Isten éltesse a ma 80 éves Czirják Árpád prelátust!

Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, nyugalmazott kolozsvári főesperes-plébános, lapunk állandó szerzője, felelős szerkesztőnk aranymisés ditrói szónoka ma, 2023. január 7-én 80 éves! A kerek évforduló alkalmából szeretettel gondolunk rá és jókívánságainkkal köszöntjük őt!

Az ismert közéleti szereplő, többkötetes író, a Székely Fórum alapítója, meghatározó életművet maga mögött tudó lelkipásztor 1943. január 7-én született Gyergyócsomafalván. Az elemi iskolát szülőfalujában, középiskolai és teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. 1967. április 2-án szentelte pappá Márton Áron püspök. Segédlelkészként Kézdivásárhelyen és Kolozsváron, plébánosként Türben, Kézdivásárhelyen és a kolozsvári Szent Mihály-plébánián szolgált. 1985-ben a gyulafehérvári székeskáptalan kanonoka, 1989-ben a kolozs-dobokai kerület főesperese lett. A Kolozsváron eltöltött 23 évéhez számos jelentős eredmény fűződik. Az 1989-es politikai fordulat után többek között felépíttette Kolozsváron a Dónát úti templomot és más egyházi létesítményeket is alapított. Támogatta a különböző közösségépítő kezdeményezéseket és részt vett azok előmozdításában. 1994-től a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseki helynökeként is tevékenykedett. 1995. október 11-én a Kolozsvár Protestáns Teológiai Intézményben doktori fokozatot szerzett. Pápai kápláni címmel 1992-ben, pápai prelátusi címmel 2000-ben tüntették ki. 2007-ben nyugállományba vonult, de írói és közéleti tevékenységét azóta is folytatja.

A papi hivatás lényegét így foglalja össze: „A papi szolgálat nem rutin, megszokott foglalkozás. A szürke hétköznapok világában élünk, de az Isten országában bekövetkező örök ünnep hírnökei vagyunk, minket nem az emberek választottak meg, hanem maga Krisztus választott tanítványaivá. A pap egy a hétköznapi keresztények közül, ugyanakkor a legrendkívülibb ember, mert üres kézzel Krisztus gazdagságát nyújtja az embereknek. Ő maga is a bűn és a kegyelem konfliktusa között vívja a maga harcát, ám elesettségében is a kegyelem győzelmének hirdetője. Az evilági hatalmat messze felülmúló lelki hatalom letéteményese: az emberpalánta fölött kiejti az igét: »Én téged megkeresztellek…«, és a kisgyermeket az égben az örök élet részesévé nyilvánítják. A bűnbánónak kijelenti: »Én téged feloldozlak…«, és a keresztény abban a pillanatban túlvilági amnesztiában részesül. A kenyeret és a bort Krisztus testévé és vérévé változtatja, de ő maga továbbra is gyarló ember marad…”

1999-ben a csíksomlyói pünkösdi búcsún százezrek hallgatták szavait. Többek között ezeket mondta: „A Szentlélek nem a politikai szelek járásához igazodik, a Szentlélek kegyelmi látogatása soha nem marad el. Ha kitárulkozunk előtte, mindig betölti lelkünket. A csíksomlyói búcsún mi, a kisebbségi magyarok végre nem részmagyarnak, hanem összmagyarnak érezzük magunkat. Képzeletünkben eltűnnek a Szent István-i birodalmat szétválasztó demarkációs vonalak, az ősi nagy hazát, Szent István birodalmát látjuk magunk előtt.”

Írásai közel három és fél évtizede (1989 óta) jelennek meg, számos teológiai és kulturális témájú esszé, tanulmány szerzője. A Pogány és keresztény örökség című munkája mellett legismertebb könyve az Erdélyi Magyar Breviárium 1–3., amely 2006 és 2008 között jelent meg. A három kötetben mindennapra – felekezeti hovatartozástól függetlenül – egy-egy erdélyi kötődésű jeles személyiség vagy esemény évfordulója kapcsán elmélkedik az élet időszerű kérdéseiről. A trilógia tehát nem imádságokat tartalmaz, viszont a rövid esszék is, a breviáriumhoz hasonlóan, az adott naphoz kapcsolódnak. A könyvet azoknak szánta, akiknek fáj a kisebbségi sanyarú sors és a sokak számára ködbe vesző erdélyi múlt, „azoknak, akik hitetlenül is hisznek az írás szavának: »Nemcsak kenyérrel él az ember«, hanem az ősök szellemével is. Ebben a könyvben van ború is, derű is, száraz kenyér és ízes mellévaló is, éppen úgy, mint a székely atyafi tarisznyájában.” Kitűnik az írásokból a szerző nagy műveltsége és tárgyi tudása, a művészet, a magyar és egyetemes művelődéstörténet, filozófia, nyelvészet, népköltészet, politológia, demográfia és egyéb szakterületek magas fokú ismerete. A problémákra való rámutatás mellett biztatja is az erdélyi és általában a külhoni magyarságot, hogy amíg van hit és remény, addig Benedek Elek szavaival élve: voltunk, leszünk, vagyunk.

Czirják Árpád 2021. szeptember 1. és 2022. április 30. között az Erdélyi Magyar Breviárium című napi esszésorozat új részeivel jelentkezett, ezúttal a világhálón, a www.erdelyibreviarium.ro oldalon, ahol nemcsak írott, de meghallgatható formában is közreadta az egyes napokhoz kapcsolódó írásait (a május–augusztusi napokra írt esszéit 2023-ban teszi elérhetővé).

Nyolcvanadik születésnapja alkalmából kívánjuk, hogy még hosszú éveken keresztül hirdethesse Isten Örömhírét – úgy, mint tette azt 2021. szeptember 18-án Ditróban a Jézus Szíve-nagytemplomban is – és írásaival a jövőben is gazdagítson mindnyájunkat!

Kedves Árpád, Isten éltessen sokáig!

Varga Gabriella, Vencser László

Isten neve a Szeretet (Köszöntő)

Dr. Czirják Árpád pápai prelátusnak nyolcvanadik születésnapja alkalmából hálás köszönetemet küldöm én is a Romániai Máltai Segélyszolgálat (SAMR) nevében. Mecénásként és a szeretetszolgálat mély elkötelezettjeként ismertem meg, akinek köszönhetőleg az 1990-es évek elején Kolozsváron többek között mi, máltaiak is gyökeret verhettünk. Azt követően sem lankadó támogatása inspirációul szolgált sokunk számára, akiket megtanított, hogy Isten neve a Szeretet.  

Ludwig Czumbel, a Romániai Máltai Segélyszolgálat volt főtitkára