Gyakran jelentkezik írásaival lapunk hasábjain is – Az Eucharisztiáról őszintén, Életünk, 2019. december; Gyász Kárpátalján; A koronavírus-járvány kedvező hatása a felvidéki egyházra; Száz év, egy gondolat; Erotológia; Felvidéki „koronavírus-kutatások” (2); Mit jelentett a magyar nyelv a XV. században (és mit jelent ma) Felvidéken?; Nyárvégi „kabaré” – INFOETIKA; Ami mindenkit elvarázsol) – és reméljük, a sor hosszan folytatódik majd. A mai napon hatvanadik születésnapját ünnepli. Köszöntésképpen most megismertetjük olvasóinkkal kicsit közelebbről is a körülötte élők sorsának jobbítását előmozdító ötletekből soha ki nem fogyó, értékmentő és értékteremtő s ennek jegyében mindig újabb és újabb megvalósításokat kezdeményező Sándor atyát, vagy ahogyan magyarországi barátai nevezik: Puss atyát.
Puss Sándor SJ az egyetlen felvidéki magyar jezsuita szerzetes, a Nagyszombati Jezsuita Rendház tagja. Egész eddigi életét és szerzetesi hivatását a rászoruló gyermekek, bajbajutott fiatalok megsegítésének szentelte. Sokrétű szociális munkát végez. Az általa alapított és vezetett Jóindulat Polgári Társulás különböző jótékonysági tevékenységeket folytat Szlovákiában és annak határain túl is. Lelkészi munkája mellett szívügye volt a Családlánc Mozgalom felkarolása is. Szerepe volt a Cenacolo Közösség felvidéki megalapításában és mindezek mellett számos könyvkiadvány is fűződik a nevéhez.
Puss Sándor atya 1960. október 27-én született Csallóközcsütörtökön és 1979-ben érettségizett Somorján. Gimnáziumi évei alatt megismerkedett az iskolában tevékenykedő titkos szaléziánus atyával, akivel együttműködött az illegalitásban: főként könyveket csempésztek. Hároméves katonai szolgálata után, 1984-ben kezdte meg tanulmányait a földalatti egyház jezsuita teológiai főiskoláján, s eközben dolgozott is: három évig kertész-nevelőként egy állami árvaházban, három évig pedig röntgenlaboránsként Szlovákia akkori egyetlen onkológiai intézetében. „Mindkét munkahely lehetőséget teremtett egyrészt arra, hogy betekintést szerezzek az emberi nyomorúságba, másrészt hogy a szerzetesi főiskolát elvégezzem” – nyilatkozta egy helyütt. Frankie volt a „földalatti szerzetesi” álneve. Édesanyja sem tudta, hogy fia jezsuita útra lépett. Röviddel azután, hogy 1989-től a rend nyilvánossá válhatott, hamarosan diakónussá, 1992-ben pedig pappá szentelték.
1993 és 1995 között Rómában a Pápai Gergely Egyetemen tanult és megszerezte doktori fokozatát. Onnan hazatérve, 2000-ig kárpátaljai misszióban vett részt, majd kilenc éven át főiskolai tanárként oktatott a Nagyszombati Egyetemen. 2009-ben útja visszavezette Rómába az egykori alma mater falai közé; 2013-ig egyetemi tanársegédként nevelte ott hallgatóit.
Olaszországban ismerkedett meg az 1983-ban alapított, mára világszerte elterjedt, főként szenvedélybeteg fiatalokat segítő Cenacolo Közösséggel, amelyet később Felvidéken is segített megalapítani. Amint egy interjúban elmondta, néhány kilométerre Szenctől, az erdőben találtak egy mesebeli házikót, ahol öt-hat fiatal meg tudott húzódni. Az a kis ház ma egy „összkomfortos palota”, mintegy negyven fiatal él benne, televízió, telefon és pénz nélkül. Háziállatot tartanak, növényt termesztenek. Teljesen önellátók. „Az isteni gondviselés az emberin keresztül nyilvánul meg. Itt emberszámba veszik őket és ezáltal újra emberek lesznek. A senkiből valaki lesz” – mondja Puss atya.
2013 és 2016 között Csallóközben, Ekecsen működött segédlelkészként, s közben több könyv kiadásán, szerkesztésén is dolgozott. Csallóközi GPS című útikönyvét elköszönése előtt Pozsonyban is bemutatták. Munkájában olyan személyekről, helyekről és eseményekről emlékezik meg, amelyeket kötelező lenne ismerni, a világhálón mégsem találunk rájuk.
