Menü Bezárás

Isten ítélete lenne a koronavírus?

Mary Healy: „Isten a népe iránti hatalmas szeretete révén engedi, hogy az emberek megtapasztalják választásaik következményeit”

Ferenc pápa 2020. március 27-én, a rendkívüli Urbi et Orbi áldáson az üres Szent Péter téren végezte az imádságot, megtérésre buzdítva az emberiséget: „Uram, arra hívsz meg minket, hogy a próbatétel jelen idejét a döntés idejeként éljük meg. Nem a Te ítéleted ideje ez, hanem a mi ítéletünké: itt az ideje, hogy döntsünk, mi az, ami igazán számít, és mi az, ami mulandó, hogy külön válasszuk a szükségest a szükségtelentől.”

Másrészről teológusok és hétköznapi emberek mutatnak rá, hogy a Biblia sok része katasztrófákról ír, beleértve a dögvészt (halálos fertőző betegséget) mint Isten ítéletét az emberi bűnök felett. Isten figyelmezteti például a népét, hogy ha lázadnak ellene: „… döghalált bocsátok közétek és ellenség kezére kerültök” (Lev 26,25). Az Újszövetségben is találunk erre vonatkozó írást. A Jelenések könyve egy sárga színű lovon ülve ábrázolja a halált és lefesti az utána jövő poklot: „…Hatalom adatott neki a föld negyed része fölött, hogy öljön karddal, éhínséggel, halállal és a föld vadállataival” (Jel 6,8).

A fenti szempontok nem annyira ellentmondásosak, mint amennyire látszanak. Az isteni büntetés helyes bibliai értelmezésének kulcsa az, hogy a katolikus teológiában hagyományossá vált megkülönböztetés fényében olvassuk.

„Tegyünk különbséget Isten pozitív és megengedő akarata között.”

Szabad választás

Isten végtelenül jó – „A világosság a sötétségben világít, de a sötétség azt nem fogta föl” (1Jn 1,5) és nem kívánja közvetlenül a rosszat. Inkább engedi a gonoszt működni, mert végtelen bölcsességében képes ezáltal nagyobb jót okozni. Így, ahol a Szentírás arról szól, hogy Isten csapást „küld” az emberiségre, az nem jelenti azt, hogy az Úr közvetlenül okozza. Népe iránti hatalmas szeretete révén engedi, hogy az emberek megtapasztalják választásaik következményeit. „Amikor a társadalom szándékosan elfordul Istentől, és úgy dönt, hogy saját bálványait imádja – ahogyan azt jelenlegi globális kultúránk is teszi –, akkor eltávolodik Isten védelmétől és különféle gonosz erőknek teszi ki magát.”

A Teremtő azonban komolyan veszi a szabadságunkat – sokkal komolyabban, mint mi magunk. A bűneinkre vonatkozó ítélete abban áll, hogy lehetőséget ad számunkra megtapasztalni vétkeink súlyát. Ennek az ítéletnek azonban javító célzata van. Isten legfőbb vágya, hogy gyermekei visszataláljanak hozzá, gyógyuljanak és otthonra leljenek. „…nem akarom én a halandó halálát – mondja az Úr Isten –, térjetek meg, hogy éljetek!” (Ez 18,32).

Ne ítélkezz!

A Szentírás azt is egyértelművé teszi, hogy nem ítélkezhetünk mások felett. De mivel az emberek összekapcsolódnak, az ártatlanok gyakran szenvednek a bűnösökkel együtt. Ez az, amire Jézus sürgető, de nem ijesztgető szavakkal hívja azokat, akik szembetalálják magukat a borzalmakkal. Két korabeli csapással (Pilátus politikai vérengzése és egy építési baleset) példázza a megtérés szükségességét: „Azt hiszitek, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak a többi galileainál, mivel mindezt elszenvedték? Mondom nektek: Nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, mindnyájan ugyanígy elvesztek. Vagy az a tizennyolc, akire Síloében rádőlt a torony és megölte őket? Azt hiszitek, hogy vétkesebbek voltak minden más embernél, aki Jeruzsálemben lakik? Mondom nektek: Nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, mindnyájan ugyanígy elvesztek” (Lk 13,2–5).

Ezért egy nagyszabású katasztrófa nem indokolja mások elítélését. Felhívás viszont saját életünk megvizsgálására és az Istennel való kapcsolatunk tisztázására, tudatában annak, hogy mindannyiunk számára titok, mennyi időnk van hátra a Földön. Nyilvánvaló, hogy a COVID19-et okozó vírus az ördögtől származik. Betegséget, halált és pusztulást hoz. Mindez ellentétben áll Isten azon tervével, hogy teljessé tegye a saját képére teremtett emberek életét.

Pusztítás és bőség

Jézus azt mondta: „A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen” (Jn 10,10). Sőt ennél is többre törekszik az ördög. A betegséget kihasználva további gonoszságokat hoz: félelemet és pánikot, önzőséget és kapzsiságot, feszültséget és megosztottságot a családban, vádaskodást a kormányvezetők között.

Tehát imádkozzunk és böjtöljünk buzgón, Istenbe vetett nagy bizalommal, hogy a vírus véget érjen. Isten egyik irgalmának a jele, hogy a járvány a nagyböjti időben terjedt el. Hamvazószerdán, a nagyböjt kezdetén a sáskajárást felidéző ószövetségi olvasmány megtanít a helyes bűnbánatra. Joel próféta a Júdeát sújtó sáskajárást és éhezést az egész világra kiterjedő isteni ítélet előjelének látja. Az Úr azonban kegyelmes népe iránt, ezért még ítéletében is ott az irgalom, amely igaz megtérésre és szívből jövő megbánásra hívja engedetlen népét:

„Nos tehát – mondja az Úr –,
térjetek hozzám teljes szívetekből,
böjttel, sírással és jajgatással.

