Menü Bezárás

A zene húrjait a végsőkig feszítve, a színárnyalatok gazdag pompáját is érzékelteti: Gődény Márta zongoraművész (Párizs)

Lapunk, az Életünk újság nyomtatott kiadásának 2020. májusi számában adta hírül Gonthier-Romhányi Anna, hogy két nemzetközi hírű zenész, Gődény Márta zongoraművész és Hadady László oboaművész, öt meghívott zenésztársukkal együtt 2020. március 5-én jótékonysági Beethoven-hangversenyt tartott a párizsi Balassi Intézetben a francia fővárosban 93 éve működő, de négy éve az állandó pap aggasztó hiányával küszködő Magyar Katolikus Misszió javára. Nem az első eset volt, hogy Gődény Márta és Hadady László támogatólag állt a Misszió mellé, s mindezekről értesülvén óhatatlanul felmerül bennünk a kérdés: hol és hogyan lehetne kicsit közelebbről is megismerni ezeket az önzetlen és nagyszerű művészeket? Hadady László portréját is elkészítettük korábban (itt érhető el) és most Gődény Márta csodálatos személyiségét és eddigi pályaútját mutatjuk be olvasóinknak.

(Fotó: Andics Árpád)

Gődény Márta Párizsban élő zongoraművész Nyíregyházán született, értelmiségi, zeneszerető családban. Nagyon boldog gyermekkora volt. Nyolcévesen kezdett el zongorázni Rábai Juliánál. Tízéves korában felvették a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára a különleges tehetségek osztályába; tanulmányait ott Máthé Klára és Esztó Zsuzsa tanítványaként kezdte meg. Tanára volt továbbá Lantos István, Kemenes András, Rados Ferenc, Szűcs Lóránt és Kurtág György. Zeneakadémiai évei alatt több emlékezetes koncertje volt, mint Bach Goldberg-variációk, Beethoven op. 111-es c-moll szonáta… Zongoraművész-tanári diplomáját 1996-ban szerezte summa cum laude minősítéssel, majd különböző ösztöndíjaknak köszönhetően Franciaországban képezte magát tovább: a Párizsi Konzervatóriumban posztgraduális tanulmányokat folytatott Pierre-Laurent Aimard professzornál, valamint korrepetitori diplomát is szerzett Jean Koerner osztályában. 1997-ben a Musée d’Orsay-ban adott szólókoncertje hozott számára kimagasló elismerést.

Zenei pályafutása alatt legnagyobb hatással Rados Ferenc professzor volt rá, akivel a mai napig konzultál.

Több nemzetközi verseny, köztük a Weiner Leó Kamarazene Verseny, a Yamaha, a Viotti és a Françaix versenyek díjnyertese. Művészetében a kamarazene kiemelkedő szerepet játszik, fiatal kora óta hatalmas repertoárral rendelkezik ezen a területen. Sokoldalú zeneművész: egyszemélyben koncertzongorista, kamarazenész, drámai mezzoszoprán, tanár. Hét nyelven énekel. Számos felkérésnek tesz eleget szerte a világban: szólistaként és kamarazenészként rendszeresen koncertezik Európa, az Egyesült Államok, Kanada és Észak-Afrika legjelentősebb koncerttermeiben. Játszott többek között a párizsi Gaveau Teremben, a Cortot Teremben, a Louvre Auditóriumában, a Théâtre de la Ville-ben, a már említett Musée d’Orsay-ben, a Cité de la Musique-ben, a Bordeaux-i Operaházban, olyan művészekkel, mint Perényi Miklós, Nemanja Radulovic, Emmanuel Pahud, Kelemen Barnabás, Fenyő László, Amaury Coeytaux, Alain Meunier. Számos fesztivál állandó vendége volt, mint a Périgord Noir vagy a Piano aux Jacobins.

Renaud Déjardin csellóművésszel 1996-ban találkoztak először a Párizsi Zeneakadémián. Szólistakarrierjük mellett azóta sokat játszottak együtt duóban és koncerteztek világszerte, igen nyitott és kíváncsi szellemiséget tükröző repertoárral: a közönség hallhatta, hogy ugyanolyan elmélyülten játsszák Bach, Beethoven, Schumann és Chopin darabjait, mint a XX. századi mesterműveket. A cseh zeneszerző, Bohuslav Martinu összes cselló-zongoraszonátáját lemezre vitték, 2005-ben megjelent albumukat Párizsban Anaclase-díjjal ismerték el, a Crescendo neves belga zenei újság, személy szerint Harry Halbreich híres muzikológus és Martinu-szakértő pedig Joker-díjjal jutalmazta. Schumann összes, csellóra és zongorára írt kamaraművét összegző CD-jük 2007-ben jelent meg.

Gődény Márta az Arion kiadónál több sikeres lemezt készített. Bartók-CD-jét (Béla Bartók œuvres pour piano, 1 CD Arion / Pierre Verany, 2006, PV 706091) egy neves francia kritikus, Pierre-Jean Tribot így méltatta (a méltatást a Parlando zenepedagógiai folyóirat is idézte): „Pierre Verany a szép és fiatal Gődény Márta első szólólemezét adta ki. Más fiatal, útjukat kereső művészekkel szemben, akik gyakran választják a repertoár legismertebb sikerdarabjait, itt a zongorista Bartók legérdekesebb darabjaiból válogat. A program az 1926-ban írt BB 88 Sz. 80 Szonáta köré épül. Ezt az érces és érdes, semmihez nem hasonlítható zeneművet tolmácsolja a művész biztos technikával és emelkedett hozzáértéssel, a zene húrjait a végsőkig feszítve, miközben a színárnyalatok gazdag pompáját is érzékelteti. A program hátralévő részében a komponista rövidebb lélegzetvételű darabjai hallhatók: a Szonatina, BB 88, Sz. 55; Bagatellek, BB 50. Sz. 38 (op. 6); 15 Magyar parasztdal, BB 79 Sz. 71; Román népi táncok, BB 68 Sz. 56 és az elkerülhetetlen Allegro Barbaro, BB 63 Sz. 49. A szólista billentésének sokszínűsége és mesélőkészsége, mely minden darab előadásakor újra és újra elbűvöl, megszédíti az érzékeket. A tárgyilagos és gondos hangfelvétel még egy ok, hogy ez a csodálatos lemez méltó módon foglaljon helyet referenciaként Kocsis Zoltán és Sándor György Bartók teljes sorozata mellett.” Az albumot a rangos Anaclase-díjjal ugyancsak elismerték.

Gődény Márta az utánpótlásnevelésből is kiveszi a részét: a Párizsi Zeneakadémia, a Conservatoire National Supérieure de Musique művésztanáraként ifjú tehetségeket oktat.

(Fotó: Andics Árpád)

A művésznő nem szakadt el Magyarországtól sem. Renaud Déjardin gordonkaművésszel tartottak hangversenyt többek között a Budapesti Francia Intézetben, a Magyar Rádió 6-os stúdiójában és a Zeneakadémia Nagytermében is. A Városligeti Fasori Református Templomban 2018 októberében Környei Zsófia hegedűművésszel zenés áhítaton játszott. Idén tavasszal fellépett volna a Magyar Rádió Márványtermében, az Óbudai Társaskörben Környei Zsófia hegedűművésszel tartott volna tavaszi hangversenyt, a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban pedig Kemenes András zongoraművésszel lett volna közös matinékoncertjük. Remélhetőleg később, a körülmények kedvezővé válása után mindhárom elmaradt zenei est megvalósulhat.

Gődény Márta a párizsi magyar közösséggel is igen szoros kapcsolatban áll. Rendszeresen koncertezik a Párizsi Magyar Intézetben, bemutatja lemezeit, megszólaltatja kerek évfordulókat ünneplő zeneszerzők darabjait. A teljesség igénye nélkül: Sinkovics Imre irodalmi estjén, a Magyar Kultúra Napján közreműködött Hadady László oboaművésszel, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján 2014-ben Császár Angelával közös zenei irodalmi estet tartottak. A Moholy-Nagy László-kiállítás megnyitóján a neves fotográfus kedvenc zeneszerzői, többek között Berg és Bartók műveiből szólaltatott meg egy csokornyit, a Kodály-emlékév alkalmából pedig Bertrand Raynaud csellistával közösen Kodály-, Sztravinszkij-, Debussy- és Rachmaninov-műveket adtak elő. Az UNESCO párizsi székházának Ségur csarnokában a József Attilát bemutató multimédiatárlaton ugyancsak Bartók-darabokat játszott. Megörvendezteti játékával a párizsi magyar publikumot a nemzeti ünnepeink alkalmával is.

(Fotó: Andics Árpád)

A művésznő a 93 éves múltra visszatekintő, a francia fővárosban és a környékén élő magyar származású hívek anyanyelvi lelkigondozását ellátó, a párizsi érsekség jóváhagyásával és a hívek támogatásával fenntartott, de 2016 óta plébános nélkül maradt Párizsi Magyar Katolikus Misszió mellé is odaállt. Látva, hogy néhány elkötelezett önkéntesből álló csapat mekkora áldozatokat vállal és erőfeszítéseket tesz a Misszió továbbműködtetéséért, Hadady László oboaművésszel, francia barátaik közreműködésével több jótékonysági hangversenyt szerveztek a Misszió támogatására. Legutóbbi ilyen alkalom a 2020. március 5-i Beethoven-hangverseny volt a párizsi Balassi Intézetben. „A Magyar Katolikus Misszió hívei nevében hálásak vagyunk kiváló művészeinknek, akik szívügyüknek érezték a támogatást, és francia zenész barátaikkal együtt az est teljes bevételét a Misszió fenntartásához ajánlották fel adományként” – írta az eseményről szóló beszámolójában az Életünk 2020. májusi számában Gonthier-Romhányi Anna. „…Gődény Márta remekelt ismét a zongoránál. A tőle megszokott lendülettel szólaltatta meg a virtuóz passzázsokat” – fogalmazott írásában a Gazdasági Tanács alelnöke.

Büszkék vagyunk a művésznőre és köszönettel tartozunk neki mi is. Azért is, mert a messzi Párizsban is megmaradt magyarnak, s azért is, mert ennyire szívén viseli a Katolikus Misszió ügyét. Kísérjék életét és munkásságát a Jóisten gazdag kegyelmei és áldásai!

Varga Gabriella