Trianon103/68*
Assisi Szent Ferenc szellemében élt és szolgálta híveit, egyik télen még a kabátját is odaadta egy rászorulónak. Könyvekkel, újságokkal, gyümölccsel és édességgel telepakolt hátizsákjával többnyire gyalog járta a linzi egyházmegyét és mindenkin segített. Kerny Géza atya neve ma is fogalom Felső-Ausztriában. Száztizenegy éve született – rá emlékezünk.
Msgr. Dr. Kerny Géza püspöki tanácsos, pápai káplán, linzi magyar lelkész, ausztriai magyar főlelkész 1912. szeptember 17-én született Budapesten. Rendőrtanácsos édesapját már hatéves korában elveszítette. Özvegy édesanyja egyedül taníttatta fiát, aki a sikeres érettségivizsga letétele után elvégezte Budapesten a papi szemináriumot. Már 14 éves korában bekapcsolódott a cserkészmozgalomba; 1933-ban mint cserkésztiszt vett részt a Gödöllői Világtalálkozón. 1935. június 16-án szentelték pappá az esztergomi bazilikában. Ettől kezdve 1943-ig Héderváron és Nyergesújfaluban teljesített kápláni szolgálatot, közben 1937-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen teológiai doktori címet szerzett. 1943–1950 között hittanár volt Budapesten a Patrona Hungariae Leánygimnáziumban. Mivel 1950-ben Magyarországon a hitoktatást betiltották, 1950-től 1974-ig a budapest-kőbányai Szent László-plébánián folytatta segédlelkészi szolgálatát. 1960-ban, pappá szentelésének 25. évfordulóján csak titokban tarthatta meg ezüstmiséjét. Hatvanéves korában (1972-ben) nyugdíjba kényszerítettek. 1974-ben Bécsbe, onnan Rómába, majd Münchenbe utazott. Mindszenty József bíboros javaslatára Ádám György németországi magyar főlelkész Linzbe helyezte, ahol dr. Franz Zauner linzi megyéspüspök kinevezte a felső-ausztriai magyar menekültek lelkipásztorának, megbízva más nemzetiségű menekültek lelkigondozásával is. A szolgálathoz hozzátartozott a menekültlágerekben élő emberek legkülönbözőbb problémáiban való segítségnyújtás. Százakra tehető azok száma, akiknek sokszor a késő esti órákban is írta a kérvényeiket menedékjog, lakás, munkahely, családösszevonás ügyekben. Önzetlenül végezte a fordítási és tolmácsolási feladatokat is. Bad Kreuzentől Thallhamig a lágereken kívül az egymástól távol eső vendégfogadókban elhelyezett menekülteket is látogatta, többnyire gyalogosan, ritkán busszal vagy vonattal közlekedve, nehéz hátizsákkal a hátán, amiben magyar könyveket, újságokat és a gyermekeknek gyümölcsöt, édességet cipelt. A szegényebb családokat a saját fizetéséből segítette. „Assisi Szent Ferenc szellemében élt és szolgálta híveit; egyik télen még a kabátját is odaadta egy rászorulónak. Mindenkin segített, nemzetiségtől, vallástól függetlenül. A jelenlegi gráci magyar lelkész, Molnár Ottó prelátus Kerny atya példájából kapta a papi hivatását. Ottó tanárember volt, de látva Kerny atya emberek és Jóisten iránti nagy szeretetét, úgy érezte, ő is Istennek szeretné szentelni az életét. Így erősödött meg benne a hívás és lépett a katolikus papi hivatás útjára” – magyarázta Szabó Ernő jelenlegi linzi magyar lelkész. Kerny Géza atya munkájához tartozott a kambodzsai, vietnámi és kínai menekültek segítése, ügyeinek intézése és hitoktatása is. Ezer szóból álló szótárt szerkesztett részükre, hogy könnyebben boldoguljanak a nehéz német nyelvvel. Emellett hittant tanított, többeket megkeresztelt, előkészített az első szentáldozásra, bérmálkozásra.
