész barátom meg is jegyezte, hogy nagyon hálás lehetek a Feljebbvalóknak, nagyon segítenek engem, hiszen most minden megint korlátozva lesz, már nem tudnék stúdiózni, a zenészek sem tudnának jönni…

– Van-e valamilyen stílusbeli vagy jellegbeli eltérés, ami megkülönbözteti egymástól a három lemezt?

– Az album archaikus népi szövegei ősi hitvilágunkban gyökereznek. Az Ősanya, Boldogasszony anyánk, Babba Mária, keresztény hitünk szerint Szűz Mária élettörténetének a bemutatásához a Szentírásból és papköltők műveiből merítettem. Az első album a világ teremtésével és abban a Világosságot Szülő Boldogasszony megfogantatásával kezdődik, és azzal, hogy nekünk, magyaroknak a mondáink alapján hol van benne a helyünk, mivégre teremttettünk. A világ születésében kibontakozik az életfa, virágba borul és remény sarjai is megjelennek rajta. „Szent Anna szülte Máriát, Mária szülte Szent Fiát, a világ megváltóját.” Ezután következik Mária fiatalkorának története, amikor háromévesen a templomba kerül, az angyalokkal beszélget, csodákat tesz, a szegényeknek osztja ételét és mindeközben felcseperedik. 14 éves, amikor Isten üzenetével érkezik az angyal, hogy az Úr férjet ad számára; ezt pár népi dallam követi az esküvőről, a boldogságról. Majd következik az angyali üdvözlet, amelyből megtudhatjuk Mária áldott állapotát. A lemez bemutatja Szűz Mária és Fia kapcsolatát is, a betlehemi kis Jézus születésétől kezdődően, amikor Mária ringatja őt és altatódalokat énekel neki. Számos népdalunk szól Jézus születéséről, ebből jó néhányat be is emeltem. Az első album az Istenszülő Boldogasszonyunk Fiának énekelt altatódalaival zárul.

A második lemez bemutatja, hogy a fájdalomból is bőven kijutott Szűz Máriának. A Gyertyaszentelő Boldogasszonyunkról szóló könnyed átvezetést követi Jézus bemutatása a templomban, majd egy népmesét feldolgozó dalom a Szent Család Heródes előli meneküléséről, amikor az erdő, a mező, a virágok a lépteiket elrejtik. Azután Jézus szenvedéstörténete következik és hogy mindezt Fájdalmas Boldogasszonyunk hogyan éli meg, hogyan bolyong, keresi elfogott fiát, hogyan sajdul a szíve látva fia kínszenvedését és halálát, hogyan búcsúzik el tőle, hogyan siratja és hogyan vágyik ő is utána a halálba az Ómagyar Mária-siralomban, egyik legrégibb archaikus imádságunkban, amelyet egy hasonlóan régi csángó népballadára ültettem rá. Aztán jön a megbékélés, a feltámadás, majd hosszú élete után Mária elszenderedése és mennybevétele. Megdicsőült Boldogasszonyunknak Szent István felajánlja a Szent Koronát és ezzel együtt az országot. Fontosnak tartottam, hogy régi magyar himnuszunk, a Boldogasszony Anyánk is felkerüljön a lemezre, teljes szöveggel, orgonakísérettel.

Mária életútjának és mennybevételének a bemutatásán túl azt is célul tűztem ki, hogy minél részletesebben megjelenítsem, mi, magyarok milyen szorosan, ezer szállal és mély gyökerekkel kötődünk Boldogasszonyunkhoz, a boldogságos Szűz Máriához. A székelyek Babba Máriája, a celliek Csodatévő Máriája, a Gyula környékiek Nádi Boldogasszonya és Fogolykiváltó Boldogasszonya, Segítő Máriája, népi mondáink Szarvasünője, Tündér Ilona utóképe, egész Magyarország Nagyboldogasszonya, Patróna Hungariaeja mind ugyanaz a személy, Csodatévő, Oltalmazó Szűz Máriánk. A harmadik lemez azt mutatja be, hogy milyen különleges és egyedülálló a viszonyunk vele, hiszen az egyetlen nemzet vagyunk, akinek Szűz Mária a királynője, akinek Szent István az oltalmára bízott és akinek felajánlotta Apostoli Szent Koronánkat. Igazán büszkének kell lennünk rá, hogy Ő a mi Égi Királynőnk. Történelmi, egyházi és népi énekeink mind erről szólnak, Hozzá szólnak. Végül, míg az első lemez elején egy reggeli ima csendül fel, a harmadik lemez végén esti imákat énekelek, imádkozok.

