Az eltelt évet most batyuba kötöm,
és mint fáradt vándor, vállamra veszem,
nem nagy a csomagom és mégis nehéz.
Mennyit nyomhat vajon, mérlegre teszem.
Nehezebb, mint máskor, noha üresebb,
már-már az üresség a földre teper,
mert közösségben könnyebb terhet vinni,
míg magányosként a könnyű is teher.
Hiányoztak a vidám együttlétek,
a mindig lüktető társadalmi élet…
a közelséget távolságban mértük
szeretteinkért, mert aggódtunk értük.
Eltelt ez az év, hála legyen érte,
örüljön, aki az év végét megérte.
Marosszentgyörgy, 2020. december 27.
Fotó: Pixabay