Menü Bezárás

Kell a biztatás – „Millió szív összecsengjen, magasztalja az Urat!”

Kellett egy kis biztatás, hogy pénteken kora reggel, öt órakor menetkészen álljon a Ferences Biciklitúra csapata, mert hosszú és előreláthatóan megerőltető szakasz állt előttük. A várható forróság miatt kellett a reggeli hűvöst kihasználni, ami azonban talán még kicsit hideg is volt, mindössze +13 Celsius fok. A mezőny a kalotaszegi dimbes-dombos vidéken haladt, és már úton találta őket a felkelő nap, amikor megpillanthatták a Tordai-hasadékot. A nehézségek valójában a reggeli után kezdődtek, mert bekerültek a kerékpárosok a csúcsforgalomba, ahol igen veszélyes volt közlekedni. Nagy koncentrációra és önfegyelemre volt szükség, hogy baj nélkül leküzdjék ezt az útszakaszt, de mert hittek abban, hogy sikerülni fog, Isten kegyelméből így is lett. Az út második felét már forróságban kellett teljesíteniük. Tíz kilométeres szakaszokban és kis csoportokra osztott mezőnnyel ez is sikerült. Nehéz érzékeltetni a hőség mértékét, de az talán érdekes adat, hogy szakaszonként 50 liter friss vizet fogyasztott a csapat. A megpróbáltatásoktól kimerülve, a naptejek használata ellenére is erősen kipirulva ért Marosvásárhely határába a 14. Ferences Biciklitúra közössége. Találó ennek a szónak a használata, mert útközben sokan elfáradtak és a kis csoportok egymást segítő közösséggé formálódtak.

A megfáradt mezőny számára óriási megkönnyebbülés és hatalmas megtisztelés volt, hogy a marosvásárhelyi rendőrség négy kocsival várta őket, és a konvojjá alakított menetet villogó lámpákkal kísérték be a városközpontba, a Színház térre, úgy, hogy a biciklisek hármas sorba fejlődve az utat teljes szélességben használhatták. Öröm volt látni, ahogy az elgyötört kerékpárosok büszkén és boldogan tekertek Marosvásárhely főútjain. A fogadtatás, amelyben ezután a főtéren részük volt, hasonlóan magasztos és felemelő ünneppé vált. A felsorakozott kerékpárosokat Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, és Ft. Oláh Dénes főesperes fogadta elismerő szavakkal. Bonaventura atya megköszönte a kitüntető figyelmet, és elmondta, hogy a ferences biciklisek végső célja idén a somlyói nyereg, és mindenkit szeretettel várnak a vasárnapi szentmisére a Hármashalom-oltárnál. Továbbá minden jelenlévőt biztatott a téren, hogy tartsanak a csapattal a Keresztelő Szent János-plébániatemplomba, ahol szentmisével ünneplik meg a pénteki napot. Az események értékeléséhez a főesperes egy nagyon fontos gondolatot adott: jusson eszünkbe, hogy a lelki és testi erőfeszítéseink által a kronológiai idő megszentelt, kegyelmi idővé válik.

Az eseménydús nap lelki üzenete azonban Csaba testvérnek a szentbeszédében kifejtett tanítása által fogalmazódott meg. Elmondta, hogy eredetileg egyáltalán nem volt szándékában kerékpározni. Bonaventura atya tartós biztatására volt szükség ahhoz, hogy beadja a derekát és nyeregbe szálljon. Örömmel jelentette mindenkinek, hogy ezáltal sokat gazdagodott, mert ráérzett arra, hogy hit nélkül ezt sem lehet csinálni. Ha nem hiszed el, hogy képes vagy leküzdeni az akadályokat, akkor jobb, ha el sem indulsz. De útközben is jól jön időnként, amikor elcsüggedsz, egy kis biztatás. Jézus által ránk hagyományozott biztatásként tekinthetünk a legszentebb ünnepünkre is, ami az eucharisztikában valósul meg – hangsúlyozta. Úgy gondolta, hogy ha eredményes volt a mai napon is a sok-sok biztatás, akkor nem lesz hiábavaló, ha a következő napokban és hetekben mindenkit biztatnak arra, hogy figyelmét fordítsa a szeptemberi nagy eseményre – amely csak az olimpia formátumához mérhető –, a Budapesten megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra.

A ferences biciklitúra végső célja, hogy augusztus 1-jén, vasárnap eljusson Csíksomlyóra, a nyeregbe, és a Hármashalom-oltárnál, a szentmise bemutatása után együtt énekeljék sok ezren az Eucharisztikus Kongresszus himnuszát: „Győzelemről énekeljen Napkelet és Napnyugat, / Millió szív összecsengjen, magasztalja az Urat!”

Kép és szöveg: Gulyás László

Vélemény, hozzászólás?