Menü Bezárás

Lukács József kölni magyar plébános: „Feladatunk hitelesen felmutatni az evangéliumi értékeket”

„A legfontosabb teendő Észak-Rajna-Vesztfáliában is, ma is ez: a hívek lelki kísérése az élet különböző eseményein, karitatív, oktató és kulturális tevékenység, a magyar nyelv és kultúra ápolása és az igaz testvéri szereteten alapuló ökumenikus magatartás” – így összegezte a diaszpórai lét igényeinek és az új kihívásoknak megfelelő magyar katolikus lelkigondozás főbb ismérveit Lukács József atya. A huszonkét éve a kölni, az esseni és az aacheni egyházmegye területén élő katolikusok lelkésze és közössége jó példát mutat arra, hogyan kell és lehet ezt a gyakorlatban megvalósítani.

Lukács József atya 1969. március 27-én született Gyergyószentmiklóson, id. Lukács József és Ferencz Margit második gyermekeként. László öccsével és Margit nővérével mélyen vallásos környezetben nőttek fel. „Gyermekekként mindig láttuk a szüleinket imádkozni és rendszeresen jártunk templomba is” – mondja József atya, aki a plébániai hitoktatásról sem hiányzott soha. „A máréfalvi születésű, áldott lelkű Olasz Mihály volt akkor a segédlelkész – meséli tovább –, aki fiatalon került Gyergyóba, első állomáshelyére, és velünk, ministránsokkal külön is sokat foglalkozott: pluszhittanórákat tartott, vetített nekünk. Nagyon megérintett az ő élete, az, hogy milyen áldozatosan tudott idősekkel, gyermekekkel, fiatalokkal bánni, mennyire meg tudta hallgatni az embereket. Cukorbetegsége ellenére sem sajnált sem időt, sem fáradságot, csak az embereknek jót tehessen. Látva őt, arra gondoltam, megpróbálom ezt az utat én is. A tisztelendő biztatott is, ajánlólevelet is írt, így tízedik osztály után jelentkeztem a gyulafehérvári kántoriskolába. Ott érettségiztem 1987-ben.”

A sorkatonai szolgálat után József atya három évig tanult a gyulafehérvári teológián – a hallgatóknak az állami numerus clausus miatti, egyházmegyék közötti elosztásából fakadóan temesvári egyházmegyésként –, majd a rendszerváltozás után a papnevelő intézet számára felajánlott ösztöndíjak egyikét, az esseni magyar lelkész, dr. Major Márk és hívei által alapítottat neki ítélte a tanári kar. Ennek köszönhetően József atya a bécsi Pázmáneum lakójaként a Bécsi Egyetemen folytathatta teológiai tanulmányait, pappá pedig Temesváron szentelték 1993. június 26-án. Papi jelmondata: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek” (Mk 16,15). Pappá szentelése után egyetlen napot sem szolgált sem szűkebb, sem tágabb szülőföldjén, az ösztöndíjat felajánló esseni magyar lelkész ugyanis, már idős és törékeny egészségű lévén, meghívta őt Németországba, hogy legyen a segítségére. Így volt József atya bochumi segédlelkész három évig. Ennek az időszaknak a végén kereste meg őt az akkori németországi magyar főlelkész, Fejős Ottó a kérdéssel, hogy a Kölnben megüresedett magyar lelkészi állást elvállalná-e. Igent mondott és azóta – 1998. január 1-jétől – a kölni főegyházmegye területén élő magyar katolikusok lelkipásztori szolgálatát látja el főállású magyar lelkészként. 2000-től az esseni egyházmegye, 2001-től pedig az aacheni egyházmegye magyar híveinek az ellátása is az ő feladata és kéthavonta a luxembourgi magyarok lelkipásztori ellátásába is besegít.

A három egyházmegye – a kölni, az esseni és az aacheni egyházmegye – területén kilenc városba jár havonta szentmisét bemutatni. Akkora területet utazik be egy hónap alatt, mint a mai Magyarország egyharmada. A három egyházmegyében mintegy tízezer magyar ajkú katolikus él, s közülük a lelkészség közel ötezerrel tart kapcsolatot a félévente megjelenő és az elkövetkező félévre valamennyi egyházi és kulturális programajánlatot összefoglaló, a miskolci születésű Mustos Edit zenész-titkárnő által szerkesztett Egyházközségi Értesítőn keresztül.

József atya lelkeket gondoz, hétvégi magyar iskolát vezet, szervezi a magyar közösség vallási és kulturális életét immár huszonkét éve.

– Mivel közösségünk nagy része Kölnben él, itt működik, a lelkészség keretén belül, a hétvégi magyar iskola és óvoda, és itt tartjuk a táncházat, a könyvbemutatókat, a Kulturális és ismeretbővítő törzsasztal rendezvényünket. Zenés irodalmi kávéházunk Düsseldorfban is van, mindez lelkes önkénteseink önzetlen segítségével és közreműködésével – magyarázza. – A környéken élő hivatásos zenész honfitársaink jóvoltából több éve jótékonysági koncerteket is szervezünk; gyűjtöttünk már többek között Böjte Csaba dévai ferences szerzetes alapítványának, Kémenes Lóránt korábbi türi plébános szórványközösségének és a kárpátaljai magyarok megsegítésére is. A Németországban turnézó színészeket is örömmel fogadjuk. Rendszeresen szervezünk zarándoklatokat nem csak Mária-kegyhelyekre, és néhány éve bevezettük a testvérközösségek látogatását is, ami azt jelenti, hogy felkeressük a szomszédos országokban és egyházmegyékben élő magyar közösségeket.

József atya az év folyamán rendszeresen végez család- és beteglátogatásokat. Adventi és nagyböjti lelkinapokat is rendszeresen tartanak. Az adventi időszakban hetente egyszer rorátét is ünnepelnek, amit elmélkedéssel kezdenek és közös reggelivel zárnak. „Fontos ez is, hiszen a közösségi összetartozást erősíti” – jegyzi meg József atya. Ebben az időszakban kedvelt program az adventi koszorúk kötése és az óvodások-iskolások Szállást keres a szent család című karácsonyváró műsora.

Nagy fájdalma a közösségnek, hogy a Mindszenty Magyar Házat 49 év után, 2012-ben, Heiner Koch akkori érseki helynök (ma berlini érsek) elhamarkodott rendelkezése folytán elveszítették. A magyar lelkészség irodája és központja a Nemzetközi Lelkipásztori Központ Házába költözött, négy másik népcsoport mellé. Időközben az érsekség rendelete alapján más célra használták és használják ma is a Mindszenty Magyar Házat.

Ezüstmiséjét József atya 2018. június 24-én Kölnben a Szent Apostolok-bazilikában és 2018. július 8-án szülővárosában, Gyergyószentmiklóson a Szent István-templomban mutatta be. Ünnepi beszéddel mindkét alkalommal Küsmődi Attila szamosújvári plébános köszöntötte. Szentbeszédében a szónok köszönetet mondott József atya 25 éves papi munkájáért, és azért, hogy Izajás próféta szavait követte: „Isten, az Úr nyitotta meg fülemet. S én nem álltam ellen és nem hátráltam meg” (Iz 50,5).

A Kölnben és környékén élő magyar katolikus közösség összefogása érdekében végzett sokrétű tevékenysége, több évtizedes önzetlen szolgálata elismeréseként Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta Lukács József plébánosnak 2019. október 22-én; a rangos elismerést Szegner Balázs akkori düsseldorfi magyar főkonzul adta át a kitüntetettnek. Nekünk, egyháziaknak nem az a feladatunk, hogy magas lóról osszuk az észt mindenkinek, hanem hogy gyógyítsuk a sebeket, mutassunk fel hitelesen evangéliumi értékeket, és ne féljünk a kockázatoktól, megpróbáltatásoktól sem” – nyilatkozta József atya később egy interjúban.

Úgy látja, a diaszpórában napjainkban jellemző magyar lelkipásztori szolgálat csak részben hasonlít az évekkel-évtizedekkel korábbira: ma új kihívás elé állítja a papokat az, hogy miként szólítsák meg és segítsék közelebb a Jóistenhez azokat a magyarokat, akik munkavégzés, tanulmányok céljából vagy házasságkötés útján érkeznek a vidékükre, s akik közül sokan nem vallásosak ugyan, de keresők és nyitottak is a lelkészség kezdeményezéseire. A kor új igényeinek és az új kihívásoknak megfelelő diaszpórai magyar katolikus lelkigondozásról József atya így tartja: „A legfontosabb teendő a hívek lelki kísérése az élet különböző eseményein, karitatív, oktató és kulturális tevékenység, a magyar nyelv és kultúra ápolása és az igaz testvéri szereteten alapuló ökumenikus magatartás.”

A kölni magyar lelkész ragyogó példát mutat arra, hogy miként kell és lehet ezt a gyakorlatban megvalósítani.

Varga Gabriella
Fényképek: Lukács József archívuma és Varga Gabriella

Természetszeretet

Ezüstmise Gyergyószentmiklóson, 2018. július 8-án

A Kölni Érsekség Római Katolikus Magyar Lelkészségének honlapja ITT, Facebook-oldala pedig ITT érhető el.