Menü Bezárás

Van más út is, nemcsak a többieket semmibe vevő önmegvalósítás

A templomot 1939-ben építették újjá, az ereklyét 2017-ben pótolták

Felújították az ország egyetlen Szent Vér-kegyhelyét: a bátai (Tolna megye) templomot és a környezetét is. A munka egy nagy projekt része volt, amelynek köszönhetően – többek között – a szekszárdi és a mohácsi templom is megújult. A részletekről a bátai kegyhely őrével, Sümegi József diakónussal beszélgettünk.

Sümegi József diakónus, a kegyhely őre a Szent Vér-ereklyével

Gimnáziumigazgató Bátaszéken és diakónus, aki leginkább a szomszédos faluban, Bátán, az ország egyetlen Szent Vér-kegyhelyén lát el szolgálatot. Érdekes, ötletgazdag, agilis ember a hatvanéves Sümegi József. A keresztény értékek fontosságát a diákok és a hívek előtt is hangsúlyozza, persze más-más módon. Nagy szerepe volt abban, hogy a bátai kegyhely megújulhatott és hosszú kihagyás után ismét nemzetközi hírű zarándokhellyé vált.

‒ A két évig tartó munka a templom teljes külső és belső felújítására kiterjedt – mondja –, továbbá a környezet, a templomtér rendbetételére is. A plébániaépületet lelkigyakorlatos házzá alakítottuk, a közelében a mohácsi csata eseményeit idéző történelmi játszótér kapott helyet, a másik oldalon szabadtéri oltár, a középkori kolostor járószinten való bemutatása, keresztút, királyok útja (a Bátán járt királyok emlékművei), rózsafüzér-útvonal és a település történetét bemutató tanösvény. Ez egy nagy, 1,5 milliárdos projekt, amelybe két templom (Mohács, Szekszárd) és két kápolna (Bátaszék, Szekszárd) felújítása is beletartozik.

‒ Miért lett ennyire felkapott a bátai kegyhely?

‒ Nem felkapott lett, hanem újrafelfedezett. A bátai templomban őrzött Szent Vér-ereklyéről már 1415-ben említés található a Thuróczi-krónikában. Ám a kegyhelyet a török a mohácsi vész után a földdel tette egyenlővé, s az új templom csak 1939-ben készült el. Az ereklye sem volt meg. Ezt 2017-ben sikerült pótolnia Udvardy György püspök úrnak, garamszentbenedeki segítséggel. A történelmi Magyarországon két Szent Vér-kegyhely volt: a bátai és a ma Szlovákiához tartozó garamszentbenedeki. Mária-kegyhelyből jóval több van. A dolog jelentőségére rávilágít, hogy most ősszel a bátai Szent Vér-kegytemplomot basilica minor rangra emelte Ferenc pápa. Tolna megyében ilyen rangú misézőhely eddig nem volt, s a Pécsi egyházmegyében is csak kettő: a pécsi székesegyház és a máriagyűdi templom.

‒ Rendben van a templom, megkapta méltó rangját, de rendben vannak-e az emberek? Egyik prédikációjában, amely az interneten is hozzáférhető, a kor sivárságáról, a lélektelen életről beszél…

‒ Közismert a nyugati kultúrát jellemző individualizmus: valósítsd meg önmagadat, élj jobban, szerezz többet, élvezd az életet! Amiből következik, hogy másodlagos a többi ember élete és sorsa. Ettől beteg, ettől szenved a világ. S emiatt ellenséges az erre rámutató, ezzel szöges ellentétben álló keresztény értékrenddel és szemléletmóddal. Nehéz a helyzetünk, mert most már nemcsak a nyugati liberalizmus támadja a kereszténységet, hanem az iszlám fundamentalizmus is. Európaiságunk megőrzéséért kell küzdenünk, Európában!

‒ A holnapot nyilván a következő nemzedék formálja. Ön diakónus is és gimnáziumigazgató is. Hogy látja, milyen lelkiállapotban van az ifjúság?

‒ A világban zajló folyamatok hatása alól senki nem vonhatja ki magát. Se a fiatalok, se a felnőttek, még az egyház se. A magam részéről a keresztény értékrendet igyekszem felmutatni, képviselni, diakónusként, intézményvezetőként és magánemberként is – viselkedésmintával, életpéldával, a kommunikációs lehetőségek kihasználásával. A holnapi nemzedéket ma kell jó irányba elindítani. Persze, egy tanévnyitón vagy egy ballagási ünnepségen nem prédikál az ember, de érzékeltetheti, hogy van más út is, nemcsak a többieket semmibe vevő önmegvalósítás. Van más út is, és az a jobb.

Wessely
A szerző fotója

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük