Merka János atya, a München-Freisingi Főegyházmegye területén élő magyar és magyarul beszélő katolikusok lelkipásztora, németországi magyar főlelkész, lapunk korábbi felelős kiadója 60. születésnapját ünnepli! Szeretettel köszöntjük őt ebből az alkalomból!
Merka János atya 1961. március 24-én született a Szatmár megyei Mezőfényen. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát 1975 és 1979 között a gyulafehérvári kántoriskolában végezte. Ez idő alatt több alkalommal is találkozott Márton Áron püspökkel, néhányszor szentmiséin is részt vehetett és szentbeszédeit is hallgathatta. „A legemlékezetesebb alkalom 1979. május 27-én volt. A gyulafehérvári kántoriskola végzős, ballagó diákjai voltunk és osztályfőnökünk, Pálfi Géza hittanár elvitt minket az idős és beteg püspökhöz, aki a lakosztályában fogadott bennünket. Elmondta, hogy már duplán látja az arcokat, és a hangja is meglehetősen gyenge volt már. Én ott abban az órában értettem meg igazán, hogy a papi hivatás a hősök, a szentek nyomdokain való járást követeli meg mindannyiunktól. A későbbiek során, amikor a román titkosrendőrség, a hírhedt Securitate zaklatásai következtek, minden egyes alkalommal eszembe jutott ez a találkozás, és mindig bátorítást, vigaszt meríthettem belőle. Hálás vagyok a Gondviselésnek, hogy azokban a nagyon nehéz időkben ilyen kiváló, szentéletű főpappal ajándékozta meg a mi népünket” – mondta egy alkalommal János atya.
Az érettségi megszerzése után, 1979. október 1-jétől 1980. június 30-ig kötelező sorkatonai szolgálatot teljesített Káránsebesen. Leszerelését követően ősszel megkezdte teológiai tanulmányait a gyulafehérvári hittudományi főiskolán, 1986. június 22-én szentelte pappá Jakab Antal püspök a gyulafehérvári székesegyházban, a Szatmári Egyházmegye szolgálatára. Segédlelkészként előbb Szatmárnémetiben a Szent Család-plébánián tevékenykedett, majd 1987-ben a nagykárolyi Kalazanci Szent József-plébániára került.
1990-ben Magyarországra távozott, majd Németországban telepedett le. 1991-től intenzív német nyelvkurzust végzett Stuttgartban. 1991. május 1-jétől a München-Freisingi Főegyházmegye főpásztora kinevezte második magyar lelkésznek a müncheni Magyar Katolikus Misszióra, ahol plébánosa, Cserháti Ferenc megbízásából főleg az ifjúság lelkészi szolgálatát látta el. Szervezte a cserkészéletet és eredményesen gyűjtötte egybe a magyar híveket. Ebben az időben, 1991 decemberétől 2000 januárjáig János atya aláírással vezette az Életünk újság Gyermekeknek című rovatát. 2002-ben a főegyházmegye főpásztora kinevezte a Müncheni Magyar Katolikus Misszió vezetőjének plébános címmel, miután annak korábbi vezetője, Cserháti Ferenc a Német Püspöki Konferencia elnökétől németországi magyar delegátusi kinevezést kapott. (Mint tudjuk, Cserháti Ferenc 2007-től az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott segédpüspökeként szolgál.)
A müncheni magyar plébánia illetékességi területe a München–Freisingi Főegyházmegye, ahol a magyar hívek száma mintegy 11 ezer. Ebből kb. 9 ezer magyar katolikus él Münchenben és környékén, a többi a főegyházmegye területén szétszórtan. A munkavállalási lehetőségek kibővülése magyarok újabb csoportját vitte a bajor fővárosba, akik közül sokan ott-tartózkodásukat nem tekintik véglegesnek, de keresik a kapcsolatot más magyarokkal. Őket külön nagy szeretettel várják a szentmisékre és a közösség programjaira.
Az egyházközség alapvető feladata a hitélet, a magyarul beszélő katolikusok lelkipásztori gondozása: a szentmisék magyar nyelven történő ünneplése, a szentségek kiszolgáltatása, keresztelés, elsőáldozás, bérmálás, esketés, ezekre történő felkészítés, beteglátogatás, temetés, tanácsadás hittel, élettel és szociális kérdésekkel kapcsolatosan, nagyböjtben és adventben lelkinapok, lelkigyakorlatok megtartása, kulturális összejövetelek, ifjúsági körök, csoporttalálkozók, ünnepségek, kirándulások szervezése. Közös lelki élményt nyújtanak a résztvevőknek az évente a világ különböző búcsújáró helyeire szervezett zarándoklatok is.
Az óvodásoktól a nyugdíjasokig mindenkit várnak a misszión működő csoportok, amelyek a német környezetben is segítik a magyarság megélését és megtartását. Az érsekség közös ünnepein is képviseltetik magunkat és a választott egyháztanács a különféle bizottságok munkájában is részt vesz.
János atya fáradságot nem ismerve dolgozik a magyar egyházközségért. Békeidőben hat városban mutat be magyar nyelvű szentmisét: München mellett Bad Tölz-ben, Erdingben, Landshutban, Rosenheimban és Waldkraiburgban. A misszió egyházközségi Értesítőjével – amelyet még 1984-ben Cserháti Ferenc plébános alapított – rendszeresen tájékoztatja híveit a magyar lelkészség eseményeiről és terveiről. Az egyházi közösség karitatív szolgálatát a még 1947-ben alapított és hatóságilag bejegyzett Magyar Karitász Szolgálat Egyesület elnökeként irányítja. Két lelkipásztori kisegítő, Szarvas Erzsébet és Lukács Tibor, illetve egy titkárnő, Varga Katalin segítségével koordinálja a plébánián működő különböző csoportok munkáját a misszió otthonában. Buchmüller István nyugalmazott plébános is segíti az egyházközség munkáját.
Merka János atya 2010 óta a Szuverén Máltai Lovagrend káplánja. Immár kilencedik éve, 2012 óta a németországi magyar főlelkészi tisztséget is betölti. Mindmáig a Szatmári Egyházmegye papja maradt.
2018. október 24-én az 1956-os forradalomra emlékező ünnepségen a müncheni magyar főkonzulátus új épületében a bajorországi magyar katolikus hívők anyanyelvű vallásgyakorlásának biztosítása, összetartozásának erősítése és közösségi életének formálása érdekében végzett fáradhatatlan munkájának elismeréseként átvette a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést. Ugyanezen alkalommal az egyházközség lelkipásztori munkatársa, Szarvas Erzsébet is átvette a jeles állami kitüntetést a bajorországi magyar diaszpóra érdekében végzett aktív szervezőtevékenysége elismeréseként.
János atya hatvanadik születésnapja alkalmából kívánjuk, hogy a Jóisten továbbra is legyen élete kísérője és segítse sokrétű feladatai teljesítésében!
Varga Gabriella