Szaggassátok meg szíveteket,
nem pedig ruhátokat,
és térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez,
mert jóságos ő és irgalmas,
türelmes és nagyirgalmú,
és szánakozik a bajok felett.

Ki tudja, hátha ismét megtér és elfelejt,
s áldást hagy hátra maga után,
étel- és italáldozatot az Úr, a ti Istenetek számára?

Fújjátok meg a harsonát Sionban,
hirdessetek szent böjtöt,
rendeljetek el ünnepet,

gyűjtsétek össze a népet,
szenteljétek meg a gyülekezetet,
hívjátok egybe a véneket,
gyűjtsétek össze a gyermekeket és a csecsemőket;
jöjjön ki hálószobájából a vőlegény,
és nászházából a menyasszony.

17Sírjanak az előcsarnok és az oltár között a papok,
az Úr szolgái, és mondják:
»Könyörülj, Uram, könyörülj népeden;
ne engedd, hogy gyalázzák örökrészedet,
és uralkodjanak rajta a nemzetek!«
Miért mondanák a népek között:
»Hol van az ő Istenük?«

18Ekkor az Úrban féltő szeretet ébredt országa iránt,
és megkegyelmezett népének” (Joel 2,12–18).

Elmélyülő kapcsolatok

Isten gondoskodott a bőséges élelemről, sőt még ennél is többet adott: megígérte a Szentlélek kiáramlását, nemcsak a saját népére, hanem az egész világra. Most, hogy imára, böjtre és bűnbánatra hívtak a világ üdvösségéért, Dániel imája nagyszerű példát mutat az alázatos, bűnbánó könyörgéshez (Dán 9). Íme, néhány konkrét módszer, ahogyan a katolikusok lelkiismeretvizsgálatot végezhetnek, különösen ezen a Szent Héten, amikor belépünk Jézus Krisztus szenvedésének rejtélyébe.

Megtiltották a miséken való részvételt és így megvonták tőlünk az Eucharisztiát is. Pedig olykor magától értetődőnek véljük az Oltáriszentséget. Lazává és felületessé válunk hitünk gyakorlásában. Szokás szerint összezsúfolódunk a misén (ha egyáltalán elmegyünk), ahelyett, hogy az Urat tennénk életünk legfontosabb helyére. Ahogyan egy házaspár az absztinenciával elmélyíti a kapcsolatát azáltal, hogy más módon fejezik ki szeretetüket, úgy ez az akaratlan eucharisztikus böjt is lehetőséget kínál az Úrral való intimitás megújítására, különösen az ima és a Szentírás olvasása révén. Így amikor végre képesek leszünk ismét magunkhoz venni az Oltáriszentséget, nagyobb buzgalommal vehetünk részt benne, mint valaha.

A világ népességének a fele most valamilyen formában elzártságban él, mintha hirtelen akaratlanul visszavonultak volna. Biztosan előfordult már, hogy nem sikerült megtisztelni az Úr napját. A vasárnapokat úgy kezeltük, mint egy átlag hétköznapot, amikor elintézzük a vásárlást, a teendőket és hajszoljuk a napirendet, ahelyett, hogy időt fordítanánk arra, hogy elmélyítsük a Jézussal való kapcsolatunkat és hogy pihenjünk a családdal és a barátokkal.

Az Ószövetségben Isten elrendelte, hogy Júdea népe vonuljon száműzetésbe minden elmulasztott ünnepért: „Ha a föld nem ünnepli meg szombatjait, elhagyatottságának egész ideje alatt szombatot tart” (2Krón 36,21). Talán most a fékevesztett társadalmunk végre visszatalál az elveszített szombatokhoz. Emberek millióit arra korlátoztak, hogy több időt töltsenek együtt családtagjaikkal, mint valaha.

Néha magától értetődőnek véljük házastársunk, gyermekeink, testvéreinket vagy szüleink jelenlétét. Fontossági listánk legvégére helyezzük őket, sőt olykor rajtuk töltjük ki bosszúnkat saját tehetetlenségünk, félelemünk és csalódásunk miatt.

„Megfelelő az alkalom arra, hogy megbocsátást kérjünk nemcsak Istentől, hanem a hozzánk legközelebb állóktól és kifejezzük a velük szembeni szeretetünket. Különösen a szülőknek kell ebben gyermekeik számára példát mutatniuk.”

Isteni terv

A sporteseményeket eltörölték és a szórakoztatóipar is leállt. Készítettünk-e sport- vagy szórakoztatóbálványt? A gazdaság pihen és tankol. Készítettünk-e bálványt a pénznek és a javaknak? Megpróbáltuk-e imádni Istent és a pénzsóvárságot megjelenítő mammont egyaránt? Ha a keresztények imádkozással, böjtöléssel és bűnbánattal alázatot mutatnak az Úr előtt, akkor és csak akkor leszünk képesek az egész világot bűnbánatra és Krisztusba vetett hitre hívni. Most a válság idején, amikor akarva-akaratlan szembesülünk az emberi korlátokkal és a halál valóságával, példátlan lehetőség nyílik arra, hogy tanúbizonyságot tegyünk Krisztusról. Csakúgy, mint Joel próféta idején, Isten terve most is több annál, mint hogy csupán véget vessen ennek a katasztrófának. Azt akarja, hogy az összes nemzet eltaláljon Fia megmentő tudásához, aki diadalmaskodik a bűn, a betegség, a Sátán és a halál fölött.

Forrás: ncregister.com / NEK

Fotó: NEK