Háromévnyi ekecsi szolgálat után, 2016-ban rendi elöljárója Kassára helyezte. Újabb állomását örömmel fogadta, mert közelebb lehetett Kárpátaljához és több ideje volt a szociális munkára, ami szívügye. Emellett rendszeresen visszajárt Pozsonyba is, mivel az ottani önkéntesekkel, civil szervezetekkel további közös tervek, feladatok várták. Puss atya Kassán is három évet töltött segédlelkészként.
Ez év nyarától Köbölkúton lett plébániai kormányzó, az egyetemi lelkészség megtartása mellett, amelyet elöljárója kiterjesztett: Puss atya a Nyitrai Egyházmegye valamennyi egyetemistájának és főiskolásának a lelkésze ez év őszétől.
„A renden belül járhatnám a nagyvilágot, de az én világom a Kárpát-medence, itt igyekszem segíteni a kisebbségben élő magyarokat” – írja egyik bemutatkozásában.
Szótár a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálat önkénteseinek
A Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálat – hallgatlak.sk – új önkénteseinek szótárat adott ki, amely abban segíti őket, hogy ne utasítsák el a hívót, legyenek megértőek, taktikusak, hallgassák meg a bajban lévő embert. „Kényes, nehéz témákról van szó egy-egy hívás alkalmával, ezért fontos a lelki jelenlét” – magyarázza Puss atya. Hangsúlyozza azt is: családon belül mindent meg lehet oldani, csak a családtagokat be kell vonni a kialakult helyzetbe. „Mindig van feketebárány, de mindig van segítség és megoldás is. Csak az emberek nem keresik, félnek, szégyellik” – állapítja meg tapasztalatai alapján.
Imakönny: Nőciklopédia
Szavai szerint mivel az úgynevezett szexuális forradalom kellős közepén volt tinédzser, így abból idővel kinőve a film, a virtuális világ okozta szenvedélybetegségek keltették fel leginkább az érdeklődését. Kétkötetes Nőciklopédia című könyvét egy általa szervezett vándorkiállítás ihlette, annak a száz közismert fiatalnak a száz fotója, akik nincsenek már közöttünk. A tragikus halálok okai: drog, alkohol, öngyilkosság. „Mellettük olyan fiatal szenteket mutatok be, akik a tisztaságnak lettek az áldozatai. E fiatal női sorsokon keresztül azzal szembesítem az olvasót, hogy az év minden egyes napján történnek ilyen tragédiák. Amikor ezek a szent lányok elutasították a nemi erőszakot, nem a halált választották, hanem a földi életnél is nagyobb értéknek tartották a szüzességet. Ezzel is próbálok rávilágítani arra, mekkora félreértés eldobni az életet, amikor senki nem kényszerít erre, legyen az lassú halál (alkohol, drog) vagy azonnali. Arról nem is beszélve, hogy a manapság oly megvetéssel kezelt szüzesség a nő egyik legnagyobb kincse, amit nemcsak meg kellene óvni, de ki is kellene bontakoztatni. Könyvem voltaképpen »imakönny« – mindennapra jut egy-egy oldal, melyek érzelmeket váltanak ki bennünk, emlékeket, remélhetőleg hálaimákat, s nem utolsósorban kéréseket is előhoznak: nehogy ugyanez kedves ismerőseimmel is megtörténjen. Ne múljon el úgy egy napom se, hogy oda ne figyeljek valakire még jobban – ezt begyakorolva életeket tudunk majd menteni, nem pedig csak életünket rohanva leélni. Van, aki naponta lapozza-imádkozza a könyvet, és van, aki ki se nyitja, de közben bevallja: ő is gondolkodik az öngyilkosságon” – mondja Sándor atya, és hozzáteszi: ő már akkor is hálás lenne, ha ez az imakönny-album ott lenne szem előtt, nemcsak kápolnákban egy pislákoló gyertya mellett, hanem kávéházakban, szórakozóhelyeken, orvosi várótermekben… csak úgy, ottfeledten. S aki kinyitja, tán sok mindent meg fog bánni, csak azt nem, hogy egy napon kinyitotta…
Erotológia – Keresztény Értelmező Szótár
Puss Sándor SJ állította össze, Havasi Péter szerkesztette és a kassai Hernád Könyv- és Lapkiadó gondozásában látott napvilágot az a szótár, amely a trianoni centenárium mellett a száz éve, 1920. január 31-én Sárbogárdon született és Felvidéken is szolgált Havasy Gyula atya emlékére is ráirányította a figyelmet, halálévfordulójához (1996. június 20., Nagysáp) kapcsolódóan. Havasy Gyula 1940 és 1943 között káplánként Ekecsen is szolgált; amikor deportálták a híveit, önként ment velük Csehországba. Azon kevesek közé tartozott, akik különös szenvedéllyel tudták megélni papságukat – benne az isteni érosz egyik megnyilvánulását. Az Erotológia szótárt 2020. június végén a Dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtárban a kiadvány összeállításához alapul szolgáló könyvcsemegékből rendezett kiállítással kísérve mutatták be. A rendezvény helyszíne azért is jelentős, mert ebből a városból származik Marczel Mihály teológus, aki éveken át a Budapesti Központi Szemináriumban működött és akinek Eros és Ethos (1940) című alig ismert könyve is látható volt a tárlaton, sok más, a témával kapcsolatos teológiai szakirodalommal együtt. „Az Erotológia kiadása éppen napjainkban és a mi viszonyaink között helyes gondolat, kiváltképpen abban az objektív formában, hogy a könyv kizárólag más gondolkodók alkotásaiból válogatott összeállítás. Ez a könyv helyes, etikus és a keresztény világ javát szolgáló cél előmozdítását szorgalmazza. Véleményem szerint maradéktalanul megfelel a Jezsuita Rend mindenkor követett célkitűzéseinek, az igazi keresztény értékek ápolásának, oltalmazásának és fejlesztésének. Adja az Isten, hogy valamennyi kötete ne csupán napvilágot lásson, hanem értelmes emberek – papok és civilek – olvasmányává váljon” – írja a kiadványról Püspöki Nagy Péter heraldikus, történész, író, műfordító.
Fogadalmi kápolnák Szent Corona tiszteletére
A koronavírus-világjárvány kirobbanása után fedezte fel Sándor atya a járványbetegségek olasz védőszentjét, Szent Coronát, és arra buzdította barátait, hogy építsenek fogadalmi kápolnákat a tiszteletére. Azóta Felvidék egy-két falujában már épülnek is a fogadalmi kápolnák, például Hegyétén, Zonctoronyban, és tervben van még Tallóson és Köbölkúton. „Utóbbiban lettem nyártól plébániai kormányzó, pontosan ott, ahol a templom védőszentje Borromeo Szent Károly. Eddig ő volt a köztudatban mint a járványbetegségek megállításának hatékony patrónusa. Nagy örömünkre a Bethlen Gábor Alap pályázatot írt ki egyházi épületek felújítására, kápolnák átépítésére, és mi kapva az alkalmon, be is adunk egy pályázati keresletet. A templomunk alatt omladozó falba egy nagyobb fogadalmi kápolnát szeretnénk kialakítani és azt ismeretterjesztő hellyé tenni, látványosan bemutatni benne az egyház karitatív hozzáállását a nehéz időkben. Számtalan szentnek lehetne itt kápolnát építeni, előttük hódolatunkat kifejezni. Bízunk a köbölkúti pályázat sikerében…” – olvashatjuk sorait az Életünk 2020. novemberi számában.
Köbölkútról Szent Corona-képet küldött Bergamóba
„A járvány kirobbanása után hívott az egyik volt önkéntesem, Katka, aki egy Bergamo-közeli kórházban dolgozik, hogy már nem bírja, segítsek neki valahogy, imádkozzak érte, hogy ki tudjon tartani a nehéz kórházi szolgálatban. Innen jött az ötlet, hogy küldök neki védőszentet, s kit, ha nem Szent Coronát… Készítettem tíz másolatot a létező festményről s kezdtem terjeszteni. Bergamóba viszont eredeti festményt illett küldeni, így két képzőművészt is megkértem, hogy fesse meg Szent Corona vértanú elképzelhető portréját. Miután elkészült az első alkotás, Németh László atyát kértem meg, hogy adja át személyesen közösségünk ajándékaként az érintett és a médiából jól ismert bergamói kórháznak, ezzel is kifejezve a felvidéki magyarok tiszteletét, csodálatát az iránt, ahogyan küzdenek a járvány ellen. László atya 2020. október 5-én adta át a festményt a bergamói XXIII. János Kórháznak. Az intézmény örömmel fogadta a szolidaritásnak ezt a szép gesztusát” – meséli Sándor atya.
Egyedülálló emlékhely születik
Ez a technikai csodának számító építmény 2027-ben lesz 100 éves. Immár 60 éve üzemen kívül helyezték; bár voltak tervek, végül magányosan egyedül maradt a Duna medrében, Esztergom város előhírnökeként. A 2027-es év azért is érdekes, mert 250 éve lesz annak, hogy 1777-ben erre úszott le az egykori, Pázmány Péter alapította Nagyszombati Egyetem. Miután feloszlatták a jezsuita rendet, az egyetem ingóságait hajókra rakták és áthelyezték Budára.
Nagyszombatban, nem tudni, miért, ott maradtak azok az ereklyék (száraz csontok), amelyeket az alapításkor (1635) kapott az Egyetem. Egyenesen a Calixtus katakombákból érkezett hét vértanú szűz ereklyéje. Nem kizárt, hogy anyagi támogatást kértek a jezsuiták, de „csak ezt” kapták. Az ereklyéket minden iskolaév kezdetén díszes körmenetben vitték végig a városon a diákok. Manapság már a szlovák jezsuiták sem emlékeznek rá, hol is lehetnek… Sándor atya reméli, sőt tudja, hogy 2027-re talál ehhez megfelelő kiállítási helyet, teret. „Kapjunk esélyt, hogy a felvidéki, esetleg külhoni diákság, valamint végzős fiatal szakemberek segítségével egy csodás emlékhelyet tudjunk kialakítani. Magyarország óriási anyagi támogatást nyújtott eddig Felvidéknek, ezt legalább némileg szeretnénk viszonozni. Felvidék a múltban számtalan feltalálót, tudóst adott Európának, kérünk egy újabb esélyt” – fogalmaz terveihez erkölcsi támogatást kérő levelében Puss Sándor atya.
Létrejöhetne Felvidék első magyar keresztény múzeuma
Amióta Köbölkút plébániai kormányzója lett, Sándor atya újra feltette a kérdést: mit tehetne a magyarságért ott, ahol az a néhány szlovák mind eljár a szentmisére, a magyarok pedig épphogy jelen vannak? „Így aztán az a ferde kép alakul ki, hogy 1:1 arányban kell lennem szlováknak és magyarnak is. S közben mást sem hallok, mint hogy fogyunk” – folytatja tűnődését, amelynek eredményeképpen a következőre jutott: mentse, ami menthető alapon évek óta gyűjtögeti a magyar könyveket, hagyatékokat, így jött létre az a komoly gyűjteménye, amely már el sem fér az új szálláshelyén. „Ideje lenne egy állandó jellegű kis levéltárat, múzeumot építenem, ellenkező esetben úgy járhatok, mint előző helyeimen: nincs rá szükség címkékkel látják el és semmisítik meg. Aki sejti, miről írok, annak megköszönném, ha találna pár vállalkozó szellemű szponzort. Még soha nem kértem anyagi segítséget, most jól jönne – ennek arányában merek csak tervezni, alapokat lerakni Felvidék első magyar keresztény múzeumához” – szól a felhívása. Bízunk benne, hogy ezt a felhívását is minél többen meghalljuk-meghallják.
Puss Sándor jezsuita szerzetest, a felvidéki Jóindulat Polgári Társulás elnökét Magyarország Kormánya 2016-ban Külhoni Magyarság Díjjal tüntette ki. Az elismerést azok a személyek kapják, akik helyi közösségüket szolgálva sokat tesznek az egyetemes magyarság megmaradásáért.
Sándor atya valóban sokat tett ezért. Halmozza el őt a Jóisten áldásaival, kegyelmeivel, hogy még nagyon sokat tehessen az egyetemes magyarság megmaradásáért, egyházáért és népéért! Boldog születésnapot, Puss atya!
Varga Gabriella
Fényképek: Mészáros Imre, P. Anita Réka és Puss Sándor SJ archívuma.
A szentmise- és rendezvényfotók Tardoskedden készültek 2019. november 23-án.