Saját hitbéli meggyőződésemet, lelkem tükrét is megmutatom a hallgatónak, ezért saját dalok és saját feldolgozások is elhangzanak a lemezen. Ezeknek a megírása szintén lélekemelő volt. Révületben, Boldogasszony köpenyén születtek a szövegek és a dallamok. Elhangzanak magyarságot erősítő, keresztény értékeket kidomborító, összetartozásra hangoló saját szerzemények is. A trianoni emlékévben különösen fontos ezt hangsúlyoznunk, hiszen a székszakadt magyarság egységét közös hitvallásunk is táplálja, és Közép-Európában, főleg a V4 országokban a kereszténység megtartásáról, a keresztény kultúra ápolásáról mutatott példa ma kiemelt fontosságú. Az Eucharisztikus Kongresszus kapcsán a katolikus közösség szíve itt dobog Magyarországon jövőre is. Igazán büszkék lehetünk arra, hogy a Megváltót szülő Szűzanya palástja alá fogja keresztény nemzetünket, köpenyén hordozza a magyarokat.

A dalok hangszerelése is igen változatos, hogy a mai, fiatalabb korosztály is könnyebben befogadja, ők is szívesen hallgassák, énekeljék, ugyanakkor szüleik, nagyszüleik is rá tudjanak hangolódni a Boldogasszony köpenyén mondanivalójára. Sok dal egy szál gitárral szólal meg és ösztönöz elcsendesedésre, máskor népi vonós muzsika színesíti vagy éppen buzdít vigasságra. Az orgona mint templomi hangszer is megjelenik és a fiatalságot is szeretné megszólítani a populáris hangszerelésű dalokkal.

Most, amikor egyben meghallgattam a 47 dalt, tudatosult bennem, hogy megint milyen óriási kegyben volt részem, hogy ezek a gondolatok formát önthettek, dalokká állhattak össze.

– Mi a három CD egységes üzenete?

– Az egységes üzenet: „Ne félj, csak higgy” – Bennem! (Szűz Máriában). Tudatosan válogattam nagyon sok műfajból a dallamokat, szövegeket: egyházi imák és énekek, archaikus nyelvemlékek, töredékek, népi imák, népdalok, népmesék és saját szerzemények. Korábbi albumaim kapcsán is azt tapasztaltam, hogy úgy tudok minél több embert megszólítani, ha minél több zenei nyelven szólok hozzájuk. Vannak, akik a népdalokat kedvelik, vannak, akiket inkább a populárisabb dalok érintenek meg. Megint másoknak a keresztény liturgikus énekek dobogtatják meg a szívüket. Valahogy mégis egységbe kellett ezt hozni, hogy ízlésesen sokszínű, mégis egységes zenei és tartalmi élményt nyújtsak. Bennem már nagyon régóta szimbiózisban élnek a műfajok. Bátran kísérletezek a zenékkel, ebből alakult ki a „Kovács Nóri stílus”. Ezeken az albumokon is egységben és egyensúlyban van minden. Minden mindennel összefügg és összefonódik: a régi az újjal, az ősi a modernnel, az archaikus a populárissal, a népi a vallásossal. Természetesen mindenből az értéket kiemelve és felemelve, nem tolakodóan, nem hivalkodóan. Mint a tenger hullámai, egyik a másikba olvad, így segíti a lineáris tartalmat.

– Magától értetődő volt, hogy a népművészethez-iparművészethez, kézművességhez-rajzoláshoz is értő énekes-előadó maga rajzolja meg új lemeze borítóját?

– Mindenképpen a saját elképzelésemet szerettem volna kifejezni. Boldogasszonyunk fején az Apostoli Szent Korona, haja varkocsba kötve, amelyet hajfonatkoronggal fog össze, mint őseink. Öltözéke honfoglaláskori köpeny, veretes övvel, amelyen a szeretet jelképe, szíveket ábrázoló ötvösremekek sorakoznak. Erre az öltözékre borítottam rá a koronázási palástot. Ez alól tárja felénk ölelőn karját és vonja be csillagos köpenye alá, mint az égbolt alá, a magyar nemzetet, amelyet a borítón három népviseletbe öltözött gyermek jelenít meg. Az egész teste szépségesen Babbás, napba öltöztetett. Száját mosolyra húzza, barna tekintetében ott a szeretet és a remény. A korongon Mária szimbóluma, a liliom motívuma jelenik meg, eleink előszeretettel használták ezt a palmettamintát. Egy régi magyar ornamentikákat tartalmazó könyvben kerestem a liliomszimbólumot, és ahogy lapozgattam, egyszer csak kinyílt a könyv egy életfánál, amit az öregek Istenfának neveznek. Az egész egy liliom önmagába visszahajló levélpárjából indul ki, a liliom fejében egy méhszimbólummal, a liliom tetején pedig egy szárnypárral, mintha a Szentlélek vagy a Szentlélek madara ülne az életfa tetején. Csodálatos rajz volt, és a szöveg, ami alatta állt, az megint maga a csoda: ez a rajz egy hun-avar szíjvégen lévő csatról készült és az Istenszülő Boldogasszonyunk ősi jelképe. Egészen beleborzongtam, hogy ezt a szimbólumot megtaláltam, Szűz Mária odalapozta nekem ezt a könyvet, és megmutatta, milyen régóta tisztelték már elődeink is Őt. Természetesen a korongokra ez a szimbólum került fel.

– A lemez alcímének – „Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!” – mi a magyarázata?

– Ez az idézet a Csíksomlyói Salvator-kápolna keresztjének a felirata. Életemben először 2017-ben voltam a csíksomlyói búcsún és abban az évben ez volt a mottója a pünkösdszombati ünnepnek. Most, amikor a fényképeim között rátaláltam erre a gyönyörű mondatra és elkezdtem visszafejteni az emlékeket, tudatosult bennem, hogy pontosan ennek az idézetnek a mottóvá emelése évében lehettem Mária ölében a hegyen. Mindezek tükrében és az eltelt három év tapasztalatai után választottam ezt a gondolatot a lemez alcíméül.

– Év közben is mutattál belőle részleteket, így hát sokan várták már a Boldogasszony köpenyén CD-t. Milyen fogadtatását tapasztalod?

– Nagyon sok érdeklődés és megrendelés érkezik. Sajnos most nem tudom személyesen átadni a lemezt, de postai úton mindenkihez eljut, igény esetén dedikálva is. Akik már hallgatták, lélekemelő és lélekmelengető üzeneteket írnak  vagy mondanak telefonon. Úgy érzem, az üzenet elért hozzájuk. A sajtóban, a médiában még csak most kezdem bemutatni az albumot, mégis meglepően sokat tudnak már róla. Szájról szájra terjed a híre, a Szűzanya ebben is segít. Annak különösen örülök, hogy sokan nemcsak magukra, hanem a családtagjaikra, barátaikra is gondolnak, amikor megveszik a lemezt. A lelki ajándék karácsony közeledtével nagyon sokakat megérint.

– Normális körülmények között most készülnél a lemezbemutató koncertekre, de most nincsenek normális körülmények. Mivel töltöd az idődet? Szoktál-e beszélgetni a Szűzanyával? Ha igen, a köszöneted mellett, amit nyilvánosan is megfogalmaztál, mit mondasz még neki?

– Ebben az időszakban nagyon sok karácsonyi koncertem szokott lenni. Sajnálom, hogy most nem tudom bemutatni az új album dalait, de ami késik, nem múlik. Biztos vagyok benne, hogy a Boldogasszony köpenyén trilógiám okkal és nemes céllal született. Azon leszek, hogy jövőre minél több helyen bemutathassam.

A zenei alkotás fő része az életemnek, de most egy másik örömöm is előtérbe került: a tárgyalkotó művészet. Saját ékszereket tervezek és készítek, saját mintákkal, medálokkal, sujtászsinórral és kövekkel, gyöngyökkel díszítve. Kelengye néven vált ismertté a márkám, és azon túl, hogy ezeket saját örömömre, magamnak készítem a következő fellépőruhák mellett, szívesen készítek másoknak is, akár megrendelésre is. Ezekben is saját lelkem tükröződik, csak nem a zene, hanem az ékszerek útján.

Nem tudok elég hálás lenni a Jóistennek és a Szűzanyának, hogy ennyire a tenyerén hordoznak, hogy kaptam olyan tálentumokat, amelyekkel alkothatok és ezek gyümölcseit embertársaimmal megoszthatom. A magánéletemben is boldogságot, biztonságot adott, szerető és támogató családom körében eltöltött minden egyes napért is igazán hálás vagyok Nekik. A nehézségekkel pedig, ha adódnak – mert az élethez ezek is hozzátartoznak –, a Szűzanyával folytatott mély beszélgetésekkel, az útmutatásait meghallgatva és a lelkiismeretemet követve küzdök meg. Hálás vagyok az Ő és mindenki segítségéért. Egy mezőkeszüi néni mondta egyszer nekem: „Jönnek, mennek a sötét felhők, de a ború után újra kisüt a nap!” A hitünkből fakadó remény mindig erőt ad nekünk. A Házi áldás ezt gyönyörűen meg is fogalmazza: „Hol hit, ott szeretet, hol szeretet, ott béke, hol béke, ott áldás, hol áldás, ott Isten, hol Isten, ott szükség nincsen.” Én pedig így folytattam a gondolatot: „Hol hit, ott remény, hol remény, ott bizalom, hol bizalom, ott oltalom, hol oltalom, ott Mária, hol Mária, ott égi jutalom.”