A Szent István Társulatnál 1965-ban jelent meg Beszédvázlatok esketésekre, 1968-ban pedig Temetési könyv című munkája. Cikkei a müncheni Életünk és az ausztriai Szolgálat című lapokban láttak napvilágot.
Mindemellett tagja volt a Felső-Ausztriai Magyarok Kultúregyesülete vezetőségének és az Árpád Cserkészcsapat szervezőtestületének elnöki tisztét is betöltötte. Simonffy Erika, a Kultúregyesület tiszteletbeli elnöke a következőket írta Kerny Géza atyáról: „Tudása és felkészültsége alapján értékes irodalmi és történelmi előadásokat tartott. Megjelenésével a szórakoztató rendezvényeinknek is tekintélyt és rangot adott. Jóságos atyaként tartotta össze a magyarságot. Idős korán, fáradságán újra és újra erőt vett, élni akart értünk és tanítani bennünket az utolsó leheletéig. Törékeny testében micsoda lelki nagyság, mennyi bölcsesség, igaz szeretet és emberség lakozott! Áldozatkész apostoli munkájáért dr. Irányi László, a külföldi magyarok püspöke 1985-ben kinevezte az ausztriai magyarok főlelkészének. A Szentszék 1991. október 6-án pápai káplán címmel tüntette ki. Kerny Géza atya egész lelkipásztori életében nem a kényelmet kereste, hanem a szolgálatot, hogy élete végéig a rábízott hívek jó pásztora lehessen.”
Amikor 1989 nyarán a romániai falurombolás elleni tiltakozásul Okos Márton és Juhos Gábor elgyalogolt Budapestről Párizsba, Kerny Géza atya Linzben amiben csak tudott – szállás, melegétel, röplapsokszorosítás – segített nekik. Sőt Linzből való távozásukkor, az ügyükkel való szolidaritása jeléül, velük gyalogolt a város határán túlig. (A képen ők hárman láthatók.)
A linzi magyarok 1992-ben nagyszabású ünnepségen köszöntötték a 80 éves Kerny atyát, 1995 júliusában pedig szintén méltó ünnepséget rendeztek gyémántmiséje alkalmából.
Géza atya a linzi Magyar Otthonban, az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendházában lakott, amelynek kápolnájában minden reggel szentmisével kezdte a napot. A Magyar Otthon a magyar hazát jelentette számára; először huszonegy év után utazhatott haza Esztergomba, hálaadó gyémántmiséjére.
Huszonegy éven át volt a linziek szeretett plébánosa és az ausztriai magyarok főlelkésze, áldozatos munkát végezve. Életének 83. és pappá szentelésének 60. évében, 1995. szeptember 8-án éjszakai álmában szenderült jobblétre. Szeptember 15-én több különböző nemzetiségű pap, köztük Vencser László, Molnár Ottó és mások, valamint több mint kétszáz hívő búcsúzott el tőle, köztük a koporsója mellett díszőrséget álló cserkészek, a linzi püspökség, a bécsi magyar nagykövetség, a református és evangélikus egyház és civil szervezetek képviselői. Örök álmát Kerny Géza atya a linzi Szent Martin-temetőben alussza, a magyar hívek pedig nem szűnnek meg imádkozni lelke üdvéért.
Varga Gabriella
* Százhárom írás
Idén, 103 évvel a trianoni döntés után több szervezet összefogásával létrejön egy a magyarság elmúlt 103 évéből merítő, 103 írásból álló gyűjtemény. Ötvenet az Új Misszió ad közre nyomtatott és online felületein, a teljes gyűjtemény pedig az Életünk újság, az európai magyar katolikusok lapja internetes oldalán (www.eletunk.net) lesz elérhető. A projekt vezetője és a cikksorozat szerkesztője: Varga Gabriella.
A cikk eredeti megjelenési helye: Új Misszió – Katolikus folyóirat, 2023. szeptember, 24–25. old.
