Menü Bezárás

Újra fel kell fedeznünk Szent József egyedülálló szerepét

Schönberger Jenő szatmári püspök a NEK-előkészületi programjaik mellett a Szent József-év és a család szentév összefüggéseiről is beszélt a napokban

„A 2004-ben zárult egyházmegyei zsinatunkat is hároméves előkészületi idő előzte meg, aminek a hozadéka legalább annyi volt, ha nem több, mint magának a zsinatnak! És ha ez egy egyházmegyei zsinat esetében így van, mennyivel inkább egy világra szóló eucharisztikus kongresszussal kapcsolatban!” – mondja Schönberger Jenő püspök. A Szatmári Egyházmegye főpásztorát sok más mellett a zajló Szent József-év és a hamarosan nyíló család szentév összefüggéseiről, valamint a hittan.ro csapata által szervezett, négy egyházmegyét megszólító NEK-előkészületi programokról is kérdeztük.

– Milyen módon kapcsolódott be a Szatmári Egyházmegye a NEK-re való előkészületbe? 

– A tavaly évi papi rekollekciós napokat – 2020. március elején – Fábry Kornél atya tartotta az egyházmegye három főesperesi kerületében, buzdítva a papságot és rajtuk keresztül a híveket is az előkészítő programokba való bekapcsolódásra és a NEK-en való részvételre. Korábban, 2019 februárjában a Missziós keresztet is fogadhattuk egyházmegyénkben, Máramarosszigeten, Nagybányán, Szatmárnémetiben és Nagykárolyban kereshették fel a hívek a NEK szimbólumát. A Pasztorális irodák által szervezve számos csoport, plébánia regisztrált és készült egyházmegyénkből a budapesti eucharisztikus világkongresszusra, amelyet sajnos a járvány felülírt, de ugyanez a szervezés az idei évben is megvalósul. A NEK honlapja újabb és újabb értékes ötletekkel, kisfilmekkel, előadásokkal, beszélgetésekkel rukkol elő, amit örömmel követünk és osztunk meg a hívek felé is. És természetesen folytatjuk az imádkozást a kongresszus sikeréért, és azért, hogy sokak számára gyümölcsöző legyen.

– Sokan vallják – köztük e sorok írója is –, hogy a készület legalább annyira fontos, mint maga az esemény. Egyetért ezzel?

– Ezt tapasztalatból állíthatom, hiszen a 2004-ben zárult egyházmegyei zsinatunkat is hároméves előkészületi idő előzte meg, aminek a hozadéka legalább annyi volt, ha nem több, mint magának a zsinatnak. Persze ezek összefüggnek. A jó előkészület fél siker. A másik fele az Isten kegyelme. Ha egy egyházmegyei zsinat esetében így van, mennyivel inkább egy világra szóló eucharisztikus kongresszussal kapcsolatban! És a szervezés nemcsak logisztikát és regisztrációt jelent, hanem lelki felkészülést, ráhangolódást is, amit szerintem nagyon ügyesen végez a megbízott stáb.

– Hitéletünknek és azon belül a NEK-re való készületünknek különösen fontos részét képezik a szentségimádások, köztük a nagy érdeklődésre számot tartó és igen nagy aktivitást mutató világméretűek is. A Szatmári Egyházmegye közösségei bekapcsolódtak-e ezekbe?

– Papjaink nagy többsége egyénileg is szoros kapcsolatban van a NEK honlapjával, viszont minden információt, ami a püspökségre érkezik, azonnal továbbítunk a plébániák felé. Az egyházmegye területéről sokan kapcsolódtak be a meghirdetett szentségimádásokba, és azt is tudom, hogy elég sokan nem regisztráltak, tehát nem kapott „piros pontot” a településük a NEK világtérképén, de a Jóistenén minden bizonnyal. Egyébként is nálunk régi hagyománya van a szentségimádásnak, akár az elsőcsütörtöki, elsővasárnapi vagy az egyházmegye plébániái között beosztott szentségimádási napoknak.

– A hittan.ro csapata által elindított, négy – a szatmári, a nagyváradi, a temesvári és a gyulafehérvári – egyházmegyét megszólító, hétállomásos, elsőcsütörtökönkénti online szentségimádási lánc következő, áprilisi alkalmát Püspök atya vezeti. Mit gondol magáról a kezdeményezésről és hogyan készül az április 8-i alkalomra?

– Örömmel karoltuk fel a nagyváradi kezdeményezést és kapcsolódtunk be a hitoktatók és a hittanos diákok által előkészített szentségimádásba. Februárban kezdődött a nagyváradi püspöki kápolnából való közvetítéssel, majd március elején a gyulafehérvári kisszeminárium kápolnájából folytatták. A tervek szerint a következő, áprilisi alkalmat valóban én fogom vezetni. Az imaóra összeállítása, a közvetítés megszervezése a spiri atyák – Pakot Géza és Magász Jenő –, a hittan-tanfelügyelő Egeli Ferenc atya és a hitoktatók feladata lesz. Mellettük a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum, valamint a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Teológiai Líceum tanárai és a katolikus diákság kapcsolódik be a szervezésbe.

– A szintén a hittan.ro által a diákoknak meghirdetett alkotói pályázatok igen jó alkalmat teremtenek arra, hogy a vetélkedő a Ferenc pápa által meghirdetett és márciusban induló család évéhez is kapcsolódjék, hiszen a tanulók a feladatok jelentős részét szüleik, családtagjaik segítségével fogják megoldani. Püspök atya mit vár ezektől a pályázatoktól?

– Először is azt szeretném, ha diákjaink közül sokan jelentkeznének mindkét, az Eucharisztia-tisztelet jegyében meghirdetett pályázatra: az alsó tagozatosoknak szóló, Az Oltáriszentség és a családom című képzőművészeti, valamint az V–XII. osztályos diákoknak szóló, Őáltala, Ővele és Őbenne című digitális kiskönyvkészítői felhívásra. Aztán valóban, hadd kapjon teret a családi összefogás, hiszen a versenyszellem és a szülők bevonása szerintem nagyon jó hatással van a gyermekek fejlődésére. A szülők vagy nagyszülők részéről pedig – nem merem mondani, hogy elvárom, hanem inkább kérem és bátorítom őket, hogy hozzák meg ezt az áldozatot. Biztos vagyok benne, hogy ezáltal ők is – ismerettel és lelkiélménnyel – gazdagodni fognak.

– Miként van és lesz jelen az egyházmegye életében a Ferenc pápa által meghirdetett Szent József-év és a hamarosan nyíló családok éve, és Püspök atya szerint milyen üzeneteket hordoz ez az egymáshoz igencsak közelálló két szentév?

– Kicsit furcsállottam, hogy Ferenc Szentatyánk egyenesen két tematikus évet is meghirdetett. Már csak azért is, mert a szatmári egyházmegyében 2004 óta minden évnek megvan a saját tematikája – az idei évtől nevezetesen a Gondviselés éve, hároméves lebontásban. Eddig mindig jól össze tudtuk egyeztetni a világegyház és az egyházmegyénk tematikus éveit, és ez most sem okoz nehézséget. Úgy érzem, hogy kiegészítik, sőt gazdagítják egymást. Szent József, a Szentcsalád gondviselő őre a gondviselő Mennyei Atyát képviseli a Szentcsalád életében, a családjaink pedig nagyon is rászorulnak az isteni gondviselésre. A Gondviselés tervébe mindkettő beletartozik: Szent József éppúgy, mint a család. Tehát már meg is van a kapcsolat. A családban a Szent József-év kapcsán hangsúlyosabb figyelmet kell hogy kapjon az apa szerepe az anya és a gyermekek életében, az egyház nagy családjában pedig újra fel kell fedeznünk fő védőszentjének, Szent Józsefnek egyedülálló szerepét. A kettő egymásban van s mindkettő a Gondviselésben.

(E sorok írója és Schönberger Jenő püspök egy a szatmárnémeti püspökségen korábban tartott könyvbemutatón)

– Nehéz időket él napjainkban a világ. Püspök atya mivel bátorítaná az embereket és a NEK szervezőit?

– Higgyenek és bízzanak a Gondviselésben, és engedjenek teret neki életükben és munkájukban egyaránt. Bizton állíthatom Szent Pállal: Az istenszeretőknek minden a javukra válik!

Varga Gabriella / NEK
Fényképek: Szatmári Egyházmegye

 

Vélemény, hozzászólás?