Piero Marini, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának elnöke bízik abban, hogy személyesen részt vehet a budapesti katolikus világtalálkozón. Azt mondta: „A NEK a megújulás jelképe lehet nemcsak Magyarország, de az egész világ számára.”
Újabb részét hallhattuk január 31-én annak az interjúsorozatnak, amelyben a Kossuth Rádió bemutatja a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus meghívott előadóit, tanúságtevőit. Erdő Péter bíboros személyes hangvételű felvezetője után ezúttal a Piero Marini érsekkel készített beszélgetés került adásba.
A lombardiai Valverde szülötteként az érsek nyaranta visszatér a faluba, ahol gyermekkorát töltötte. Az egykor hatszáz lakosú településen ma már a lélekszám száz alá csökkent. Ennek ellenére az egyházi méltóság szabadságának egy részét itt tölti: „Igyekszem minden évben elmenni ebbe a faluba, hogy néhány napot ott töltsek, azért is, hogy egy kicsit még fiatalabbnak érezzem magamat” – mondta a Kossuth Rádió riporterének.
Szabadon a természet közelségében
Tavaly Marini érsek mély és megrendítő üzenetet küldött az online térben az Eucharisztia jegyében megszervezett előtalálkozóra. Ökológiai megtérésre bíztatott mindenkit.
A vele készült interjúból kiderült, hogy egész gyermekkorát meghatározta az őt körülölelő csodálatos természeti környezet. „Gyerekkoromban szabadon voltunk, szabadon hagytak minket a szüleink. Senki nem vitt el minket az iskolába, mert nem volt semmi veszély és aztán egész nap szabadon kint lehettünk a természetben, a zöldben, a mezőkön és az erdőkben. Szabad életet élhettünk, szoros közelségben a természettel” – idézte fel kisdiákéveit Piero Marini.
Tréfálkozó Szentlélek
A beszélgetésben természetesen kitértek arra is, hogyan találkozott először 1973-ban Krakkóban Karol Wojtyłával, aki akkor még bíboros volt. Később, miután II. János Pál pápaként az egyház fejévé vált, Marini érsek évtizedeken keresztül a közvetlen közelében dolgozott. A lengyel bíboros pápává választására így emlékezett vissza a NEK meghívott előadója: „Akkoriban senki nem gondolta volna, hogy lengyel lesz a pápa. Mondjuk úgy, hogy ez a Szentlélek tréfája volt az egyház felé.” Marini érsek 74 külföldi utat tett meg II. János Pál pápával és hatot XVI. Benedekkel. Így emlékezett vissza a lengyel egyházfővel töltött időszakra: „Nagyon hamar kialakult köztem és a pápa között egy kölcsönös bizalom. Azért mondom, hogy kölcsönös, mert a pápa is megbízott bennem. Bármit mondtam neki, ő elfogadta azt. Rájött, hogy hallgathat rám. Soha nem volt közöttünk súrlódás. Nagylelkűen mindig jóváhagyta azt, amit javasoltam neki. Annál is inkább, mert ő nagyon érzékeny volt az inkulturációra, főleg, amikor Afrikában voltunk. Vagy Ázsiában, vagy Latin-Amerikában. Amikor látta a híveket, akik a saját kultúrájuk, a saját szokásaik szerint vettek részt az istentiszteleteken, ilyenkor nagyon boldog volt.”
A pápa elleni merényletről
Az Ali Agca-féle 1981-es pápai merényletre is kitértek az interjúban. Marini érsek szerint a pápa nem ennek hatására változott meg, hanem a betegsége miatt. A Parkinson-kór hatására borúsabbá vált, kevesebbet beszélt. A Szentatya megromlott egészségi állapotával a szarajevói mise során szembesülhetett mindenki: „A pápa egyszer csak elkezdett remegni. De nemcsak a hideg miatt, hanem a Parkinson-kór miatt is. Ez a két dolog együttesen drámai hatást fejtett ki rá. Már-már azon volt, hogy megszakítja a szertartást. De odajött a titkára és pár szót szólt hozzá. Én is odamentem, megfogtam a kezét és egy kicsit megdörzsöltem, hogy felmelegítsem. Jéghideg volt. Csontig hatoló hideg volt. Aztán szerencsére a pápa túllendült ezeken a nehéz pillanatokon” – idézte fel a történteket.
Egyensúly
Ceremóniamesterként Marini érsek különleges feladatot kapott. A II. Vatikáni Zsinat után a liturgia nemcsak latinul zajlott, hanem minden ország saját nyelvén alkalmazhatta azt. Így mesélt a kinevezéssel járó felelősségéről: „Amikor külföldre mentünk, az utazások alatt adaptálni kellett a liturgiát. Erre nagyon figyelt a pápa. Meg kellett találni az egyensúlyt. Fontos volt a római szellemiség, és az is, hogy ezeket a helyi változatokat beengedjük. Ezek segíthetik ugyanis ezeket a népeket abban, hogy részt vegyenek a szentmisén a saját kultúrájuk szerint. Ez volt igazán nehéz a munkámban. Ugyanakkor nagy örömet is szerzett nemcsak nekem, de a pápának is.”
NEK, a megújulás szimbóluma
Marini érsek számos alkalommal járt már hazánkban. Sok szép helyen megfordult, ezek közül kiemelte kedvencét, a következő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus színhelyét, Budapestet: „Igazi európai város, a szó igazi értelmében! A magyar nép is igazi európai nép, megvannak a maga sajátosságai. Magyarország jelenleg Európa szíve. Remélem azt is, hogy a Kongresszus is segít majd abban, hogy túllendüljünk ezen a járványon. A megújulás jelképe lehet nem csak Magyarország, de az egész világ számára.”
Piero Marini a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottsága elnöke is. Bízik abban, hogy szeptemberben Budapestre utazhat a katolikus világeseményre. Azt mondta: „Az oltás az egyetlen módja, hogy legyőzzük ezt a vírust. Szerintem megtartják a kongresszust, figyelembe véve mindazokat az útmutatásokat, amelyeket a világi hatóságok adnak majd. A Kongresszust az újjászületés jeleként is meg kell tartani.”
A teljes beszélgetés IDE KATTINTVA hallgatható meg.
Forrás: Kossuth Rádió
Fotó: NEK Titkárság