Trianon103/94*
Balogh és József: megszokott, általános vezeték- és keresztnév, így együtt is többen viselik. De ha egybeírva, valamely becézett formájában, megfelelő hangsúllyal ejtjük ki – „Baloghjóska”, „Balogh Jocó”, netán „Balogh Józsi bá” –, a jelentése leszűkül arra a személyre, aki a kisiskolások számára a rajongott magyartanár, az irodalmat kedvelők számára a tiszta szavú költő, a rockrajongók számára a különleges ízű, tartalmas dalszövegek írója – azoknak pedig, akik közelebbről ismerték őt, mindez együtt.
Ő magát magyartanárnak és magyar tanárnak tartotta, szép-, szak- és dalszövegírónak, aki sokat publikál. Születését világra-kéredzkedésnek nevezte, ez 1951. december 15-én történt Pécsett. Az ókori városban, a római Savariában, Szombathelyen nőtt fel és élte le életét. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett; tanítói, majd magyar nyelv- és irodalom szakos általános iskolai tanári diplomát a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán szerzett. Közel négy évtizeden át oktatott és nevelt, „nem középiskolás fokon”: 1973–1975 között Őriszentpéteren, 1975–1987 között Nagysimonyiban, 1987–1995 között Szombathelyen a Hunyadi János Általános Iskolában. 1995-től az Eötvös József Általános Iskolában, majd annak jogutódintézményében, a Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskolában teljesítette hivatását, hithű katolikusként.
Verseit számos megyei és országos antológia és húsznál is több önálló kötet őrzi, s e költeményekből többet többen megzenésítettek (a Valahol címűt is). Szakíróként általános iskolai tankönyvek, feladatgyűjtemények, munkafüzetek szerzője. Gyakran hívták író-olvasó találkozókra, rendszeresen zsűrizett szavalóversenyeken. Megálmodója és egyik szervezője volt a szombathelyi Gazdag Erzsi Vers- és Mesemondó Versenynek. Mindig mindenütt mindenki szívesen hallgatta őt, légyen szó zsűrielnöki értékeléséről, színjátszóköri foglalkozás vezetéséről vagy egyszerűen csak egy közös vacsoráról vagy egy telefonbeszélgetésről. Mert azokból sohasem hiányozhatott az építő, tanító gondolatok sora, egy-egy új vers s legvégül egy-egy tréfa, egy-egy vicc sem.
Magáról így vallott: „Tisztelem és szeretem a szép magyar szavakat, a belőlük teremtett regulázott gondolatot. Elpusztíthatatlanságukban úgy hiszek, mint a fák erejében, a madárdal hűségében, a fűszálak egyszerűségében, a csönd tisztaságában, az erdők fészket óvó halhatatlanságában.” „Írok, mert jó kölcsönadni a gondolataimat úgy, hogy visszakérni soha nem kívánom őket. Másoknak, másokért fogalmazok, és persze saját örömömre is. Számomra nélkülözhetetlen ez az öröm. Ez tartja mederben az én folyómat, s ha néha kicsordulok is, ez segít elviselni a parton vergődést.” Gyakran mondogatta: „Sajátom még két fiúgyermekem, a feleségem, néhány barátom és búzaszemnyi hazám.”
Életem nagy ajándékának tartom, hogy ismerhettem, dolgozhattam vele, írhattam róla – és hogy a barátjának fogadott. Balogh József kivételes nevelő és kivételes alkotó volt: ízig-vérig pedagógus és született költő, akit öröm volt hallgatni, olvasni. Hangot talált fiatallal, időssel, mindenkivel. A tanteremben csüngtek rajta a gyerekek, és előadásain, könyvbemutatóin a felnőttek is. Ehhez hasonló mondatot, mint hogy „hitványodnak a parolák, pallérozatlan a szó”, azóta semigen hallok. Hitvallása a magyar szó szeretete és tisztelete, a szép szolgálatára való törekvés volt. Tévútra tévedt világunkat, bizonytalan jövőnket féltő, annak jobbításáért minden erejével küzdő harcos volt s végtelenül jó ember. És jó barát is, akire mindig lehetett számítani. Humorát sem feledem soha.
Sokszor eltűnődtem azon, vajon miben rejlett „Baloghjóska” eredetisége, sajátossága, mitől volt olyan tipikus „Baloghjóska” ő. Kétségkívül elsősorban az alkotói sokoldalúsága tette azzá, de nem csak és kizárólag ez. „Baloghjóska” jellegzetességét ezen kívül még kedélyességet, erőt sugárzó személyiségében és – nem tudom másként fogalmazni – szóalkotó tehetségében kereshettük. Ez világlik ki a méltán népszerű Lord együttes megannyi nagylemezéről és Gidófalvy Attila Tízparancsolat című albumáról, amelynek dalszövegeit ő jegyzi; ez világlik ki a megannyi, a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvből, munkafüzetből és tansegédanyagból, amelyet szerzőként vagy társszerzőként hozott létre; ez világlik ki a sok-sok antológiából és saját verseskötetből, amelyben lírikusként szólalt meg; és ez világlott ki minden egyes kulturális-közéleti szerepvállalásából, megszólalásából, megnyilvánulásából. Különlegesen színes, hangulatos egyénisége mellett megragadó volt az említett szóalkotó képessége. Olyan összetett szavakat, metaforákat szőtt élő- és leírt gondolataiba, amelyekre csak igazán nagy költők képesek. Füvek imája, Zászlótűz, Versfehérben, Reményringató, Gagyizuhogás… Nem mindennapi fogalmak.
Több évtizedes kimagasló színvonalú pedagógiai és kulturális munkáját Szombathely megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint Vas Megye Önkormányzatának Közgyűlése több alkalommal kitüntetéssel ismerte el. 2011-ben ő lett a Megyei Príma Díj kitüntetettje Oktatás és sport kategóriában, továbbá a közönségdíjat is ő nyerte el.
Pár nappal a halála előtt jelent meg Reményringató című kötete. Öt nappal a 60. születésnapja után, 2011. december 20-án vált meg a földi világtól.
A NapSziget folyóirat gazdái neki ítélték 2013-ban a posztumusz Bánkuti Miklós-díjat, és tárcáinak gyűjteményét is kiadták ugyanabban az évben a barátai. Tiszteletére állított emlékjelek, tevékeny civil szervezet, nevét viselő intézmények is emlékeztetnek rá.
„Gabi vigyázz, porszem az ember” – a kórházi ágyáról kaptam ezt tőle intelmül. Igen, porszemek vagyunk, de az én szememben ő óriás volt: ember-, tanár- és költőóriás. Így fogok rá tekinteni és emlékezni mindig.
Boldog hetvenkettedik születésnapot ott fenn az égben, kedves Jóska! Hallod, amit én? „Valahol zene szól, karácsonyi ének, / Himnuszát hirdeti remélt békességnek…”
Varga Gabriella
* Százhárom írás
Idén, 103 évvel a trianoni döntés után több szervezet összefogásával létrejön egy a magyarság elmúlt 103 évéből merítő, 103 írásból álló gyűjtemény. Ötvenet az Új Misszió ad közre nyomtatott és online felületein, a teljes gyűjtemény pedig az Életünk újság, az európai magyar katolikusok lapja internetes oldalán (www.eletunk.net) lesz elérhető. A projekt vezetője és a cikksorozat szerkesztője: Varga Gabriella.
Forrás: Új Misszió – Katolikus folyóirat, 2023. december, 15., 22–23. oldalak
