Menü Bezárás

Lukácsovits Magda: Adoro te devote – az Oltáriszentség-himnusz képei Gyergyószárhegyen

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készület jegyében időnként bemutatjuk Lukácsovits Magda (1933–2017) festőművész egy-egy, az Oltáriszentséget középpontba állító freskóalkotását. Korábban szóltunk már a csomaközi mennyezeti freskójáról, utóbb az esztelneki falképvázlatáról, most pedig a gyergyószárhegyi Oltáriszentség-himnusz-képeit mutatjuk be olvasóinknak, a gyergyószárhegyi Bartis László nyugalmazott plébános és a tekerőpataki Bernád Rita főlevéltáros szavaival.

Bartis László: Hat szimbólumban feldolgozott himnusz

Tizenharmadik századi templomunkat gót stílusban építették. A hajóját 1729-ben lebontották, hogy a templomot megnagyobbítsák. A szentély megmaradt gót stílusban, a hajót pedig barokk stílusban építették újra. A barokk stílusú mennyezet kezdetén lévő mező alkalmas volt arra, hogy képeket fessenek rá, ennek a munkálatnak a kivitelezésére pedig Lukácsovits Magda művésznőt kérték fel. Ő el is vállalta és el is készítette a tervrajzot. Jómagam abban az évben – 1963-ban – ötödéves teológus voltam és a plébánosom kérésére június 26-án a rajzokat felvittem Gyulafehérvárra Isten szolgája Márton Áron püspök jóváhagyására. A művésznő az Adoro te devote himnuszt dolgozta fel. A püspök úr minden egyes szimbólum és kép tervrajzát alaposan megnézte, majd ráírta a jóváhagyást. Hazaérkezésem után a művésznő hozzá is fogott a munkálatokhoz. A himnuszt hat szimbólumban dolgozta fel. Ezen kívül még két képet festett a főbejárat fölött és a Jézus szíve mellékhajó fölött lévő mezőben. A két kép közül az egyik Mária mennybevitelét ábrázolja (ez a templom titulusa), alatta a szentírási idézettel: „Boldognak hirdet minden nemzedék.” A szemben lévő kép egészen egyedi: a háttérben a Szent családot látjuk, az előtérben a székely családot. A családapa a fiával, az apa vállán a kasza, a fia vállán pedig a gereblye látható, amint jönnek haza a mezei munkából. Otthon a családanya a kicsi leányával megterített asztallal várja a hazatérő munkásokat. Az anya a házi kenyeret szeli meg. Alatta olvasható: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.”

A művésznő az alkotással augusztus első hetében készült el. A munkálatok alatt én segédkeztem, törlőrongyot, vizet, ecsetet, festéket stb. adtam a kezébe és közben lestem a technikáját. Azóta közel fél évszázad telt el, a szimbólumok és a képek kissé megkoptak, de jó állapotban vannak még most is. A híveknek tetszettek a festmények, s hogy még érthetőbbek legyenek számukra, az akkori plébános minden egyes szimbólumot és képet egy-egy külön prédikációban magyarázott meg nekik.

Bernád Rita: Könnyen értelmezhető bibliai jelenetek (részlet)

Lukácsovits Magda művésznő korai alkotásai közé tartozik a gyergyószárhegyi plébániatemplomban lévő freskó: két bibliai témájú kompozíció és az Oltáriszentség hat szimbóluma. A két kompozíció közül az egyik Mária megkoronázását ábrázolja, a másik a Szentcsaládot. […] A freskókon kívül a mennyezetet a Rejtező istenség (Adoro te devote) kezdetű ének hat sora és az azokhoz igazodó szimbólumképek díszítik, amelyeket szintén Lukácsovits Magda festett.

1. v. Rejtező Istenség, hittel áldalak, ki elrejteztél itt bor s kenyér alatt.” A menóra a Mózes által látott csipkebokor (Kiv 3,1) tüzében megjelenő Istent szimbolizáló hétágú gyertyatartó (Kiv 25,31–40, Zak 4,2.10b). A boroskancsó és a három kenyér Melkizedek áldozatára emlékezetnek (Ter 14,18), amely a szentmise ószövetségi előképe.

3. v. „Rejté a keresztfa istenségedet, itt az emberség is elrejtezkedett.” A húsvéti bárány, amelynek melléből kifolyó vért egy aranykehely fogja ki, Krisztust szimbolizálja (Jn 1,29; Jel 5,12; 7,14; 22,14).

5. v. első része: „Urunk halálának szent emlékjele, életadó zálog, élet kenyere.” A horgony a reménység jelképe (Zsid 6,18–19), az élet kenyeréről szóló Jézus beszédére és a kenyérszaporításra (Jn 6,9) emlékeztető öt kenyeres kosár és a kánai menyegző (Jn 2,6) egyik boroskorsója pedig az Oltáriszentség szimbólumai. A kenyeres kosarat tartó hal Krisztus egyik legősibb szimbóluma. A „Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó” görög szavainak kezdő betűiből „ICHTYS” (= akrosztichon) görög szó magyar megfelelője „hal”. Szent Ágoston szerint Krisztus a hal, aki az „Úr asztalán” eledelül adja oda magát.

5. v. második része: „Hogy belőled éljen, késztesd lelkemet, soha ne feledje édességedet.” Jézusnak a templomban való bemutatására, illetve az érte bemutatott áldozatra emlékeztető „két galambfióka(Lk 2,24) ízleli a keresztes amforában lévő élet kenyerének édességét.

6. v. „Kegyes pelikánunk, égi szeretet, véredben tisztátlant, mosd meg engemet.” A fiókáit mellének véréből tápláló pelikán az önmagát feláldozó Krisztus jelképe, de az Isten ember iránti szeretetének ókeresztény szimbóluma is: Hasonlítok a pusztában lakó pelikánhoz” (Zs 102,7).

7. v. „Most csak fátylas arcod látom, Jézusom, kérlek, Uram, add meg, mire szomjazom.” A szarvas egyrészt krisztusi jelkép, másrészt az Istent kereső keresztény lélek jelképe: Ahogy a szarvasünő a forrás vizére kívánkozik, úgy vágyakozik a lelkem utánad, Uram” (Zsolt 42,2).

Az említett énekszövegek a hat kép alatti üzenetszalagban követhetők.

A mennyezeti képek – tematikájuk és belső üzenetük révén – statikusak, heraldikai ábrázolásokhoz hasonlíthatók, az egyedüli mozgást az állatábrázolásokkal lopta bele műveibe a festőnő (szarvas ivás közben, mellét csőrével feltépő pelikánanya, vérző mellű bárány, kenyeret csipegető galamb).

Az egyházi népénekhez fűződő képek tárgy- (menóra, kancsó, kosár, kenyér, kereszt, horgony, kehely) és állatábrázolásokban (hal, szarvas, pelikán, bárány, galambok) egyaránt gazdagok, lényegre törőek és jelképesek.

Forrás: Fidem pinxit – Sie malte den Glauben – A hitet festette, Das Lebenswerk der siebenbürgischen Kunstmalerin LUKÁCSOVITS MAGDA erdélyi festőművésznő életműve, BAUER – VERLAG Thalhofen, 2014, I. kötet 32–33. old., II. kötet, 17–18. oldal.