Menü Bezárás

Isten megadja a pluszerőt – 180 kilométert kerékpároztak a harmadik napon

A ferences kerékpáros zarándoklat harmadik napja komoly próbatételnek ígérkezett. Százötven kilométernél is hosszabb út, városi nagyforgalom, határátlépés várt rájuk és oda kellett érni időben a tiszai komphoz, ez volt a terv, ezt kellett megvalósítani. Korán indultak és nagyon jól haladtak.

Amikor még Ópusztaszer nagyon messze volt

Mindenkire hatott az előző esti felkészítés és nagyon jó tempót ment a csapat. Nem bomlott meg a sor és egyként tekert a csoport. Úgy kerékpároztak, mintha profi versenyzők lettek volna. A tervezett időponthoz képest két órával korábban értek a magyar határra. A magyar oldalon azzal a mondattal fogadta az elöljáró Bonaventura testvért: „Hogy-hogy ilyen korán érkeztek? Délre vártuk magukat! Ugye maguk az a biciklis közösség, amelyik Budapestre megy a pápához?”

Rendőrmotoros kísérte őket az úton

De nemcsak a határon várták a zarándokokat, hanem a Békés megyei rendőrség is küldött egy motoros rendőr zászlóst, aki a megyén belül szakszerűen biztosította a csoport haladását. Egy apró figyelmetlenség miatt húsz kilométeres kitérőre és útvonalkorrekcióra volt szükség, de így is időben, csupán egy óra késéssel értek a mindszenti komphoz. A Tisza túloldalán Antal Imre ópusztaszeri plébános már várta helyi kerékpárosokkal őket. Ekkor már tizenkét órája ültek a nyeregben, az utolsó tizenkét kilométert Ópusztaszerig ennek ellenére is vidáman teljesítették.

Időben elérték a Tiszánál mindszenti kompot

Egészen megdöbbentő az, amire ez a közösség képes volt. Ebben a társaságban egyetlen professzionális sportoló sincs, mégis olyasmit hajtottak végre, amit csak hivatásos sportolóktól várhatna el az ember. A végső számadás szerint 180 kilométert bicikliztek tizenkét és fél óra alatt. Még egyszer meg kell említeni, hogy a legidősebb kerékpáros 72. évében jár, a legfiatalabb, pedig 17 éves és hat hölgy is tekert a csapatban, úgy, hogy sokszor ők vezették a sort. Már csak az a kérdés, hogy honnan merítették az erejüket?

Megálláskor éppen csak frissítésre jutott idő

Ezen a napon annyit kellett tempósan menni, hogy nem jutott idő néhány fohászon kívül más, a megállások idején szokásos elmélkedésekre, imákra, lelki programokra. Az extrémteljesítmény azonban lelki értelemben is többlethozadékkal járt. Mindenki elcsodálkozott a saját teljesítményén, és az örömön kívül azon is eltöprengtek, hogy milyen is volt ez az út. Volt, aki az életúthoz hasonlította. Egy darabon csodálatosan jó úton haladtak, máshol pedig gidres-gödrösen. Egy helyütt jól ment a tempózás, másutt pedig csak vánszorgásra jutott erő. Bizony fölösleges kitérő is akadt, éppúgy, mint az életünkben, de a Jóisten mégiscsak épségben, egészségben elvezetett a célhoz mindenkit. Mások a Mária-út sajátosságának, az elvégzett imádságok hatásának tudták be a nagyszerű eredményt.

Antal Imre plébános bemutatja a pusztaszeri Magyarok Nagyasszony-plébániatemplomot

Az eredmény nyitja mindenképpen a közösség erejében keresendő, amit Antal Imre atya a szentmisében egy példabeszéddel így világított meg: egy ember kereste az Istent és nem találta. Ugyanez az ember kereste önmagát is és nem találta. Amikor találkozott egy másik emberrel, akkor mindkettőt, Istent és önmagát is megtalálta. Ha nyitottak vagyunk, egymásra figyelünk, egymást segítjük, egymást jószándékkal kiszolgáljuk, Isten odafigyel ránk és megadja azt a pluszsegítséget, amire szükségünk van. Többek között ezért a tanításért is érdemes volt Ópusztaszerre ellátogatni.

A három jóbarát: Bonaventura testvér, Antal Imre és Bálint Róbert

Az ópusztaszeri Magyarok Nagyasszonya-plébánia vendégül látta az erdélyi zarándokokat és szállást is adott nekik, de egy különleges találkozás helyszíne is lett. Bálint Róbert, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum igazgatója, Főcze Imre, Bonaventura testvér ferences szerzetes pap, dévai plébános és Antal Imre ópusztaszeri és kisteleki plébános falusfelek és régi jó barátok. Ez a zarándoklat hozta meg a lehetőséget, hogy ismét találkozzanak.

Szöveg és kép: Gulyás László

Vélemény, hozzászólás?