Befejeződött a trilógia és most hiányérzetem van. Csodálatos volt ezen az úton levés, megismerni Szűz Máriát a keresztény hitvilágunkon, az archaikus népi imáinkon, énekeinken keresztül, lapozgatni a régi katolikus könyveket, hallgatni a görögkatolikus pap gyönyörű történeteit, megélni a saját csodáimat, amelyekből dalok születtek. Hiányzik. Biztos vagyok benne, hogy a Betlehemben megzendült az ének karácsonyi, a Szívünk, lelkünk általjárja húsvéti, A pünkösdnek jeles napján pünkösdi albumok és a mostani Boldogasszony köpenyén trilógia után később születnek majd újabb keresztény indíttatású albumaim. Most kicsit pihenek, töltekezem, örvendezem, aztán hozzálátok újabb ötletem megvalósításának: a magyar szentek életét szeretném feldolgozni. Tudom, hogy a Jóisten abban is segíteni fog!

– Hogyan készülsz karácsony ünnepére?

– Csendesen. Eddig a karácsonyi templomkoncerteken öltöztettem a lelkemet ünnepi ruhába, most magamban és szűkebb családomban készülök adventben az örömre. Most különösen szükség van az Isten Fiának újraszületésére, a Szeretet Fényének szétáradása a lelkekben. Emlékezzünk a magyar népdalra! Mária szállást keres magának és születendő gyermekének, de a kovács nem ad neki, arra hivatkozva, hogy már így is túl sok a vendége, nincs szabad szobája. A kovács vak, kezetlen leánya azonban szívével látja Máriát, a születendő Világ Világosságát és szállást ad neki az istállóban. „Lesz nekem rád gondom, ha vak, nyomorult is, magamról jól tudom, ápolás jólesik.” Szűz Mária, lelke jóságáért, a szeretet felismeréséért csodát tesz a vak lánnyal, újra lát szeme, újra van keze. Ekkor a leány kérdőre vonja apját, hogy miért nem adott szállást a Szűzanyának és Isten Fiának. „Ó, ha tudtam volna, hogy ő volt Mária, aranyból is, gyémántból is szállást adtam volna, én pedig a hideg földre lefeküdtem volna!” Vigyázzunk, nehogy olyanokká váljunk, mint a gazdag kovács, aki nem ismerte fel a Megváltót! Készítsünk szállást lelkünkben az érkező Gyermeknek, hogy amikor Szűz Mária kopogtat lelkünk ajtaján, meleg fogadtatásra találjon! Ismerjük fel szívünkkel a születendő Csodát, mint a vak leány! „Legalább ti, jó emberek, fogadjátok a kisdedet, házatokra boldogság száll, ha betér az Égi Király!”

– Mit vársz a 2021-es évtől, túl azon, hogy szüntesse meg a koronavírust?

– Elsősorban békét és lelki nyugalmat, nemcsak magamnak, hanem minden embertársamnak! Ez a nehéz időszak, bár emberpróbáló, kicsit arra is lehetőséget ad, hogy jobban megismerjük önmagunkat. Ez a megismerés segítsen mindenkit az elkövetkező esztendőben! Sokan megkeseredtek, eltávolodtak Istentől, kívánom, hogy ők újra megtalálják az Urat! Szívből örülök azoknak, akik viszont most kerültek igazán közel Hozzá. Szeretném, ha a 2021. év kicsit jobban összehozna minket, embereket egymással és a barátságok, a családi kötelékek megerősödnének!

– Új lemezedet lélekben a Nemzeti Összetartozás Évének és az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak ajánlottad. Előbbit nemsokára lezárjuk – bár jelentéstartalma nem naptári évhez kötött –, utóbbira még nyolc hónapon át készülünk. Hogyan kapcsolódik össze a te érzéseidben és gondolataidban a Boldogasszony köpenyén album, Mária és Mária országa, amely a jövő évi kongresszus otthona lesz?

– Én úgy érzem és úgy gondolom, hogy most Szűz Mária hazaérkezik. Legyünk mindannyian méltóak az Ő fogadására! Az én családomban az a szokás, hogy ha vendég érkezik, jó szóval fogadjuk, asztalhoz ültetjük, étellel-itallal kínáljuk és marasztaljuk. Marasztaljuk hát Máriát is jó szóval, énekkel, imával, lelki táplálékkal, lelki étellel-itallal! És ami nagyon fontos, a trilógia is erről szól: legyünk büszkék arra, hogy hazajön, hogy magyarnak születtünk, mert nagyon kiváltságos helyzetben vagyunk azáltal, hogy Ő a védőnk és oltalmazónk! „Mária országában újra zöldül a rét, ne add fel a magyarságod soha, semmiért!”

Varga Gabriella