Menü Bezárás

Krisztusképes feszületek – Másfél évszázad után újra áll pléhkrisztusos kereszt a búzamezőn

Trianon103/27*

„Krisztus keresztje nekünk Istennek ereje” (vö.: 1Kor 1,17–18).

Buczkó József hajdúnánási egyházközségi világi elnök, néprajzkutató, képzőművész, kovács, címzetes múzeumigazgató és családja jóvoltából 2022. április 10-én Hajdúnánás és Hajdúdorog határának találkozásánál, félúton a két település között, a kerékpárút mellett Isten dicsőségére és hálából Határdombi Pléhkrisztusos fafeszületet és Móricz Pál Emlékkövet állítottak. Az azt megelőző utóbbi Pléhkrisztusos feszület állítása másfél évszázaddal azelőtt történt.

Buczkó József, a feszület állíttatójának és készítőjének leírása szerint Hajdúnánásról Hajdúdorog felé haladva, félúton a két település között, a műúttól kissé délre látható egy kis magaslat, amely a Határdomb nevet viseli. Amint a neve is jelzi, a domb a két település határának kettéosztója. „Ott, a Határdombon túl végződik a nánási kálvinista hajdúbirodalom” – írja Móricz Pál az 1926-ban jegyzett A dorogi csodakút című elbeszélésében. Hogy mennyire más határbéli világ következett e dombon túl, arra szintén Móricz Pál szavai utalnak: „Krisztusképes keresztfák integetnek a búzamezőkről.” Ennek ma nyoma sincs már.

Amolyan útmenti, határbéli feszületekről emlékezett meg a hajdúíró, amelyeket a mélyhitű dorogi görögkatolikus gazdák állítottak birtokaik végébe, a dűlőutak mentén, hogy ezek a „Krisztusképes keresztfák”, azaz feszületek megóvják kezük munkáját a természet csapásaitól.

Az eltelt évszázadnyi idő elmosta a dorogi határból ezeket a Pléhkrisztusos feszületeket, s nem áll már a helyén a település Nánás felőli kijáratánál a „dorogi gyepszél vén Krisztus-keresztje” sem, amely előtt elhaladva, „nehéz kalapjukat a kálvinista hajdúk is megbillentették”.

– Magyar népünk vallásos életében meghatározó szerepet töltöttek be ezek az útmenti feszületek. Útkereszteződésekben, veszélyes kanyarulatokban, települések határainál emlékeztették az úton járót a Mindenható Isten jelenlétére, akinek oltalmára a mai embernek is szüksége van. Leginkább egyéni buzgóságból állították az ilyeneket, éppen ezért a vallásos megnyilvánulás szimbólumai voltak, rendszerint az egyházak szakrális terén kívül eső helyeken. Hajdúnánás határában például a Réten megtelepedett katolikusok állítottak ilyeneket – foglalja össze Buczkó József, akiben Móricz Pál írásai erősítették meg az elhatározást, hogy ezekből az egykori fafeszületekből egyet visszaállítson, mégpedig annak a helynek a közelében, ahol egykoron is állt ilyen: a két település közötti határvonalra, azaz a Határdomb mellé.

Az etnográfus-alkotó elmondta azt is: a feszület állításának gondolata az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szellemiségében fogant, amelyet a közterületeken történő keresztek, feszületek állításának kezdeményezése is övezett. Ezen elsődleges üzeneten túl a Határdomb szakrális jelentőségét is kívánta hangsúlyozni, hiszen a Hajdúnánás felől érkezőt arra figyelmeztetné, hogy döntően katolikusok által lakott hely következik.

„Sürgetővé tette a feszület állítását az a sajnálatos tény is, hogy a műútnak ezen a nyílegyenes szakaszán sok a súlyos, sőt halálos baleset. Éppen ezért Krisztus óvó, védelmező jelenléte figyelmeztetné az itt elsuhanó járművek vezetőit a biztonságosabb közlekedésre” – tette hozzá a készület idején Buczkó József.

A feszület, anyagát és minden egyéb részletét illetően is hagyománytisztelő, követi a szakrális néprajzi hagyományt. A görög- és római katolikus elődök régi útmenti feszületei a vidéken ugyanis (az öntöttvas-korpuszok megjelenése előtt) Pléhkrisztussal ellátott fafeszületek voltak, s ez mint népi műfaj a XIX. században érte el csúcspontját. A fából készült elemeket elkészítette egy-egy dorogi gazda, a csipkézett szélű félköríves bádogtetőt valamelyik kovácsmester, a „Krisztusképet”, azaz a vaslemezre festett korpuszt pedig egy ügyes kezű, szintén helybéli vagy esetleg egy vándorfestő.

Az új feszületet felül, ugyancsak régi szokást követve, félköríves, fűrészfogas lemeztető borítja, amely védelmet nyújt az eső romboló hatása ellen. E funkcionális feladatán túl azonban mindenekelőtt a megfeszített Jézus dicsfényét szimbolizálja.

Az ilyen feszületeket a régmúltban is egy-egy család vagy kisebb közösség állíttatta, mégis maguk mögött tudhatták a tágabb közösség egyetértését, támogatását is. Éppen ezért egy ilyen alkotás mindig a közösség akaratának és közös munkájának kifejezője is volt – nem csupán a létrehozás, hanem a gondozás tekintetében is –, így ez a feszületállítás is a két település katolikusságának támogatásával valósult meg.

„Egy-egy ilyen esemény elődeink életében is életre szóló volt. Az utolsó Pléhkrisztusos feszület állítására már senki nem emlékezhet, hiszen másfél évszázada történt. A 2022 nagyhetén, Virágvasárnap felszentelt feszület azonban ismét az életünk része lett: segítőnk, védelmezőnk itt, a »kálvinista és katolikus hajdúbirodalom« határán” – fogalmaz Buczkó József.

A tavalyi év Virágvasárnapján, 2022. április 10-én Ady Endre Krisztus-kereszt az erdőn című, Nagy Róbert középiskolai tanár által tolmácsolt verse és Buczkó József köszöntőgondolatai után a feszületet Dalanics Zoltán hajdúdorogi parókus, Juhász Imre hajdúnánási plébános és Szaplonczay Gergely hajdúnánási parókus szentelte fel. Nagyböjti énekekkel közreműködött az újfehértói Római Katolikus Felnőtt Énekkar, a műsort Varga Laura egyetemi hallgató vezette.

A Határdombi Pléhkrisztusos fafeszület alkotója és állíttatója, Buczkó József nemrég elmondta, hogy amióta áll a feszület – és mellette a Móricz Pál-emlékkő –, Krisztus óvó, védelmező jelenléte egyértelműen megnyilvánul. „Érzékelhetően kevesebb a súlyos, sőt halálos balesetek száma, mint azelőtt” – magyarázta az alkotó.

Igen: „Krisztus keresztje nekünk Istennek ereje” (vö.: 1Kor 1,17–18).

Varga Gabriella


* Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből

Hazánk százhárom évvel ezelőtt szenvedte el a trianoni döntés következményeit. Több szervezet összefogásával az év folyamán létrejön egy a magyarság elmúlt 103 évének politikatörténeti, egyháztörténeti, kultúrtörténeti, irodalomtörténeti, művészettörténeti, helytörténeti, családtörténeti fejezeteiből merítő és a szélesebb közönség előtt kevésbé ismert részletekre rámutató, 103 írásból álló gyűjtemény. Ebből ötvenet az Új Misszió ad közre nyomtatott és online felületein, a teljes gyűjtemény pedig az Életünk újság, az európai magyar katolikusok lapja internetes kiadásában lesz elérhető. A projekt vezetője és a cikksorozat szerkesztője: Varga Gabriella.

Forrás: https://ujmisszio.hu/trianon-103-krisztuskepes-feszuletek/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük