Menü Bezárás

Őrizni a lángot és tenni a jót – Fábián Zoltán (nem csak) zenei küldetéséről

„Egy ilyen kemény csapás ellenére is életben maradtunk. Ha belegondolunk abba, hogy az elmúlt ezer évben hány nemzet szűnt meg vagy tűnt el a világ térképéről, a magyar megmaradás felér egy csodával” – mondja Fábián Zoltán zenész, zeneszerző. A rockzene és az énekelt vers műfajában tevékenykedő, erdélyi születésű alkotó- és előadóművész egész életét és munkásságát a magyar megmaradás szolgálatába állította, legfőbb küldetésének pedig a fiatal nemzedékek megszólítását tekinti. Mindemellett igen szoros szálak fűzik lengyel testvéreinkhez is. Útjának járásán nagy segítsége a hit, nem véletlenül énekli az Apák verse című dalban ezt: „Megköszönöm az Istennek, hogy imámat meghallgatta.”

– Ha három szóval kellene kifejezni az Ön zenei munkásságának lényegét, az így hangzana: őrzi a lángot. Miben áll az Őrzöm a lángot című programja?

– Az elnevezés egy a nemzeti összetartozás évében indított százállomásos koncertsorozatból ered, amely azóta kinőtte magát családi, kulturális rendezvényekké Kárpát-medence-szerte. Központi eseményünk a nyári tábor, amelyet minden év július 23-i hétvégéjén rendezünk Püspökhatvanban. A programsorozatnak egyetlen házirendje van és az így szól: „Tégy valami jót!” A kezdeményezést idén kiterjesztettük Felvidékre és jövőre több családi nap mellett Erdélyben is szeretnénk megvalósítani. Úgy érzem, akkor van értelme az egésznek, ha valami maradandót tudunk alkotni. Ha ez megvalósul, akkor megérte a sok befektetett munka.

– Főként rockzenészként ismerjük, de gyakran láthatjuk-hallhatjuk irodalmi esteken, költészet napi rendezvényeken, költőkkel turnézva… A versekkel mikor lett ilyen szoros a kapcsolata?

– A rockzene egészen kicsi korom óta érdekelt, mindig is rockzenész szerettem volna lenni, de ez nem zárja ki azt, hogy más műfajokban is tevékenykedjek, főleg ha nemzeti ügyről van szó. A kulturális értékteremtés mindannyiunk küldetése és felelőssége. Hiába mondjuk majd tíz-húsz év múlva, hogy nincs igény a kulturális értékekre, ha mi nem tettünk meg mindent azért, hogy ezt az igényt ébren tartsuk. Húsz évvel ezelőtt kezdtem el írni az első dalszövegeimet; ehhez elengedhetetlen egy alapvető műveltség, amit sok vers olvasásával szerezhet meg az ember.

– Miként él Önben a szülőföldje, Marosvásárhely és tágabb értelemben Erdély? Mikor vált ennyire fontossá az Ön számára a nemzeti összetartozás, amiért olyan rengeteget tesz?

– Székelynek lenni számomra tartást és gerincességet jelent. Szeretek úgy tükörbe nézni, hogy méltó legyek őseim értem vállalt áldozathozatalához. A nemzeti összetartozás egy életérzés, és habár ezek elcsépelt szavaknak tűnnek, én hiszek az összefogás erejében. Wass Albert szavait választottuk az Őrzöm a lángot tábor mottójául is: „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség.”

Forrás: Lengyel Intézet

– Rendszeresen fellép Budapesten a Lengyel Intézetben, 2022. január 31-én például Okos Márton Erdélyi lengyel emlékhelyek, történetek című könyvének bemutatóján színesítette a rendezvényt. Lengyel testvéreinkhez milyen szálak fűzik?

– Legfőképpen a két nép közötti több mint ezeréves barátság. Lengyel koncertjeim során olyan szintű testvériséget tapasztaltam, ami nem fogható semmihez, és ami megerősítette bennem azt, hogy a lengyelekre mindig, minden körülmények között lehet számítani. Talán az egyedüli magyar zenész vagyok, aki három teljes lemezt énekelt fel lengyelül és ezek között van székely népdal is, amit Lengyelországban lengyelül szokott énekelni a közönség. Felemelő érzés.

– Az Istenért és hazáért halok meg – Łukasz Ciepliński ezredes börtönlevelei feleségéhez és fiához című magyar nyelvű hangoskönyv zenéjét is Ön szerezte. Kicsoda Łukasz Ciepliński és mi a legfőbb üzenete?

– Ő a XX. századi lengyel történelem, a lengyel függetlenségi harc egyik legnagyobb alakja. 1913. november 26-án született. Csodával határos módon fennmaradt börtönleveleit az 1950-es évek fordulóján, a hírhedt varsói mokotówi börtön egyik siralomházában, vékony cigarettapapírra, ceruzával írta feleségének, Jadwigának és hároméves fiának, Andrzejeknek, az alatt a néhány hónap alatt, amikor a kegyelemre vagy az ítélet végrehajtására várakozott. 1951. március 1-jén társaival együtt kivégezték. Ezt hagyta nekünk örökül: „Életed vezérelvei legyenek a jóság, az igazság, az igazságosság és a szeretet […]. Ami nemes és nagyszabású – fogadd el. Ami sekély és alantas – vesd el […]. A lengyel nemzet elleni árulással vádolnak, pedig életemet már ifjúkoromban Lengyelországnak szenteltem, a hazámért akartam dolgozni. A lengyel ügy volt számomra a legnagyobb szentség.”

Kattintson a képre és hallgassa meg az Apák versét!

– Hol láthatja a közönség legközelebb?

– Thököly Vajk költő barátommal szeptember 30-án Boldván, október 7-én Mezőkövesden és október 8-án Pozsonyboldogfán lépünk fel akusztikus, zenés-verses kulturális műsorunkkal. Thököly Vajk kiváló kortárs költő, az Apák verse című dalom szövegét is ő írta. Mostanában legtöbbször együtt járjuk a Kárpát-medencét és visszük a közönségnek a kortárs irodalom hangját. Október 23-án Bázakerettyén lesz ünnepi koncertünk. Az aktuális koncertnaptárt a www.fabianzoltan.com oldalon lehet megtekinteni.

Thököly Vajk költővel

– A koncertekre való készülés mellett jelenleg mi tölti ki az idejét?

– Van civil foglalkozásom, és sok időt töltök a szervezéssel, a háttérmunkákkal is. Két éve készül az első önálló lemezem, de a sok napi teendő miatt kevés időm volt ezt elkészíteni. Szerencsére most úgy tűnik, hogy jövő év tavaszára meg tud jelenni. Jelenleg otthon a házi stúdiómban készítem a dalok hangszerelését, ezt követően pedig Sáfár „Öcsi bácsinál” (Ős-P-Box) készül el a végleges anyag a H-Music gondozásában.

Varga Gabriella
A Keresztény Élet 2022. május 22-i számában megjelent cikk bővített és aktualizált változata.

Fényképek: https://www.facebook.com/fabian.zoltan.5; https://www.facebook.com/FabianZoltan87

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.