Menü Bezárás

NEK online előtalálkozó: szeptember 17., a Remény napja. Az első videóüzenetet küldte: Johannes Hartl teológus, irodalomtudós, filozófus (Németország)

A krízishelyzet lehetőség is egyben

Unalmasnak, zsémbes matematikatanárnak tartotta tinédzserként Istent és az egyházat is Johannes Hartl. A német teológus-filozófus felnőttkori megtérő.

Johannes Hartl különös utat járt be a hippi korszakától addig, amíg megalapította az Imádság Házát. Bajorországban született. Szülei a katolikus értékek szerint nevelték, de szélsőségekkel teli fiatalsága (csajozás, droggal való kísérletezés) Istentől egy időre eltávolította. „Nem volt bennem sosem negatív kép az Egyházról, csak annyi, hogy unalmas. Azt gondoltam, hogy Isten egy unalmas matektanár, aki azt várja tőlem, hogy unalmas dolgokat tegyek a jó jegyekért. Ami pedig örömöt okoz, azt megtiltja.” Tizennégy éves korában a szülei magukkal vitték egy vallási konferenciára. „Én abban az időben rebellis hippi voltam és az egészet ostobaságnak tartottam. Az emberek normálisan néztek ki és csomó fiatal is volt közöttük. Aztán elkezdődött ez a zene és megváltozott a tekintetük, még az arcuk is eltorzult. Azt gondoltam, hogy akármit is szívtok, szívjatok belőle kevesebbet. De azért mégis, valahol tetszettek.” Az egyik este előre lehetett menni imádkozni. Mindenki kérhetett egy imát, aki szerette volna befogadni a Szentlelket. Johannes előrement. „Nem imádkoztam, csak ott álltam és nem éreztem semmit. Amikor vége lett az imának, visszamentem a helyemre és akkor éreztem, hogy valami megváltozott bennem. Olyan érzésem volt, mint amikor az ember először szerelembe esik.” Johannes szerzetes szeretett volna lenni, de végül Isten egészen más útra hívta meg. Megismerte feleségét, akivel közösen 2005-ben Augsburgban megalapították az Imádság Házát. 2011 szeptemberében elérték a nagy célt: az év 365 napján, a nap 24 órájában imádkoztak az imaszobában. Johannes négy gyermek édesapja, vlogot vezet, számos könyv szerzője, nemzetközileg elismert konferenciaelőadó, aki szenvedélyesen közvetíti Isten lenyűgöző szépségét és jóságát.

Az Üzenetek a világból ötödik részében Erdő Péter bíboros elmondja: Hartl életében eljött a pillanat, amikor rájött, ha Istennel személyes párbeszédet folytat, minden fényt és értelmet kap. Hartl az alapítója az Imádság Háza mozgalomnak.

Amikor a vírus kitört, a Google-keresések alapján rendkívül nagy arányban ugrott meg az imádság iránti érdeklődés – kezdi üzenetét Hartl. A négygyermekes családapa úgy látja, a megbetegedések számának növekedésével párhuzamosan erősödött a spiritualitás és az imádság felé nyitás az emberekben. A mostanihoz hasonló krízishelyzetek mindig nagy lehetőséget jelentenek az egyház és a keresztények számára, véli Hartl, hiszen ilyenkor lehet a leginkább megmutatni világosságukat.

A német teológus két megfigyelését osztja meg velünk: az egyik, hogy az ima, a spiritualitás az átlagember számára nélkülözhetetlen, a másik, hogy a szentségi spiritualitás hatékonyságát jól jelzi az a hiányérzet, amely a karantén alatt megmutatkozott.

Johannes Hartl végül rámutat: az egyháznak újra az imádság iskolájaként kell működnie.

„A nyugati világban nagy a szomjúság és a vágy a spiritualitás iránt” címmel közzétett, Erdő Péter bíboros által felvezetett üzenete megtekinthető ITT.

(Forrás: NEK)