Menü Bezárás

P. Szabó Ferenc SJ 90 éves! – Vízi Elemér SJ tartományfőnök gondolataival köszöntjük

„A hosszú élet Isten áldása” (Zsolt 21,5). Kilencven év ráadásnak számít, hisz’ a zsoltáros szerint: „Éveink száma legfeljebb hetven, s ha erősek vagyunk, eljutunk nyolcvanig” (Zsolt 90,10). Van, aki túlszárnyalja e határokat és gondolkodásában fiatal marad, „hasonlít a házigazdához, aki kincseiből régit és újat hoz elő” (Mt 13,52). Kilencvenévesen bőven van miből merítenie Szabó Ferenc atyának, akinek szolgálatát meghatározta a magyar egyházi gondolkodás és kultúra megtermékenyítése az intellektuális apostolkodás révén. Sokoldalú, a teológia, a filozófia és az irodalom terén egyaránt kiemelkedő életműve tanúskodik arról, hogy a jó harcot megvívta Isten és az emberek szolgálatában. Élete összegzését a pár éve megjelent, hivatását és életútját bemutató könyv címében fogalmazza meg: „Örömben éltem, köszönöm!”

1931. február 4-én látta meg a napvilágot a Zala megyei Kálócfán, földműves családban. Jezsuita hivatása már középiskolás korában kialakult, de épp akkor lépett a rendbe, amikor azt feloszlatta a kommunista államhatalom. Az 1956-os forradalom leverése után elöljárói külföldre küldték, így került Ausztriába, majd Belgiumba, ahol az Egenhoven-i jezsuita főiskolán végezte rendi tanulmányait. 1962-ben Brüsszelben szentelték pappá. Négy évre rá megszerezte a teológiai doktori fokozatot Párizsban. Ezt követően 1967-től negyedszázadon át szolgált a Vatikáni Rádió magyar adásának szerkesztőjeként, később vezetőjeként. Pápáknak tolmácsolt, tanulmányokat, könyveket írt és teológiai műveket fordított magyar nyelvre.

Rádiósként foglalkozott az egyházi élettel kapcsolatos információk továbbadásával, de még nagyobb hangsúlyt helyezett a keresztény hit és teológiai kultúra megújulására. Filozófiai, teológiai és irodalmi munkáival a nyugati szakirodalomtól elzárt hazai közönség számára hozzáférhetővé tette a kortárs szellemi élet legértékesebb irányzatait, fontos missziót töltve be ezzel. Egy-egy kérdés rádiós megtárgyalása tanulmányban csapódott le, a tanulmányok folyóiratokban láttak napvilágot, a tanulmányokból pedig tematikus kötetek születtek. E könyveknek már a címéből látható a témák sokfélesége: biblikus teológia, zsinati tanítás, irodalom és kultúra, egy-egy szent, teológus vagy író bemutatása. Szerkesztett és részben írt, illetve fordított átfogó fontos műveket, mint a Biblikus Teológiai Szótár vagy a Teológiai kiskönyvtár, de számos verseskötet és műfordítás látott napvilágot tollából.

1992-ben tért vissza Magyarországra, ahol a Távlatok című folyóirat főszerkesztője lett. Addigi munkássága mellett egyetemi előadóként, konferenciák szervezésével, bizottsági munkával kapcsolódott be immár személyesen a magyarországi egyházi, kulturális életbe. Sokat tett azért, hogy többet tudjunk Pázmány Péterről, Prohászka Ottokárról, Dienes Valériáról, a Vatikán keleti politikájáról, az üldözött jezsuitákról. Foglakozott a modern ateizmussal és szüntelenül kereste a korszerű válaszokat korunk nyugtalan emberének kérdéseire. Munkásságáért számos kitüntetést és elismerést kapott, amelyek méltányolják sokszínű és maradandó életművét.

Továbbra is töretlenül aktív: ha valaki belép a szobájába, nagy valószínűséggel az íróasztala előtt találja, ír, fordít, összegez. Fáradhatatlanul és derűsen szolgál. És talán, ami a legfontosabb: hálás mindazért, amit megélt. Adjon az Úr további jó erőt, egészséget neki, és a Káldi-fordítás izajási kifejezésével kívánom, hogy „ne öregbítse örömét” (Iz 9,2). Ad multos annos!

Vízi Elemér SJ
tartományfőnök

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük