Menü Bezárás

Immunrendszer-erősítő táplálékkiegészítőkön dolgozik – Márton Áron püspök bérmálta a szekszárdi mérnököt

Szekszárdon élő bioenergetikai mérnök Tőzsér Béla. Gyergyóalfaluból települt át, még Ceauşescu tündöklésének idején. És egészen Brüsszelig jutott, ahol már többször felkérték szakértői munkára. Mostanában vírusölő és immunrendszer-erősítő táplálékkiegészítő készítmények előállításával foglalkozik. Hitéről is beszél az alábbiakban.

Tőzsér Béla szekszárdi laboratóriumában, kolleganőjével, Szabó Bettinával (A szerző fotója)

Több nyelven beszél, számos nemzetközi konferencia és bizottság munkájában vett már részt előadóként és szakértőként Tőzsér Béla. Szekszárdon él, Gyergyóalfaluban született 1948-ban, és már Brüsszelben is ismert szakember. A 2019-es tokiói Körforgásos Gazdasági Világkonferenciára mint az EU-s küldöttség tagja utazott. Kutatói és oktatói tevékenységet folytató bioenergetikai mérnök. Már közel húsz külföldi és jó néhány hazai diák készítette nála a diplomamunkáját. Mostanában vírusölő és immunrendszer-erősítő táplálékkiegészítő készítmények előállításával foglalkozik kis laboratóriumában. Diplomát szerzett a Jászvásári Műszaki Egyetemen (1971), a Veszprémi Egyetemen (1989), Párizsban (1994) és a gödöllői Szent István Egyetemen (2002). Magyarországra 1988-ban települt át, először Szolnokra, majd Szekszárdra.

‒ Gyergyóalfaluban az első templomot 1213-ban építették – mondja. ‒ 1567-ben István pap János Zsigmond serege ellen mozgósította Csík és Gyergyó népét. A Tolvajos-tetői győzelem óta tartják meg a pünkösdi csíksomlyói búcsút, ahol az alfalvi kereszt halad ma is az élen. Az én első templomi emlékem egy karácsonyi szereplés: ötéves koromban kispásztor voltam, jó meleg bundában, a mínusz 25 fokos hidegben. Hatévesen kezdtem ministrálni, jártam az adventi rorátékra meg a májusi és októberi litániákra. A nyári vakációkat – egyetemi éveim alatt is – a Bucsin alatti méhésztanyánkon töltöttem, erdei gyümölcsöt gyűjtve, és kitanulva a karbantartó kádár mesterséget, aminek hasznát vettem a szekszárdi borászkodásom során is. Elsőáldozó másodikos koromban voltam, 1956-ban, bérmálkozó pedig 1969-ben, Márton Áron püspöknél. Pályakezdő mérnökként a dicsőszentmártoni hőerőműhöz kerültem. Ott ismerkedtem meg a leendő feleségemmel. Családalapítási tervekkel 1974-ben Nagyváradra költöztünk, ahol a Közüzemek-Vízmű dolgozója voltam, a Szennyvíz- és Biogázüzem vezetője, majd technológusa. A katonai szolgálatomat Bukarestben töltöttem, 1975–1976-ban. A Barátok templomába (Biserica Bărăția) jártam magyar nyelvű szentmisékre.

‒ Akkoriban ugye már egyre több magyar gondolkodott Románia elhagyásán?

‒ Igen, mert Ceauşescu erőszakos románosításba kezdett. Besúgás, megfigyelés, titkosszolgálat. Engem is figyeltettek, mert vezető beosztásom volt a nagyváradi cégnél. Nem nézték jó szemmel, hogy vallási rendezvényekre járok. Részt vettem 1987-ben a csíksomlyói pünkösdi búcsún. (Akkor még tilos volt a zarándoklat.) Gondolkodtam a jövőnkről. Hosszas vívódás után, elsősorban fiúgyermekeink menekítésére – a magyar fiúkat tönkretevő román katonai szolgálattól tartva –, valamint szakmai megfontolásból – mivel 1988-tól a külföldi szakmai folyóiratok kézbesítését megtiltották s így semmi fejlődési lehetőségem nem adatott –, döntöttem az áttelepülésről. Két ütemben sikerült megvalósítani a tervet: 1988-ban én jöttem át Szolnokra, ahol a vízművek fejlesztőmérnöke lettem. Jó barátságba kerültem a Vártemplom plébánosával, Sándor atyával. Sok zarándoklaton vettünk részt együtt, ott voltunk többek között Esztergomban is, 1989 februárjában, amikor hat püspököt szenteltek, köztük a későbbi pécsit, Mayer Mihályt, akinek aztán az egyházmegyéjébe kerültem. Sándor atya Gyulai Endréhez, a szegedi püspökhöz delegált, aki támogatást adott lakásvásárláshoz s így megfelelő körülmények között tudtam várni a családomat. Kereken 650 nap után ölelhettük meg egymást újra, 1989. december 5-én. Akkor már Szekszárdon voltam, a Tolna Megyei Vízműnél kaptam csoportvezetői állást. Onnan mentem nyugdíjba 2002-ben.

‒ Nyugdíjba ment, de nem vonult vissza…

‒ Már a főállás mellett is végeztem mellékállásban kutatásokat, főleg a mikroalgaszaporítás érdekelt; egy kis laboratóriumot működtettem. Publikáltam is a nemzetközi szaksajtóban. Ennek köszönhetően kerestek meg az egyetemisták, először Franciaországból, 2006-ban, aztán más kontinensekről is. Nálam töltötték a kötelező szakmai gyakorlatukat. Megtapasztalhatták, hogy én integrált mérnöki tevékenységre oktatom a diákokat, mondhatni: itt többet kapnak, mint az egyetemen. Volt olyan hallgató, akinek elintéztem, hogy a paksi atomerőmű vezérlőtermében tölthesse a gyakorlati ideje egy részét, mert olyan témájú záródolgozatra készült. Mindemellett a hitgyakorlást sem hanyagoltam el. Többnyire a lakóhelyemen, Szekszárdon jártam misékre, elmentem zarándoklatokra, és külföldi szakmai útjaim során eljutottam a Vatikánba, Lourdes-ba, Krakkóba, a kassai székesegyházba, a detroiti Szent Kereszt-templomba, a milánói dómba és sok más csodálatos helyre. A párizsi Notre Dame-ba is, amit pár évvel később felgyújtottak, és szinte fizikai fájdalmat éreztem attól a látványtól. A magamfajta építő, alkotó embert riasztja a rombolás. Azt vallom, hogy a szakmai munkában és a családi életben is alapvető fontosságú a hit, a szeretet és a kitartás. A közjóért tevékenykedem, amíg egészségem engedi.

‒ Mostanában mit tesz a közjóért? Milyen kutatásokat folytat?

‒ Már 1974 óta foglalkozom a mikroorganizmusok környezetvédelmi célú szaporításával, biológiai szennyvíztisztítással, levegőminőség-javítással, levegőszűrésre alkalmas biofilterekkel. Harminc évvel később, 2006 táján kerültek a látókörömbe a mikroalgák. Ezek kiválóan alkalmasak az üvegházhatású gázok, elsősorban széndioxid lebontására, átalakítására, ártalmatlanítására. S még valamire felfigyeltem: az archaeáknak nevezett ősbaktériumokra, amelyek például a szennyvíziszap kezelésére rendkívül jók. Ezek még az algáknál is korábban, 2,7 milliárd éve jelentek meg a Földön. (Az algák megjelenése 1,6-1,7 milliárd évre datálható.) Ez egy nagyon szerteágazó kutatási terület. Foglalkoztam környezet- és klímavédelmi, bioenergetikai, kozmetikai, finomvegyészeti felhasználási lehetőségekkel, bioüzemanyag, bioműanyag előállításával, aztán a takarmány célú, a funkcionális élelmiszer, a táplálékkiegészítő és a gyógyászati alapanyag jellegű hasznosítás kidolgozásával. Az immunrendszer-erősítő készítmények előállítása is érdekel. A mikroalgák és archaeák szaporítására már évekkel ezelőtt nagy hatékonyságú dinamikus fotokatalitikus reaktorokat terveztem (laboratóriumi méretekre), és kidolgoztam az üzemi, üzemkomplexumi, ipari parki létesítmények megvalósításához kapcsolódó mérnöki eljárásokat és beruházási programokat. A koronavírusos megbetegedések jelentkezésekor a vírusölő táplálékkiegészítő készítmények előállításának előkészítésére koncentráltam. A termékek szaporító törzskultúráinak szelektálását elvégeztem, a gyártókapacitások tervei előkészítettek, pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátásával és stratégiai fontosságú minősítéssel gyorsan engedélyeztethetőek, aztán a beruházások kivitelezhetők. A termékek – ellentétben a vakcinákkal és gyógyszerekkel – nem igényelnek további kutatásokat, teszteléseket, törzskönyvezéseket, így gyorsan forgalomba hozhatók, és a kapacitástól függően sok ember védettségi állapotán javíthatnak, illetve a betegek diétájának összeállításához felhasználhatók.

‒ Konkrétan mire kell itt gondolni: tabletta, kenőcs, ital?

‒ A készítmények az igényeknek megfelelően előállíthatók tabletta, kapszula, por, folyadék, szuszpenzió formájában, különböző kiszerelésekben. A jelenleg forgalomban lévő hasonló termékek iránt nincs nagy bizalom, mert azok többnyire szennyezettek; nyílt berendezésekben állítják elő őket Kínában, Indokinában. Ezért, és persze a világjárvány miatti felfokozott kereslet okán is érdemes lenne belekezdeni a hazai termelésbe, a bel- és külpiaci értékesítésbe. Nekem van most két kiscégem, de azok nem termelővállalatok. Kutatással, a gyártókapacitások megtervezésével, beüzemelésével és a működés felügyeletének mérnöki munkáival tudunk foglalkozni. S ha lecseng a járvány, a gyártókapacitásokat egyéb táplálékkiegészítők előállítására vagy sportolók étrendkiegészítőinek készítésére lehet használni. Tegyük hozzá, hogy a vírus mutálódhat – aminek már tanúi vagyunk –, visszatérhet, ezért célszerű gondoskodni arról, hogy a lakosság immunszintje mindig megfelelő legyen. Úgyhogy az általam kidolgozott készítmények nem mennek ki a divatból.

Wessely

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük