Menü Bezárás

Szöllősi Tibor: A nehézségeket, fájdalmakat ajánljuk fel a bűnösökért

A Lourdes-i Boldogasszony-templom búcsúünnepére készülnek Temerinben

„Figyeljünk a szívünk mélyén megszólaló hívásra, hiszen a Szent Szűz bennünket is hív. Majd ne féljünk áldozatok árán sem arra válaszolni” – üzeni mindannyiunknak Szöllősi Tibor temerini plébános a helyi Lourdes-i Boldogasszony-templomban február 11-én, csütörtökön 17 órakor kezdődő szentmisére és az azt követő körmenetre készülve. Tibor atya elmondta azt is: a szertartást élőben közvetítik a temerini plébánia Facebook- és YouTube-oldaláról, így „mindenkinek lehetősége lesz akár élőben, akár virtuálisan részesülni abban a nagy ünnepben, amelyben a Lourdes-i Boldogasszony beragyogta mennyei szépségével a mi szegény kis világunkat”.

– Február 11-e 1993 óta a Betegek Világnapja, miután 1992-ben Szent II. János Pál pápa elrendelte azt. Ez a nap egyben Szűz Mária első lourdes-i jelenésének is napja. Milyen gondolatokkal tekint és készül erre a napra Tibor atya?

– Ezekben a napokban lehetőségem volt elolvasni Szent Bernadett életét és a lourdes-i jelenések történetét. Nagyon megragadtak a jelenések Szent Szűzének első szavai, amelyeket néhány napra az első jelenés után mondott 1858. február 24-én: Bűnbánat! Ezek a szavak azonnal eszembe juttatták a jelen kor koronavírus által gyötrött világát. Amikor 2020. március 27-én a rendkívüli Urbi et Orbi áldáskor Ferenc pápa értelmezte a világjárvány üzenetét, hasonlót véltem belőle kiolvasni: Bűnbánat! A koronavírus leleplezte előttünk, emberek előtt, hogy sebezhetőek vagyunk és biztonságérzetünk felszínes!

Nagyon aktuálisak a Lourdes-i Szent Szűz szavai! Megállásra és Istenre való tekintetre hívják fel a figyelmünket. Ugyanezen jelenésben a Szent Szűz hozzáteszi: Imádkozzatok Istenhez vezeklésül a bűnösökért! Valamiképpen én is megálltam, és az engem érő nehézségeket, fájdalmakat felajánlom a bűnösökért. Jelenleg így készülök erre a napra. Azt hiszem, hogy a betegek nagyon sokat tudnak segíteni imájukkal a mai világ szegény bűnöseinek.

– Telepi Millenniumi Emléktemplomunk a felszentelése, vagyis 2000 óta viseli a Lourdes-i Boldogasszony nevet. A templom a február 11-i búcsúünnep alkalmával az elmúlt két évtized folyamán szinte vajdasági zarándokhellyé vált. Mit jelent a templom jelenléte, titulusa és zarándokhely volta a temerini katolikus közösségnek?

– A temeriniek nagyon büszkék a Lourdes-i Boldogasszony-templomukra. A legnagyobb háborús időkben (délszláv háború, NATO bombázás) óriási összefogással építették fel azt. A templomról érdemes tudni, hogy megfelelő hőszigetelés hiányában borzasztóan hideg. Épp nemrég mértük szakműszerrel, hogy a falak enyhe tél esetén is, jelenleg is 0 fokosak. Ennek ellenére minden vasárnap, akár hóvihar van, akár zuhog az eső, a reggel hét órás szentmisén ott van 20-30 gyermek és 90 felnőtt. Nemrég történt, hogy egyik vasárnap reggel azt gondoltam, az időjárás zordságára való tekintettel most üres templom fog várni. Tévedtem. Tele volt a templom. Magam sem tudom megérteni, mi vonzza az embereket és gyerekeket annyira a Lourdes-i Boldogasszony-templomba. Ennek természetes magyarázatát nem találom, csak a természetfelettit. Valahogy úgy van ez, mint Lourdes-ban a kezdetekkor. A világi hatalom minden erejét bevetette, hogy kerítésekkel és őrökkel megakadályozzák a népnek a Barlang körüli gyülekezését és imádkozását, de hamarosan rájöttek, hogy ez lehetetlen. Az emberek ledöntötték a falakat, egész éjszakán át virrasztottak és imádkoztak a Barlangnál. A Szent Szűz békés jelenlétének nyoma vonzotta őket. Valami ilyen tapasztalható nálunk is. A lourdes-i búcsú idején templomunkban mindig rettentően hideg van, a zarándokok mégis jönnek, folyamatosan jönnek – hiszen itt különleges módon találkoznak a Boldogságos Szűzzel és tapasztalják hathatós közbenjárását. Ez az a hely, ahol újra és újra visszhangoznak a Szűzanya szavai: Bűnbánat! Imádkozzatok Istenhez vezeklésül a bűnösökért!

  

– Sajnos a Covid-19 az idei búcsúünnepbe is közbeszólt, az érvényben lévő egészségügyi előírások hogyan fognak kihatni az idei búcsúnapra?

– Az idén nyilván tömeges zarándoklat nem lesz, azonban azok, akiket a Szent Szűz hív, és akik válaszolnak hívására, el tudnak jönni. A templom hatalmas, még az előírásokat is betartva akár 140 hívőt is biztonságos keretek között be tud fogadni.

   

– Mindezek ismeretében mit üzen a temerini és más vidékekről a búcsúra érkező, valamint a távol, otthonaikban lélekben velünk ünneplő virtuális zarándokoknak?

– Figyeljenek a szívük mélyén megszólaló hívásra. Bernadett minden jelenés előtt megérezte, mikor kell mennie a Barlanghoz, és akkor semmi sem tudta őt megállítani. Figyeljük mi is a hívást, hiszen a Szent Szűz bennünket is hív, valami többet akar adni. Majd ne féljünk áldozatok árán sem arra válaszolni. A búcsúi szentmisét idén Pastyik Róbert atya, a Nagybecskereki Egyházmegye általános helynöke és székesegyházi plébánosa fogja a jelenlévő papsággal együtt bemutatni. A szentmisén jelenlévő betegek részesülni tudnak a betegek szentségében. A február 11-én 17 órakor kezdődő szentmisét, majd az azt követő körmenetet élőben közvetítjük a temerini plébánia Facebook- és YouTube-oldaláról, így mindenkinek lehetősége lesz akár élőben, akár virtuálisan részesülni abban a nagy ünnepben, amelyben a Lourdes-i Boldogasszony beragyogta mennyei szépségével a mi szegény kis világunkat.

Varga József
Fotók: Varga Zoltán

  

Részlet Varga Gabriella Templomot szenteltek a vajdasági magyarok című, 2000-ben megjelent beszámolójából

Bácska délkeleti részének központjában, fontos utak kereszteződésében, Újvidék közvetlen szomszédságában fekszik Temerin, a városi rangú település, amelynek nevéről nekünk, anyaországiaknak elsősorban a történelem több nagy fejezete jut eszünkbe, nem utolsósorban pedig az, hogy Temerin egy egészen rendkívüli Írót is adott a magyar irodalomnak: Illés Sándort. Sirató; Akikért nem szólt a harang; Irgalom nélkül és egy sor más nagysikerű regényéből megismerhettük a vidék magyarságának és zsidóságának a második világháborúban elszenvedett kálváriáját, a bosszúból fakadó oktalan népirtás döbbenetes valóságát. S azt is, hogy mindezek súlya alatt Temerin nem roppant össze. Súlyos sorscsapásai közepette is talpon tudott maradni. Ha rémülettel, keservekkel is tele szívében, de bátorsággal küzdötte végig harcait. Ha bombázások zajától zárt kapuk mögött riadtan meghúzódva is, de megőrizte tartását, bizakodását. Ha végig is kellett néznie saját magyarságának jelentős megfogyatkozását, akkor sem veszítette el jövőbe vetett reményét. S lám, törhetetlenségének, megingathatatlan hitének a szó legszorosabb értelmében oltárt is emelt: akkor, amikor közvetlen közelében az emberi gyűlölet rombolta a templomokat, szentélyeket, 1991 és 2000 között, kilenc mostoha, emberpróbáló év alatt, saját erőből felépítette második katolikus templomát.

A kettős jubileum évére: Jézus Krisztus születésének 2000., Szent István király megkoronázásának és a magyar kereszténység 1000. évfordulójára az előttünk legtávolabb álló évszázadok is emlékezni fognak, s nemcsak a temerini lakosok, hanem minden magyar honfitárs határon innen és túl, és jegyezni fogja történetkönyvébe a római katolikus egyház is: 2000. július 20-án, Szent Illés próféta napján, a temeriniek fogadalmi ünnepén Pénzes János szabadkai megyéspüspök mélyen megható ünnepi hangulatban, több ezer fős tömeg előtt felszentelte a Lourdes-i Boldogasszonyról elnevezett új vikáriatemplomot.

A Gondviselés nagy ajándéka” – fogalmazott Szungyi László atya, akinek fáradhatatlan kitartása és törekvése vezette el a megvalósulásig a már több évtizede érlelődő gondolatot. „És az Összefogás nagy eredménye” – egészíthetnénk ki a plébános úr szavait, hiszen zömében saját erőből, az 1991. május 26-án megszentelt alapkőhöz közel és tőle távol élő temeriniek pénzbeli és természetbeni adományaiból, önként vállalt munkájuk segítségével épült fel a közel ötszáz négyzetméternyi alapterületű, gyönyörű, modern vikáriatemplom.

Cserépakció, jótékonysági műsor, terményfelajánlás

Hiába fordult ínséges időkre a történelem kereke, e szent és nemes ügyért a temerini hívek szívesen vállalták a lemondást, hogy adakozhassanak. Amikor pedig minden tartalékuk kifogyni látszott, akkor is találtak megoldást: évről évre anyák napi gálaműsort szerveztek a helyi sportcsarnokban s ennek teljes bevételét a templom építésére fordították. Vagy aratáskor búzát gyűjtöttek, s azt a legelőnyösebb árfolyam időszakában értékesítették. A háború sújtotta igen-igen nehéz esztendőkben érthető, hogy Temerin anyagi erőforrása aggasztóan fogyatkozott, a templomépítést mégsem adták fel. Mert volt valami, ami azonban nem csökkent: akaratuk, elszántságuk és ötleteik. Szungyi atya a már álló, de még fedetlen falak között szentmisét mutatott be az alapkőszentelés évfordulóján, hogy felidézze a szívbemarkoló pillanatokat és izzítsa a magasztos cél felé irányuló lelkesedést. Majd pedig, hogy a falakra tető is kerüljön, azt találták ki, hogy minden megkeresztelt temerini vásároljon egy-egy cserepet. Az ötlet olyannyira bevált, hogy e módszert a padozat burkolóanyagának beszerzésénél is felvetették. Szólni illik az asszonyokról is, akik jól megszervezett formában étellel, itallal, meleg ebéddel látták el a dolgozó férfiakat. A Temerini Újság és a Temerini Rádió fórumává vált a templomépítésnek: szerkesztői egy emberként álltak mellé és nyitották ki kapuikat minden közlemény, beszámoló, híradás előtt.

Itt e néhány sorban nehéz lenne beszámolni kilencévnyi kemény munka minden pillanatáról, valamennyi apró részletéről. Az iménti példák csak kiragadottak a sok közül, hogy láttassák, milyen nagyszerű példája áll előttünk az összefogásnak, az összetartásnak, milyen lélekemelő bizonyítéka a vajdasági magyarság erejének és Istenbe vetett hitének.

[…] Harangok üzenete című írásában Illés Sándor így fejezi ki aggodalmát: „Egyre szorítóbb bennem a felsejlő félelem, lehet, hogy egyszer valóban elnémulnak a magyar harangok a Vajdaságban?” 2000. július 20-án nem kisebb fény ragyogta be Temerint, mint a bizonyosság: lám, semmi nem némíthatja el a magyar harangokat a Vajdaságban.

További felvételek Varga Zoltán archívumából

A temerini plébánia közösségi oldala itt érhető el:
https://www.facebook.com/temerini.plebania/

A temerini plébánia YouTube-csatornája itt érhető el:
https://www.youtube.com/channel/UC848JXSf9kkQv2sKF0a1q9Q 

Szöllősi Tibor atya YouTube-csatornája itt érhető el:
https://www.youtube.com/channel/UCsLXjTsjJydB8oJhuIFQsuA

 

Vélemény, hozzászólás?